Óriási hírt közölt az Európai Ügyészség: készen állnak Magyarországra
Van egy dátum, amely mostantól különösen kellemetlenül nézhet ki az Orbán-korszak bizonyos uniós pénzügyei mellett: 2021. június 1. Magyarország ugyanis hivatalosan csatlakozott az Európai Ügyészséghez, az Európai Bizottság pedig egyértelművé tette, hogy az EPPO hatásköre a Magyarországon ezen időpont után elkövetett, az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekre is kiterjedhet. Ez az Orbán-kormányzás utolsó csaknem öt évét is lefedi.
Kövesi már Orbán bukása után jelezte: készen állnak Magyarországra
Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség jelenlegi vezetője már áprilisban, nem sokkal az Orbán-kormány választási veresége után arról beszélt a Delphi Economic Forumon, hogy az EPPO készen áll a Magyarországgal való szoros együttműködésre, ha az ország csatlakozik. A beszámolók szerint külön méltatta a magyar szakembereket is, akikkel korábban dolgoztak együtt, és értékes erősítésnek nevezte őket az európai ügyészség számára.
Akkor még az volt a nagy kérdés, hogy Magyarország valóban belép-e, és ha igen, meddig nyúlhat vissza az EPPO. Kövesi arra is felhívta a figyelmet, hogy az újonnan csatlakozó országoknál lehetőség van korábbi ügyekre is kiterjeszteni a hatáskört. Lengyelország ezt választotta, Svédország viszont csak a csatlakozás utáni ügyekre adott lehetőséget.
Magyarország végül az előbbihez közelebb álló megoldást kapta: az Európai Bizottság 2026-os jogállamisági jelentése szerint az EPPO a 2021. június 1. után Magyarországon elkövetett, az unió pénzügyi érdekeit érintő bűncselekményeket vizsgálhatja és viheti bíróság elé.
Ez majdnem pontosan az Orbán-rendszer utolsó öt éve
A dátum azért érdekes, mert az EPPO maga is 2021. június 1-jén kezdte meg működését. Így nem arról van szó, hogy az Európai Ügyészség egyszer csak tizenöt-húsz évre visszafelé kinyithat minden magyar aktát, hanem arról, hogy a saját működésének kezdetétől vizsgálhat olyan magyarországi cselekményeket is, amelyek az Orbán-kormány idején történtek.
Ez is érdekelhet
Magyarország 2026. augusztus 2-án lett hivatalosan az EPPO részt vevő tagállama, a 25. az Európai Unióban. Az Orbán-kormány korábban éveken át nem csatlakozott a szervezethez, arra hivatkozva, hogy az európai ügyészség részvétele szuverenitási problémákat vetne fel.
Az időzítés így politikailag meglehetősen látványos: Orbán Viktor tizenhat éves kormányzása alatt Magyarország kívül maradt, a kormányváltás után néhány hónappal pedig már bent is van. Ráadásul nem tiszta lappal, csak a jövőbeli ügyekre – a jogi határvonal 2021-ig ér vissza.
De mit vizsgálhatnak pontosan?
Az Európai Ügyészség nem valamiféle általános brüsszeli szuperügyészség, amely innentől kezdve minden magyar politikai vagy korrupciós gyanút átvehet. A hatásköre kifejezetten az Európai Unió pénzügyi érdekeit érintő bűncselekményekre koncentrál.
Ide tartozhat az uniós támogatásokkal elkövetett csalás, az EU pénzügyi érdekeit károsító korrupció, uniós pénzek vagy vagyonelemek köztisztviselő általi elsikkasztása, az ezekhez kapcsolódó pénzmosás, valamint a legalább 10 millió eurós kárt okozó határokon átnyúló áfacsalás. Az EPPO saját tájékoztatója külön említi példaként az EU-pénzből finanszírozott közbeszerzések manipulálását, a költségek mesterséges felduzzasztását és a támogatások odaítéléséhez kapcsolódó vesztegetést.
Vagyis nem az a kérdés, hogy valami az Orbán-korszakban történt-e. Az számít, hogy van-e az EPPO hatáskörébe tartozó, uniós pénzügyi érdeket érintő bűncselekmény gyanúja. Ha igen, az ügy szereplőinek politikai rangja önmagában nem jelent kivételt.
„Senki sem érinthetetlen”
Kövesi már az EPPO indulásakor elég világosan megfogalmazta, hogyan képzeli el az intézmény szerepét. Azt írta: az ügyészek feladata annak biztosítása, hogy mindenki egyenlő legyen a törvény előtt, és „senki sem érinthetetlen”. Ez általános elvi kijelentés volt, nem Orbán Viktorra vagy Magyarországra vonatkozó fenyegetés – de jól leírja azt a modellt, amelyhez Magyarország most csatlakozott.
Az EPPO jogilag független uniós szerv. Saját tájékoztatása szerint ügyészei nem fogadhatnak el utasítást sem nemzeti kormányoktól, sem más, az Európai Ügyészségen kívüli szereplőtől. Az egyes ügyek fontos döntéseit ráadásul olyan állandó tanácsok felügyelik, amelyekben nem ülhet az adott ügy származási országának ügyésze.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egyszer egy magyar ügy az EPPO hatáskörébe kerül, annak további sorsáról nem egyszerűen egy magyar miniszter, kormány vagy ügyészségi vezető politikai akarata dönthet. Persze ettől még bizonyíték kell, nyomozás kell, és ha vádemelés történik, a büntetőjogi felelősséget végül bíróságnak kell megállapítania.
Azért holnap reggel még nem kopogtatnak Orbán ajtaján
A csatlakozás hivatalos, de van még egy fontos technikai fék. Az EPPO saját, Magyarországról szóló oldala szerint a szervezet magyarországi operatív működése a magyar európai ügyész kinevezésének huszadik napján kezdődik. Magyarországnak az európai ügyész mellett delegált európai ügyészeket is biztosítania kell a rendszer működéséhez.
Magyarul: a jogi ajtót már kinyitották, de az új magyar EPPO-irodában még a gépezetet is be kell indítani. Ez fontos különbség azokhoz a címekhez képest, amelyekből úgy tűnhetne, mintha luxemburgi ügyészek már ma reggel Orbán Viktor aktáival a hónuk alatt érkeznének Budapestre.
És maga Kövesi sem marad sokáig
A történetnek van még egy érdekes időzítése. Laura Kövesi, az EPPO első és jelenlegi főügyésze október 30-án befejezi hétéves mandátumát. November 1-jén a német Andrés Ritter veszi át a szervezet vezetését, akit már tavasszal kinevezett az Európai Parlament és az uniós tagállamokat képviselő Tanács.
Vagyis Kövesi még levezényelheti a magyar csatlakozás kezdeti szakaszát, de ha az Orbán-korszakból származó komolyabb magyar ügyek valóban eljutnak nyomozásig és vádemelésig, azok jelentős részét már Ritter vezetése alatt kezelheti az Európai Ügyészség.
Ez Orbánnak mit jelent?
Jelenleg sem azt nem lehet kijelenteni, hogy Orbán Viktor ellen EPPO-nyomozás folyik, sem azt, hogy biztosan fog indulni ilyen eljárás. Ami megváltozott, az a lehetőség: az Orbán-korszak utolsó közel öt évének uniós pénzekkel kapcsolatos ügyei közül az EPPO hatáskörébe eső eseteket már egy független európai ügyészségi rendszer is vizsgálhatja.
Ez azért nem jelentéktelen változás. Az Orbán-kormány éveken át éppen abból a rendszerből tartotta kívül Magyarországot, amelynek ügyészei közvetlen nyomozási és vádemelési jogosultságot kapnak az uniós költségvetést megkárosító ügyekben. Most Magyarország már tag, a hatáskör pedig nem 2026 augusztusánál áll meg, hanem visszanyúlik 2021 nyaráig.
Az Európai Ügyészség tehát nem azt közölte, hogy „jönnek Orbánért”. A hír ennél kevésbé filmszerű, de jogilag sokkal komolyabb: ha akad olyan Orbán-kori ügy, amely belefér az EPPO hatáskörébe és bizonyíték is van rá, most már létezik egy olyan ügyészség, amely Magyarországon is végigviheti.