Magyar Péter megszólalt az idősebb Orbánról, erre sokan nem számítottak
Magyar Pétert arról kérdezték Pakson, mely cégek kapják a sürgőssé vált fenékküszöb többmilliárdos munkáit, a válaszából pedig pillanatok alatt egy egészen másik politikai történet lett. A miniszterelnök ugyanis külön hangsúlyozta: a több mint százezer köbméternyi követ biztosan nem abból a bányából fogják beszerezni, „amiből sokan gondolják, vagy amitől sokan félnek”.
Orbán Győző nevét nem mondta ki. A 24.hu tudósítása szerint azonban a megjegyzés vélhetően Orbán Viktor édesapjának bányászati érdekeltségeire utalt. Magyar ezután még hozzátette: szerinte ott nagyon drága a kő, és a bánya messze is található a paksi építkezéstől.
Ez így már azért jóval több volt egy műszaki válasznál.
„Nem abból a kőbányából fog jönni”
Az RTL azt kérdezte Magyartól, mely vállalkozások vesznek részt a Paks és Dunaszentbenedek között épülő fenékküszöb kivitelezésében, illetve milyen eljárásban választják ki ezeket. A miniszterelnök azt mondta, rendkívüli helyzetben a közbeszerzési határidőket a lehető legrövidebbre szabják azért, hogy a munka ne álljon hetekig az adminisztráció miatt.
A végleges kivitelezői kör ekkor még nem állt össze, Magyar szerint a kiválasztási folyamat továbbra is zajlik. Azt ugyanakkor előre megígérte, hogy később részletes tájékoztatást adnak a szerződésekről és a közpénz felhasználásáról.
Ez is érdekelhet
Majd jött a mondat, amely valószínűleg jóval tovább fog élni, mint a közbeszerzési magyarázat: nem abból a bányából érkezik a kő, amelyre sokan gondolnak.
Nehéz nem Orbán Győzőre gondolni
Nem véletlen, hogy a sajtó rögtön Orbán Győző érdekeltségeit látta a célzás mögött. A korábbi miniszterelnök édesapja évtizedek óta jelentős szereplője a magyar kőbányászatnak, legfontosabb vállalkozása pedig a gánti Dolomit Kőbányászati Kft., amelyben továbbra is 51,16 százalékos többségi tulajdonrésze van.
A társaság ráadásul nem valami vegetáló családi kisvállalkozás. A 2025-ös beszámoló alapján 5,9 milliárd forintos árbevétel mellett körülbelül 2,6 milliárd forint adózott nyereséget termelt, amelyet a tulajdonosok osztalékként kifizettek maguknak. Orbán Győzőnek a Dolomit mellett a Gánt Kő Kft.-ben is van bányászati érdekeltsége.
Ez önmagában természetesen sem szabálytalanságot, sem túlárazást nem bizonyít. Egy nyereséges bánya teljesen jogszerűen kereshet rengeteg pénzt. Magyar mostani mondata ennél sokkal egyszerűbb állítás volt: a paksi munkához szerinte nem ez a gazdaságos beszerzési forrás.
A „drága és messze van” azért meglehetősen erős mondat
A politikai áthallás ettől még nehezen kerülhető meg. A paksi projekt egyik legnagyobb tétele éppen a kő: a kormány terve szerint először mintegy 35 ezer, majd további 110 ezer köbméternyi anyagból alakítják ki és erősítik meg a Duna medrében húzódó fenékküszöböt.
Ilyen mennyiségnél már néhány száz vagy ezer forintos köbméterenkénti árkülönbség is nagyon komoly végösszeggé nőhet, és a szállítási távolság sem mellékes. Több tízezer teherautó-fordulóról, rakodásról, üzemanyagról és folyamatos logisztikáról beszélünk, miközben az építkezést vésztempóban kell végrehajtani.
Magyar tehát lényegében azt üzente: ezen a beruházáson nem lesz automatikus családi bányaeffektus csak azért, mert az ország egyik legismertebb kőipari vállalkozása történetesen Orbán Viktor apjához kötődik.
Az előző rendszerben azért nem volt ismeretlen az Orbán-bánya és az állami beruházások találkozása
Orbán Győző cégei körül évtizedek óta azért van kiemelt közérdeklődés, mert termékeik nagy állami projektekhez kapcsolódó kivitelezőkhöz is eljutottak. A Direkt36 korábban dokumentumokkal tárta fel, hogy a Dolomit Kft. több jelentős, közpénzből finanszírozott építkezéshez szállított anyagot, részben olyan nagyvállalatokon keresztül, amelyek állami beruházások fő kivitelezői voltak.
Ezért Magyar mostani félmondata mögött nem kellett külön politikai megfejtőkönyv. Amikor egy többmilliárdos állami beruházásnál százezres nagyságrendben van szükség kőre, az Orbán-rendszer után szinte reflexszerűen felmerül a kérdés: vajon feltűnik-e valamelyik Orbán-családi érdekeltség a beszállítói láncban.
Magyar válasza erre jelenleg: nem.
De ennél fontosabb, amit a közpénzről mondott
A politikai poén nyilván az, hogy „az Orbán-bányából most nem veszünk követ”. A történet valódi próbája azonban majd a szerződések nyilvánossága lesz. Magyar ugyanis azt ígérte, hogy a beruházásnál felhasznált közpénzzel „az utolsó forintig” el fognak számolni.
Erre most különösen nagy szükség van, mert a rendkívüli helyzet természetéből fakadóan minden felgyorsul. Rövidebbek a határidők, közben szorít a Duna apadása, katonák és vízügyi szakemberek dolgoznak a helyszínen, a kormány pedig néhány héten belül működő műtárgyat akar a folyó medrében. A gyorsaság viszont annál fontosabbá teszi az utólagos nyilvánosságot.
Ha valóban olcsóbb bánya nyer, legyen látható, melyik.
Ha valóban kedvezőbb ajánlat érkezett, legyen összehasonlítható.
Ha közpénzt költöttek, legyen számla és szerződés.
Magyar most pontosan ezt ígérte.
Nem kis beruházásról beszélünk
A fenékküszöb megépítésének becsült költségét a kormány hatmilliárd forint körüli összegre teszi. A Duna főmedrében keresztirányban kialakított kőműtárgy célja, hogy a paksi hűtővízcsatornánál akár körülbelül egy méterrel magasabb vízszintet biztosítson, és ezzel extrém kisvíz esetén is fenntartható legyen az atomerőmű működése.
A kormány közben két 80 méteres bárkát is Paksra vezényelt, amelyeket szükség esetén irányítottan elsüllyeszthetnek. Ezek ideiglenesen nagyjából húsz centiméterrel emelhetnék meg a vízszintet, amíg a fenékküszöb megfelelő része elkészül. Magyar csütörtökön arról beszélt, hogy a bárkák rögzítéséhez már építik a cölöpöket, és külön vízmérőkkel követik majd a beavatkozás hatását.
Vagyis itt már nem egy választási plakát vagy egy tanulmány költségét kell majd megmagyarázni. Néhány hét alatt milliárdok mennek el egy olyan projektre, amelyben rengeteg anyagot, fuvarozást, gépet és szakembert kell összehangolni.
Éppen ezért jó helyen tapogatózott az RTL
Egy rendkívüli helyzetben könnyű azt mondani, hogy most nincs idő minden egyes papírt hetekig tologatni. Ez igaz. Egy kritikus energetikai helyzetben valóban nem az a megoldás, hogy három hónapig várunk arra, miközben a Duna tovább apad.
De éppen a rendkívüli gyorsaság az, ami miatt az újságírói kérdés különösen fontos: ki kapja a pénzt?
Nem elég, hogy elkészül a fenékküszöb. Egy új rendszernek azt is meg kell mutatnia, hogy ugyanazt a munkát nem ugyanazzal a homályos beszállítói hálóval intézi, amely miatt az előző másfél évtizedben rendre felmerültek összeférhetetlenségi és közpénzfelhasználási kérdések.
Magyar válasza pedig aligha lehetett volna direktebb
Orbán Győző nevét nem mondta ki, ezért nem lenne korrekt azt állítani, hogy név szerint a volt miniszterelnök édesapjának üzent. A sajtótudósítás értelmezése szerint azonban egyértelmű volt, melyik bányászati érdekeltség jutott eszébe mindenkinek, amikor Magyar arról beszélt, hogy nem onnan jön a kő, „amitől sokan félnek”.
És még csak erkölcsi prédikációt sem épített köré. Nem azt mondta, hogy azért nem vásárolnak onnan, mert Orbán Győző a tulajdonos. Azt mondta, hogy drága, és messze van.
Ez bizonyos szempontból sokkal kegyetlenebb válasz. Nem politikai fekete listát ígért, hanem azt, hogy egy állami beruházásnál az ár és a gazdaságosság számítson.
Ez lenne a normális – csak Magyarországon hosszú ideig nem annak érződött
Egy jól működő államban önmagában semmi különleges nincs abban, hogy egy miniszterelnök apjának cége nem kap automatikusan állami megrendelést. Ahogy abban sem lenne semmi rendkívüli, ha egyszer egy nyílt és valóban versenyző eljárásban éppen az ő cége adná a legjobb ajánlatot, és ezért nyerne.
A lényeg a kettő között van: ne a családnév döntsön.
Ne az, hogy ki kinek az apja.
Ne az, hogy ki melyik oligarchakörben mozog.
Hanem az ár, a minőség, a távolság, a szállítási képesség és az ellenőrizhető teljesítés.
Magyar Péter most azt ígéri, Pakson pontosan ez fog történni.
A bizonyíték azonban majd a nyilvános szerződés lesz
És ez az a pont, ahol egy kormánynak már nem szavakat, hanem dokumentumokat kell felmutatnia. A kivitelezők kiválasztása még folyamatban van, ezért jelenleg nem tudjuk, mely bányák, fuvarozók és kivitelezők kapják végül a többmilliárdos megbízásokat.
Magyar viszont előre magasra tette a lécet azzal, hogy az utolsó forintig elszámolást ígért. Ha ez megtörténik, akkor látni fogjuk az árakat, a nyertes cégeket, a beszerzés indokait és azt is, mennyibe került ténylegesen a vészhelyzeti tempó.
Ha pedig ebből valóban egy nyilvánosan ellenőrizhető elszámolás születik, akkor Magyar mostani Orbán-utalásának nem az lesz a legfontosabb része, hogy odaszúrt a volt miniszterelnök apjának.
Hanem az, hogy egy 6 milliárdos állami beruházásnál természetesnek próbálja visszaállítani azt, aminek mindig természetesnek kellett volna lennie: a közpénzről a köznek joga van megtudni, ki kapta, mennyit kapott és mit adott érte.
Az Orbán-bányából pedig, Magyar Péter jelenlegi közlése szerint, ezúttal biztosan nem jön a kő.