Forsthoffer Ágnes bekeményített: Visszadobta a előterjesztéseket, nem írja alá
Forsthoffer Ágnes ideiglenes köztársasági elnök hivatala visszadobta a Honvédelmi Minisztérium egyik legérzékenyebb személyi előterjesztését: nem írták alá Szuvák Attila dandártábornoki kinevezését, hanem jogi problémák miatt visszaküldték az egész ügyet Ruszin-Szendi Romulusz tárcájának. A történet különösen figyelemre méltó, mert Szuvák már jelenleg is a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgató-helyetteseként szerepel a szervezet hivatalos honlapján.
A Sándor-palota válasza szerint a honvédelmi tárca július 27-én egyszerre terjesztette fel Szuvák hivatásos szolgálati jogviszonyának létesítését és dandártábornoki kinevezését. Négy nappal később az előterjesztést további intézkedés nélkül visszaküldték a minisztériumnak. Az elnöki hivatal hangsúlyozta: nem politikai vagy szakmai ítéletet mondtak Szuvákról, hanem jogi akadályt találtak az eljárásban.
Előbb katona, aztán tábornok
A probléma első hallásra bürokratikus részletnek tűnhet, pedig nagyon nem az. Szuvák Attila a kinevezési csomag benyújtásakor nyugállományú ezredes volt, vagyis előbb rendezni kellett a hivatásos szolgálati jogviszonyát, és csak ezután lehetett továbblépni az első tábornoki rendfokozat, a dandártábornoki kinevezés felé. A Telex beszámolója szerint a Sándor-palota éppen ezért kérte a két jogi lépés szétválasztását.
A honvédelmi törvény külön kezeli az első tábornoki rendfokozatba történő kinevezést és a tábornokok szolgálati jogviszonyával kapcsolatos államfői döntéseket. A jogszabály azt is kimondja, hogy a köztársasági elnöknek meg kell tagadnia bizonyos személyügyi döntéseket, ha azok jogszabályi feltételei nem állnak fenn. Vagyis a Sándor-palota ebben a körben nem egyszerű ünnepélyes pecsételőhely.
Forsthofferék üzenete ezért elég egyértelmű: előbb legyen szabályosan rendezve az állományba vétel, utána lehet beszélni a tábornoki csillagról. Nem fordítva, és nem egyszerre azért, mert a minisztérium gyorsan szeretné lezárni a személyi kérdést.
Ez is érdekelhet
Az ideiglenes államfő sem automata aláírógép
Forsthoffer Ágnes július 20. óta látja el ideiglenesen az államfői feladatokat, miután Sulyok Tamás távozott a posztról. Megbízatása Baka András augusztus 19-i hivatalba lépéséig tart, ez alatt azonban nem valamiféle „csökkentett üzemmódú” köztársasági elnök: az államfői hatásköröket ténylegesen gyakorolja.
Most ennek lett nagyon kézzelfogható következménye. Egy honvédelmi miniszteri előterjesztés érkezett a Sándor-palotába, a hivatal jogászai problémát láttak benne, és a dokumentum nem kapta meg automatikusan az államfői jóváhagyást. Ez pontosan az a fajta intézményi működés, amely miatt egyáltalán értelme van külön köztársasági elnöki hatásköröket fenntartani.
Az Alaptörvény és a honvédelmi szabályok ugyanis nem azért teszik az államfő feladatává a tábornoki kinevezéseket, hogy a Sándor-palotában szebb papírra nyomtassák a minisztérium döntését. A köztársasági elnök saját közjogi hatáskörben dönt, ezekhez az intézkedésekhez ráadásul miniszteri ellenjegyzés sem szükséges.
Szuvák személye körül már előtte is állt a bál
A történet ettől még jóval többről szól egy rosszul összeállított kinevezési csomagnál. Szuvák Attila visszatérése már július végén komoly vitát váltott ki. A HVG-nek a Magyar Honvédség és a KNBSZ állományából névtelenül nyilatkozó források azt állították, hogy személye belső feszültségeket okoz, szakmai alkalmasságát többen megkérdőjelezik, és összeférhetetlenségi problémákat is felvetettek vele kapcsolatban. Ezek forrásállítások, nem hivatalosan bizonyított tények, de a kritika láthatóan komoly hullámokat vert a szolgálaton belül.
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter akkor határozottan kiállt a saját személyi döntése mellett. Azt írta, hogy a nemzetbiztonság nem népszerűségi verseny, és vezetői döntéseket nem kommentmezők, névtelen szakértők vagy politikai hangulatkeltés alapján fog meghozni. A HVG szerint a miniszter továbbra is ragaszkodik Szuvákhoz.
Ez politikusként Ruszin-Szendi joga. Csakhogy most kapott mellé egy emlékeztetőt: a honvédelmi miniszter személyi akarata és a jogilag szabályos kinevezés nem ugyanaz a dolog. Az egyikhez politikai döntés kell, a másikhoz viszont egy másik közjogi szereplő aláírása is.
Algériából idő előtt rendelték haza
Szuvák katonai múltja szintén része a körülötte kialakult vitának. 2012-ben nevezték ki algériai katonai attasénak, és Tunéziába is akkreditálták, kiküldetése azonban a szokásos ciklus vége előtt megszakadt. A HVG korábbi értesülése szerint egy incidens után rendelték vissza Magyarországra; az ügy részleteiről nincs teljes körű hivatalos nyilvánosság.
Hazatérése után a KNBSZ-nél maradt, és több éven át a katonadiplomáciai állomány felkészítésének szervezésével foglalkozott. Ennek nyilvános nyoma is van: a Honvédelmi Minisztérium korábbi beszámolója szerint 2018-ban Szuvák Attila ezredes koordinálta a külföldre készülő katonadiplomaták központi felkészítését.
2023-ban aztán a honvédségi „fiatalítás” során ezredesként nyugdíjazták. A Tisza-kormány megalakulása és a KNBSZ korábbi vezetésének leváltása után viszont újra előkerült a neve, ma pedig a szolgálat hivatalos oldalán főigazgató-helyettesként szerepel.
Közben már vissza is vették hivatásos állományba
A történetnek van egy fontos új fejleménye is. Bár a július 27-én benyújtott csomagnál Szuvák szolgálati státusza még nem volt megfelelően rendezve, a Sándor-palota HVG-nek adott válaszából az derül ki, hogy augusztus 1-jétől már ismét hivatásos katona. Ez azt jelenti, hogy az első jogi akadályt időközben elháríthatták.
Ez azonban még nem jelenti automatikusan azt, hogy dandártábornok is lesz. A tábornoki kinevezés külön államfői döntés, így ha a Honvédelmi Minisztérium továbbra is ragaszkodik hozzá, új, jogilag megfelelő előterjesztést kell benyújtania. A jelenlegi helyzet tehát nem feltétlenül Szuvák végleges elutasítását jelenti, hanem azt, hogy az első próbálkozás ebben a formában elbukott.
És ez Forsthoffer döntését még érdekesebbé teszi
Forsthoffer könnyedén mondhatta volna azt, hogy mindössze néhány hétig ül a Sándor-palotában, Baka András hamarosan érkezik, ezért a kényes ügyeket inkább hagyja átcsúszni. Ehelyett az elnöki hivatal megvizsgálta az előterjesztést, jogi hibát talált, és visszaküldte. Ez nem látványos politikai beszéd, hanem annál sokkal prózaibb és fontosabb állami működés.
A szabály ugyanis attól szabály, hogy akkor is betartják, amikor sürgős a kinevezés, amikor a saját politikai oldal minisztere terjeszti elő, és amikor az államfő csak ideiglenesen ül a hivatalban. Ha a Tisza új politikai kultúráról beszél, akkor pontosan ilyen helyzetekben derül ki, hogy ez intézményi gyakorlatot is jelent-e.
Az ügy ráadásul egy különösen érzékeny területet érint. A KNBSZ nem egy minisztériumi háttérintézmény, amelynek vezetője néhány tanulmányt rendel. A katonai hírszerzésért és elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálatról van szó, amelynek törvényességi ellenőrzésében a honvédelmi miniszter mellett parlamenti bizottságok és más állami szervek is szerepet kapnak. A szolgálat hivatalos honlapja is így sorolja fel az ellenőrzési struktúrát.
A minisztériumnak most újra kell futnia a kört
Ha Ruszin-Szendi továbbra is Szuvák Attilát akarja tábornoki rendfokozatban látni, akkor a történet alighanem folytatódik. A szolgálati viszony időközben a Sándor-palota tájékoztatása szerint létrejött, így egy új előterjesztés már más jogi helyzetből indulhat. Az viszont továbbra is az államfő hatásköre, hogy az első tábornoki rendfokozatba történő kinevezésről döntsön.
Forsthoffer mandátuma pedig augusztus 19-én véget ér, amikor Baka András hivatalba lép. Ha addig nem rendeződik a kinevezés, könnyen lehet, hogy már az új köztársasági elnök asztalára kerül az ügy.
Így egy eredetileg gyors személyi döntésnek szánt ügyből könnyen az új államfő egyik első honvédelmi személyzeti kérdése lehet. Szuvák körüli szakmai kritikák ettől még nem váltak bizonyított állításokká, de politikailag biztosan nem teszik egyszerűbbé a következő előterjesztést.
Forsthoffer pedig most megmutatta, mire való az államfői fék
A lényeg végül nem az, hogy Forsthoffer Ágnes személyesen kedveli-e Szuvák Attilát. A Sándor-palota kifejezetten azt állítja, hogy a visszaküldés oka jogi volt, nem politikai vagy szakmai. Éppen ettől erős a történet: nem kellett hozzá személyes konfliktus, csak el kellett olvasni az előterjesztést és alkalmazni a szabályokat.
A Honvédelmi Minisztérium egyszerre akart rendezni két olyan lépést, amelyeket ebben a formában nem lehetett összecsomagolni. A Sándor-palota erre azt mondta: nem. Előbb rendezzétek a jogviszonyt, aztán gyertek vissza a tábornoki kinevezéssel.
Ennyinek kellene lennie a normális állami működésnek. Mégis feltűnően erős pillanat lett belőle, mert azt mutatja, hogy az ideiglenes államfő sem tekinti magát a kormány személyzeti döntéseit automatikusan hitelesítő aláíróautomatának.
Ruszin-Szendi Romulusz ragaszkodhat a jelöltjéhez, és újra benyújthatja szabályosan a kinevezést. Szuvákból később akár dandártábornok is lehet. De Forsthoffer Ágnes most egy dolgot már világossá tett: előbb legyen rendben a jog, és csak utána jöhetnek a csillagok.