Van az a pont, amikor egy aprónak tűnő mozdulat többet mond egy politikusról, mint egy húszperces felszólalás. Szentkirályi Alexandra a Parlamentben most pontosan egy ilyen jelenetet produkált: miközben Magyar Péter közvetlenül hozzá beszélt, a fideszes politikus nyitott szájjal rágózott, és olyan arccal várta a felszólalás végét, mintha nem az Országgyűlés üléstermében, hanem egy elhúzódó buszmegállói beszélgetésben ülne.

A történetből ráadásul parlamenti ügy lehet. Néher András, a TISZA politikusa a saját Facebook-oldalán közölte, hogy kezdeményezni fogja a Házbizottságnál, hogy az ülésteremben ne lehessen rágózni. Vagyis Szentkirályi produkciója után már konkrét szabályváltozás ötlete került az asztalra.

Nem egy unalmas technikai felszólalás közben történt

A jelenetet az teszi különösen kínossá, hogy Magyar Péter nem valamilyen költségvetési táblázatból olvasott fel. Rétvári Bence félelemkeltésről és dezinformációról szóló vádjaira válaszolt, és közben elővette a Fidesz választási kampányának egyik legdurvább darabját: azt a mesterséges intelligenciával készített videót, amelyben egy kislány édesapját a fronton foglyul ejtik, majd közelről fejbe lövik.

A videót a budapesti Fidesz felületein terjesztették, Szentkirályi Alexandra pedig annak idején nemhogy elhatárolódott volna tőle, hanem nyilvánosan megvédte. A kisfilm végén azt sugallták a választóknak, hogy ilyen jövő várhat a magyarokra, ha nem a Fidesz nyeri a választást. Szentkirályi később azt mondta, hogy a videó a háború valóságát mutatja, és szerinte arról is döntöttek a választók, elérheti-e Magyarországot ez a jövő.

Magyar Péter most pontosan ezt vágta vissza a Fidesznek. A miniszterelnök Rétvárinak azt mondta: azok beszélnek ma félelemkeltésről, akik a választási kampányban közpénzből azt állították, hogy TISZA-kormány esetén magyar férfiakat vinnének a frontra, lebontanák a déli határzárat, illetve kutya- és macskaadót vezetnének be.

Ez is érdekelhet

Majd Szentkirályi felé fordult.

„Szentkirályi Alexandra egy olyan videófelvételt tett közzé a Fidesz-frakció Facebook-oldalán, amelyen fejbe lőttek egy édesapát, egy kislány édesapját. Ezzel azt üzenve, hogy ha jön a TISZA-kormány, akkor ez fog történni.”

Magyar ezután Rétvárinak szegezte a kérdést: „Ezek után ön merészel bárkit félelemkeltéssel vagy dezinformálással vádolni?”

Szentkirályi közben rágózott

És ebben a pillanatban a kamera Szentkirályi Alexandrát mutatta. A politikus nem szólt közbe, nem vitatkozott, nem jegyzetelt látványosan, és természetesen nem is kell elvárni tőle, hogy egyetértsen Magyar Péterrel. De közben nyitott szájjal rágózott, unott arckifejezéssel hallgatta, ahogy a miniszterelnök éppen az általa korábban megvédett kivégzéses kampányvideót kérte rajta számon.

Ez már nem politikai nézetkülönbség kérdése, hanem elemi parlamenti viselkedésé. A magyar Országgyűlés lehet a világ legkeményebb politikai vitáinak helyszíne, a képviselők kiabálhatnak, vitatkozhatnak és gúnyosan reagálhatnak egymásra. De minimum elvárás lenne, hogy amikor valaki felszólal, a padsorban ülő képviselő ne úgy viselkedjen, mintha egy moziban várná, hogy végre elkezdődjön a stáblista.

Ráadásul Szentkirályi nem egy véletlenül bekerült első ciklusos képviselő, akinek még senki nem szólt, hol van. Volt főpolgármester-helyettes, kormányszóvivő, a Fidesz egyik legismertebb kommunikációs arca, 2026 óta pedig országgyűlési képviselő. Pontosan tudja, milyen helyen ül.

A tiszás képviselőnél itt telt be a pohár

Néher András a felvételt kommentálva jelezte, hogy a kérdést hivatalos parlamenti fórum elé akarja vinni. Bejegyzésének utóiratában azt írta: „kezdeményezni fogom a Házbizottságnál, hogy ne lehessen rágózni az ülésteremben.”

A Házbizottság az Országgyűlés működésének egyik fontos egyeztető fóruma, ahol a parlamenti munka rendjét érintő kérdések is előkerülhetnek. A jelenlegi házszabályi rendszer részletesen szabályozza az ülés rendjét, a felszólalásokat és a képviselőkkel szembeni fegyelmi intézkedéseket, de a rágózásra külön, közismert tiltó szabály nincs. Néher kezdeményezése ezt változtatná meg.

És bármennyire is abszurdnak hangzik, hogy 2026-ban egy országgyűlési képviselő miatt esetleg külön le kell írni: a magyar Parlament üléstermében ne rágózzunk nyitott szájjal, valakinek láthatóan sikerült eljuttatnia a történetet idáig.

Az egészben van egy különösen kellemetlen irónia

Szentkirályi Alexandra alig másfél hónappal ezelőtt még maga kérte számon másokon a politikai kultúrát és az emberi méltóság tiszteletét. Júniusban egy manipulált képsorozat kezdett terjedni róla, amely azt a hamis látszatot keltette, mintha a Parlamentben az orrát túrná, majd a kezét a szájához emelné. A Lakmusz ellenőrzése szerint a képsorozat valóban manipulált volt, Szentkirályi pedig joggal háborodott fel rajta.

Most viszont nincs szükség képszerkesztésre ahhoz, hogy kínos legyen a jelenet. A rágózást senkinek nem kellett mesterséges intelligenciával rátennie a felvételre, és nem kellett egy képkockából hamis történetet gyártani. Ezúttal Szentkirályi saját maga szolgáltatta a politikai kultúráról szóló következő vitához az alapanyagot.

És pontosan ezért nem működik az a politikusi reflex, hogy a méltóság csak akkor fontos, amikor valaki saját magát érzi megsértve. Ha jogos elvárás, hogy Szentkirályit ne alázzák hamisított fotókkal, akkor ugyanilyen jogos elvárás, hogy ő maga is tartsa meg az Országgyűléshez minimálisan illő viselkedési normákat.

Különösen annak fényében, amit korábban terjesztett

A legnagyobb kontraszt mégsem maga a rágó. Hanem az, hogy miről beszélt közben Magyar Péter. A Fidesz februári kampányvideójában egy kislány várja haza az édesapját, miközben a következő képsorokban a férfit a fronton letérdeltetik és tarkón lövik. A végén politikai üzenet következett arról, hogy mindez akkor válhat valósággá, ha nem a Fidesz győz.

Szentkirályi akkor azt mondta: „Ez a valóság.” Azt is közölte, hogy szerinte nincs helye a közéletben annak, aki el akarja titkolni a háború borzalmait, és arra hivatkozott, hogy a magyaroknak ezzel a lehetőséggel is szembe kell nézniük.

Most, amikor ugyanezt a videót már nem kampányeszközként, hanem a Fidesz félelemkeltésének példájaként idézték fel neki az Országgyűlésben, Szentkirályi válasza a felvételen nem egy politikai érv volt. Hanem a rágó.

A Parlament nem kötelezően ünnepélyes színház, de azért van egy minimum

Senki nem várja, hogy a képviselők mereven, összekulcsolt kézzel üljenek négy éven át. Az Országgyűlés politikai munkahely, ahol a padsorokban beszélgetnek, papírokat rendeznek, telefonokra néznek és időnként látványosan unatkoznak is. A parlamenti kultúra azonban éppen abból áll, hogy vannak pillanatok, amikor az ember felismeri: ezt azért nem.

Nyitott szájjal rágózni, miközben a miniszterelnök közvetlenül hozzád beszél az általad korábban megvédett, egy apa kivégzését bemutató politikai kampányvideóról, pontosan ilyen pillanat. Nem azért, mert Magyar Péternek különleges tisztelet jár. Hanem azért, mert a választók által megválasztott Országgyűlés üléstermének és magának a vitának jár valamennyi.

Néher András kezdeményezése ezért első hallásra nevetségesen apró ügynek tűnik, valójában azonban egy elég egyszerű kérdésről szól: kell-e külön szabályban elmagyarázni országgyűlési képviselőknek azt, amit egy általános iskolai ünnepségen is illene tudni?

Szentkirályinak sikerült ebből parlamenti ügyet csinálnia

Az ügy végkimenetele majd a Házbizottságban derülhet ki, ha Néher hivatalosan is végigviszi a bejelentett kezdeményezését. A politikai üzenet azonban már most megszületett: a tiszás képviselő kifejezett rágózási tilalmat akar az ülésteremben, és ehhez Szentkirályi Alexandra viselkedése adta a közvetlen apropót.

Az egész történetben talán az a legkínosabb, hogy ehhez nem kellett nagy parlamenti botrány, dulakodás vagy sértő bekiabálás. Elég volt egy kamera, egy rágógumi és néhány másodperc, amelyben tökéletesen látszott, mennyire komolyan veszi Szentkirályi azt a helyet és azt a vitát, amelynek ő maga is résztvevője.

Magyar Péter közben arról beszélt, hogyan riogatták egy kislány apjának kivégzésével a magyar választókat. Szentkirályi Alexandra pedig rágózott. Ha ebből végül valóban új parlamenti szabály születik, az egészen különleges politikai lábjegyzet lesz: egy volt kormányszóvivőnek sikerült elérnie, hogy az Országgyűlésnek esetleg külön ki kelljen mondania azt, amit eddig az alapvető viselkedési kultúrára bíztak.