Feljelentették Kósa Lajost
Ismét feljelentette Kósa Lajost P. Mária, a csengeri örökösnőként ismert nő, miközben ügyvédjével a saját jogerős büntetőítéletét is megtámadná a Kúrián. A 24.hu beszámolója szerint a beadványban vesztegetés, befolyással üzérkedés és hamis tanúzás gyanúját vetik fel Kósa Lajossal kapcsolatban – ezek azonban P. Mária és ügyvédje állításai, nem jogerősen megállapított tények.
A történetnek van egy sajátosan csengeriörökösnő-ügyes rétege: miközben P. Mária a Legfőbb Ügyészségtől azt szeretné, hogy vizsgálják újra Kósa szerepét, a Kúriától azt kéri, hogy az ő ügyében helyezzék hatályon kívül a jogerős ítéletet, szüntessék meg az eljárás egy részét, vagy küldjék vissza az ügyet új eljárásra. A Kúria a lapnak ugyanakkor azt közölte, hogy a felülvizsgálati indítvány hivatalosan egyelőre még nem érkezett meg hozzá.
A Kúrián támadnák meg a jogerős ítéletet
P. Máriát 2025 nyarán első fokon hét év börtönbüntetésre ítélték. 2026 júniusában a másodfok a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fogházra enyhítette, az ügy ezzel jogerősen lezárult – legalábbis addig, amíg a rendkívüli jogorvoslatok valamelyike meg nem mozdítja.
P. Mária és ügyvédje, Helmeczy László most felülvizsgálati indítványt nyújt be a Kúriához. Érvelésük központi eleme az úgynevezett specialitás szabálya: szerintük P. Mária nem mondott le az ebből fakadó mentességről, a magyar hatóságok pedig bizonyos vádpontokban már azelőtt gyanúsítottként vonták eljárás alá, hogy ehhez Svájc utólag hozzájárult volna.
Az indítványban azt kérik, hogy a Kúria a jogerős ítéletet „helyezze hatályon kívül, és e körben az eljárást szüntesse meg, illetve az ügyet […] utalja új eljárásra”. Emellett a büntetés, a közügyektől eltiltás, a vagyonelkobzás és az ezekhez kapcsolódó jogkövetkezmények felülvizsgálatát is kérik.
Ez is érdekelhet
Nem csak a végső döntést szeretnék megváltoztatni. P. Mária és ügyvédje azt is kéri, hogy a Kúria az indítvány elbírálásáig függessze fel a szabadságvesztés, a vagyonelkobzás és a polgári jogi rendelkezések végrehajtását, illetve szakítsa félbe azt, ami már elkezdődött. A büntetés jelentős enyhítését is indítványozzák, egyebek mellett P. Mária romló egészségi állapotára hivatkozva, és nyilvános ülést szeretnének.
Közben újra Kósa Lajost jelentették fel
Ezzel párhuzamosan P. Mária új feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen Kósa Lajos, a Fidesz korábbi alelnöke ellen. A beadvány egyik érve az, hogy szerintük különös, hogy „Kósa Lajos és családja a vádiratban még csak tanúként sem szerepel”.
P. Mária és ügyvédje azt állítja, hogy Kósa esetében „felmerül a vesztegetés, illetőleg a befolyással üzérkedés bűntettének alapos gyanúja”, továbbá a nyomozati vallomások alapján szerintük a hamis tanúzás gyanúja is. A feljelentés ténye azonban önmagában természetesen nem jelenti azt, hogy Kósa elkövette volna ezeket a bűncselekményeket.
Nem először próbálják büntetőjogi irányba terelni Kósa szerepét. 2022-ben is született feljelentés a csengeri örökösnő ügyéhez kapcsolódva, vesztegetés és más bűncselekmények gyanújára hivatkozva. A mostani beadvány tehát nem teljesen új történetet nyit, inkább egy régi szálat próbál ismét visszahozni a hatóságok elé.
Az 1300 milliárdos örökségtől a svájci bankokig
A csengeri örökösnő története a 2018-as választási kampány idején robbant be a nyilvánosságba. P. Mária – akkor még Sz. Gábornéként – azt állította, hogy 1300 milliárd forintos örökséghez jutott, a pénz megszerzéséhez azonban jelentős kiadásokra van szüksége.
A történet Kósa Lajosig is eljutott. P. Mária vallomása szerint felajánlotta neki egy francia bank negyedét, amit állítása szerint a politikus elfogadott. A HVG által korábban megismert nyomozati iratok szerint Kósa és P. Mária négyszer találkozott Svájcban, ahol bankokat és egy ügyvédet is felkerestek annak érdekében, hogy a politikus rendelkezhessen a nő állítólagos svájci bankszámlája felett.
Kósa a rendőrségen ezzel kapcsolatban azt vallotta, hogy a svájci megbeszélések során vált világossá számára: a szóban forgó örökség nem létezik. P. Mária ezzel szemben a hazahozatala után is kitartott amellett, hogy nem csapott be senkit, és az 1300 milliárd forintos örökség valóban létezik.
Svájcban fogták el
P. Mária 2018 áprilisában, még az ügyben tervezett kihallgatása előtt elhagyta Magyarországot. A hatóságok később nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, végül Svájcban fogták el, majd Magyarországra hozták.
Éppen a svájci átadás körülményeire épül most a Kúriának szánt érvelésének fontos része. P. Mária és ügyvédje szerint a magyar eljárás bizonyos pontokon túllépett azon, amit a svájci hatóságok az átadáskor engedélyeztek. Hogy ebből valóban következik-e a jogerős ítélet részleges vagy teljes felülvizsgálata, azt – ha az indítvány hivatalosan is megérkezik – a Kúriának kell eldöntenie.
Az új Kósa-feljelentés sorsa ettől külön kérdés. Egyelőre annyi biztos, hogy P. Mária és ügyvédje ismét azt szeretné, ha a hatóságok nemcsak az állítólagos örökség történetének főszereplőjét, hanem a körülötte mozgó politikusi szálat is vizsgálnák. Nyolc év után tehát a csengeri örökösnő ügye továbbra sem arról híres, hogy gyorsan elfogynának benne a mellékszálak.