Jogerős ítéletet hoztak a Fidesz kormány ellen, máris borulnak a dominók
Jogerős bírósági ítélet mondta ki azt, amit civilek és adatvédelmi szakértők évek óta kifogásoltak: az Orbán-kormány nem használhatta volna politikai propaganda terjesztésére azokat az e-mail-címeket, amelyeket magyarok tömegei a koronavírus elleni oltás és a járványügyi tájékoztatás miatt adtak meg. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla szerint a Vakcinainfó felületén adott hozzájárulás nem jelentett korlátlan felhatalmazást arra, hogy később tetszőleges politikai témában leveleket küldjenek a regisztráltaknak.
A döntés azért különösen súlyos, mert nem valamilyen technikai adatvédelmi hibáról beszélünk. A vakcinaregisztrációból létrejött kommunikációs csatornán a járványügyi levelek után nemzeti konzultációkról és választási kampányokhoz kapcsolódó „háborúellenes” politikai üzenetekről is érkeztek küldemények. A TASZ szerint ezzel több millió állampolgárt érhetett el a kormány egy olyan adatbázison keresztül, amelynek eredeti létrejötte egészen más célhoz kötődött.
A bíróság bezárta a „későbbi kapcsolattartás” kiskapuját
Az Orbán-kormány adatkezelési tájékoztatójában szerepelt egy meglehetősen tágan megfogalmazott hozzájárulás is. Eszerint az állampolgár engedélyezhette adatainak kezelését „további kapcsolattartás, véleménykérés, tájékoztatás, illetve elektronikus levél küldése céljából”. A NAIH 2022-ben éppen erre alapozva jutott arra, hogy önmagában nem jogellenes a járványhoz nem kapcsolódó kormányzati hírlevelek kiküldése.
A Fővárosi Ítélőtábla most lényegében kihúzta ezt az érvelést a kormány alól. A jogerős döntés szerint egy homályosan megfogalmazott „kapcsolattartási” hozzájárulásból nem következik az, hogy az adatkezelő bármilyen témára kiterjesztheti az adatfelhasználást. Azt kell nézni, milyen konkrét célhoz kapcsolódva és milyen körülmények között adta meg az ember az adatait; a Vakcinainfó esetében ez az oltás és a járványkezelés volt.
Ez már nem csak politikai vita: jogellenes volt
Első fokon a Fővárosi Törvényszék már 2025-ben megállapította, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda megfelelő jogalap nélkül kezelte az érintett személyes adatait, és megsértette a célhoz kötött adatkezelés követelményét. A bíróság akkor eltiltotta a Kabinetirodát az érintett adatainak nem járványügyi célú kezelésétől, valamint elrendelte az ítélet nyilvánosságra hozatalát is.
Ez is érdekelhet
Most azonban megszületett a másodfokú, jogerős ítélet is. Ez politikailag azért jelent egészen más helyzetet, mert innentől nem lehet egyszerűen azt mondani, hogy egy ellenzéki párt, egy újság vagy egy jogvédő szervezet „propagandának nevezi” ezeket a leveleket. A bíróság jogellenes adatkezelést állapított meg.
És itt kezdhetnek borulni a dominók
Az első dominó maga a NAIH korábbi álláspontja. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2022-ben még azt írta, hogy a későbbi kapcsolattartásra adott hozzájárulás alapján nem azonosított jogsértést azokban az esetekben, amikor az emberek a koronavírussal össze nem függő kormányzati hírleveleket kaptak. A jogerős bírósági döntés most ennek az ellenkezőjére jutott a perben vizsgált adatkezelésnél.
Ez nem apró szakmai nézetkülönbség. Az adatvédelmi hatóság feladata éppen az lett volna, hogy megvédje az állampolgárok személyes adatait a jogellenes felhasználástól. Most egy jogerős ítélet mutatja meg, hogy az egyik legnagyobb politikai jelentőségű adatkezelési ügyben a bíróság jóval szűkebben húzta meg az állam mozgásterét, mint korábban a hatóság.
Most már az egész adatbázis jövője kérdéses
A TASZ a jogerős döntés után egyértelmű következtetést vont le: szerintük a vakcinaregisztrációból megmaradt e-mail-adatbázist haladéktalanul törölni kell. A szervezet érvelése szerint a járványügyi cél megszűnt, a mostani ítéletből pedig az következik, hogy az adatokat más, politikai kommunikációs célra eleve nem lehetett volna használni.
Itt fontos a pontos jogi különbség: a nyilvánosságra került beszámolók alapján nem arról van szó, hogy az Ítélőtábla külön rendelkezésben most elrendelte volna minden egyes Vakcinainfó-adat azonnali, teljes törlését. A teljes adatbázis törlése a TASZ által a jogerős ítéletből és a célhoz kötött adatkezelés szabályából levont következő követelés. Ez azonban a döntés után már nagyon nehezen lesöpörhető kérdés.
Milliók egy járvány közepén adták oda az adataikat
Talán ez az egész ügy legvisszásabb része. A vakcinainfo.gov.hu 2020 decemberében indult, amikor Magyarország a koronavírus-járvány legsúlyosabb időszakainak egyikére készült, az emberek pedig azért regisztráltak, mert hozzá akartak férni az oltáshoz és az ehhez kapcsolódó információkhoz. A TASZ már 2021 elején figyelmeztetett arra, hogy az így összegyűlt személyes adatok később más célra is felhasználhatók lehetnek.
Ehhez képest az évek során a járványügyi kommunikáció mellé egyre több politikai tartalom került. A Telex felidézte, hogy még 2025 májusában is érkezett a Vakcinainfó feliratkozóihoz olyan kormányzati levél, amely a NATO-val, Ukrajnával és a háborúval kapcsolatos politikai üzeneteket közvetített.
Az ember tehát oltásért regisztrált, aztán évekkel később külpolitikai kampányüzenetet kapott ugyanarra az e-mail-címre. Most jogerős bírósági ítélet mondja ki, hogy a hozzájárulás nem adott erre szabad kezet az államnak.
A TASZ már a következő állami csatornákat nézi
A jogvédők nem akarják a történetet a Vakcinainfónál lezárni. A jogerős ítélet után azt követelik, hogy az új kormány általánosabban is szabjon gátat annak, hogy állami szervek kéretlen politikai propaganda továbbítására használják a náluk meglévő állampolgári adatokat. Kifejezetten megemlítették a Magyar Államkincstárt, a NAV-ot és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát is.
Ez már jóval nagyobb ügy annál, hogy mi történik egy régi vakcinás levelezőlistával. A kérdés az, használhatja-e az állam az egyik közfeladat teljesítése során megszerzett elérhetőségeket arra, hogy később olyan politikai üzenetekkel keresse meg az embereket, amelyekhez az eredeti adatgyűjtésnek semmi köze nem volt.
A mostani ítélet erre nagyon erős választ ad: a célhoz kötöttség nem dísz az adatkezelési tájékoztató végén. Attól, hogy az állam megszerezte valakinek az e-mail-címét egy jogszerű célból, még nem kapott örökös kommunikációs tulajdonjogot az ember postafiókja felett.
Rogánék egyik legértékesebb kommunikációs csatornája bukott el jogilag
A Vakcinainfó adatbázis politikai értéke könnyen érthető. Nem egy párt aktivistái által összegyűjtött néhány tízezres címlistáról beszélünk, hanem egy országos állami rendszerből származó, több millió ember elérésére alkalmas kommunikációs csatornáról. A TASZ az elsőfokú ítélet után ezért nevezte az ügyet a kormányzati propaganda elleni egyik legjelentősebb jogi győzelemnek.
A politikai kommunikációban egy ilyen adatbázis óriási előny. Nem kell Facebook-algoritmusra várni, nem kell reklámhelyet vásárolni, és nem kell reménykedni abban, hogy az ember megnyitja valamelyik kormányzati portált. Az üzenet közvetlenül a postaládájába érkezik, ráadásul egy olyan kapcsolat alapján, amelyet eredetileg maga az állam hozott létre egy egészségügyi válság kezelésére.
Most jogerősen kimondták: ezt a kapcsolatot nem lehetett korlátlan politikai levelezőlistává alakítani.
Az új kormánynál pattog a labda
A jogerős ítélet már az előző kabinet adatkezelési gyakorlatáról szól, de a probléma maradványainak felszámolása a jelenlegi kormány feladata. A TASZ ezért most már nem Orbán Viktoréktól várja a címlista rendezését, hanem azt kéri az új kabinetből, hogy törölje a célját vesztett adatbázist, és alakítson ki olyan szabályokat, amelyek később sem engedik az állami adatvagyon politikai kisajátítását.
Ez egyébként kiváló próba lesz Magyar Péteréknek is. Könnyű arról beszélni, hogy az előző rendszer visszaélt a közpénzzel, az állammal vagy az állampolgárok adataival; a valódi változás ott kezdődik, amikor az új hatalom lemond azokról az eszközökről is, amelyek neki ugyanilyen politikailag hasznosak lehetnének.
Ha az adatbázisnak nincs többé jogszerű járványügyi célja, akkor nem új feladónevet kell írni a hírlevelek tetejére. Törölni kell, ha erre az adatvédelmi szabályok alapján már nincs jogalap.
Most már van egy jogerős mondat, amit nem lehet kommunikációval eltüntetni
Évekig lehetett azon vitatkozni, vajon propaganda-e, amikor a vakcinaregisztrációkor megadott e-mail-címre nemzeti konzultációs vagy háborús politikai levél érkezik. Lehetett a „további kapcsolattartás” kifejezés mögé bújni, és lehetett arra mutogatni, hogy a NAIH sem látott problémát az adatkezeléssel.
Ennek most vége. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése szerint a járványügyi regisztráció nem adott felhatalmazást tetszőleges politikai tartalmú üzenetek küldésére. A több millió ember elérésére alkalmas kommunikációs csatorna politikai használata jogellenes volt.
És ezért kezdhetnek most valóban borulni a dominók. Először megbukott a korábbi kormány adatkezelési érvelése. Vele együtt súlyos kérdőjel került a NAIH 2022-es álláspontja mellé. Most következik a megmaradt adatbázis sorsa, utána pedig az a sokkal nagyobb kérdés, hogy hány másik állami nyilvántartásból csináltak az elmúlt években politikai kommunikációs csatornát.
Az első dominó már eldőlt.
És ezúttal nem egy ellenzéki politikus mondta ki, hanem jogerős bírósági ítélet.