Akár már ma visszatérhet a Sándor-palotába Sulyok Tamás, alkotmányos válság alakulhat ki
Magyarország péntekre úgy ébredt, hogy néhány alkotmánybíró döntésén múlhat: Sulyok Tamás jogilag visszakerül-e a köztársasági elnöki székbe, miközben az Országgyűlés már megválasztotta az utódját, Baka Andrást. Az Alkotmánybíróság csütörtökön több mint kilenc órán át tárgyalta a Fidesz–KDNP utólagos normakontroll-indítványait, ám estig nem jutott döntésre. A testület főtitkára mindössze annyit közölt, hogy tartják a jogszabályi határidőket, és időben nyilvánosságra hozzák a határozatokat.
A legnagyobb bomba a Sulyok Tamás mandátumát megszüntető alkotmánymódosítás alatt ketyeg. A Fidesz és a KDNP azt akarja elérni, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg az Alaptörvény 17. módosításának azt a pontját, amely automatikusan megszüntette a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását. A támadott szabály fekete-fehéren kimondja, hogy a módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő államfő mandátuma véget ér.
Tegnap kilenc órán át ültek, de nem tudtak pontot tenni az ügy végére
Az Alkotmánybíróság csütörtök délelőtt tíz órakor kezdte a rendkívüli teljes ülést, pedig a testület hivatalosan július 20. és augusztus 28. között nyári ítélkezési szünetet tart. A helyzet súlyát jól mutatja, hogy ennek ellenére összehívták a bírákat, és több mint kilenc órán keresztül tárgyalták a négy fideszes–KDNP-s indítványt.
Döntés azonban nem született. Ez azt jelenti, hogy pénteken továbbra is nyitott a legveszélyesebb közjogi kérdés: mi történik akkor, ha az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal eltörli Sulyok Tamás mandátumának megszüntetését, miközben a parlament három nappal ezelőtt már megválasztotta Baka Andrást köztársasági elnökké.
Baka 140 igen és 6 nem szavazattal kapta meg a szükséges parlamenti támogatást. A Fidesz–KDNP nem vett részt a szavazásban, mert eleve illegitimnek nevezte az elnökváltást. Baka azonban még nem lépett hivatalba: erre augusztus 19-én kerülne sor.
Ez is érdekelhet
Ha a Fidesz nyer az Alkotmánybíróságon, Sulyok jogilag végig elnök maradhatott
Ez nem egyszerűen azt jelentené, hogy Sulyok Tamást pénteken újra kinevezik. A Fidesz által hivatkozott jogértelmezés ennél sokkal radikálisabb. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint ha a Sulyok mandátumát megszüntető szabályt visszamenőleg megsemmisítik, jogilag úgy kellene tekinteni, mintha ez a rendelkezés soha nem létezett volna. Ebben az értelmezésben Sulyok nem „visszatérne”, hanem mandátuma folyamatosnak minősülne.
És itt válik igazán veszélyessé a helyzet. Baka András megválasztását közben senki nem törölte el, az Alkotmánybíróság pedig nem magát a keddi parlamenti elnökválasztást vizsgálja. Ha viszont utólag eltűnik az a jogi helyzet, amely miatt egyáltalán új államfőt kellett választani, akkor Baka hivatalba lépésének alapja kerülhet kérdésessé.
Magyarország így olyan alkotmányos senkiföldre kerülhet, amelyre a jelenlegi Alaptörvény nem ad egyszerű használati utasítást. Hack Péter jogtudós már a döntés előtt arra figyelmeztetett, hogy az Alkotmánybíróság egy ilyen határozattal súlyos válsághelyzetet idézhet elő.
És akkor nézzük meg, ki próbálja most megmenteni a „jogállamot”
A Fidesz és a KDNP jelenleg arra hivatkozik, hogy a Tisza parlamenti többsége közjogilag érvénytelen módszert alkalmazott, amikor alkotmánymódosítással szüntette meg Sulyok Tamás mandátumát. A beadvány szerint az Országgyűlés alkotmánymódosításnak álcázott egyedi közhatalmi döntést hozott, ezért a szabály megalkotása sérthette az Alaptörvényben rögzített eljárási követelményeket.
A pikantéria azonban akkora, hogy szinte kilóg a Parlament kupolája alól. Az Alaptörvény módosításainak érdemi, tartalmi alkotmányossági kontrollját ugyanis éppen a Fidesz korlátozta le 2013-ban. Az Alkotmánybíróság ma azért vizsgálhatja csak rendkívül szűken, eljárási szempontból a 17. módosítást, mert az Orbán-rendszer alkotmányozó többsége annak idején úgy alakította át a szabályokat, hogy a testület ne vizsgálhassa felül tartalmilag az alkotmánymódosításokat.
Most ugyanaz a politikai közösség kopogtat ezen a leszűkített ajtón, és azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy azon a néhány centiméteren keresztül mégis mentse meg Sulyok Tamás mandátumát.
Lehet ezen jogi érveket felsorakoztatni, és az Alkotmánybíróságnak természetesen az indítványt jogi alapon kell eldöntenie. A politikai irónia ettől még letagadhatatlan: a Fidesz most annak az alkotmányos rendszernek a korlátaival szembesül, amelyet maga épített fel.
Ráadásul nagyrészt fideszes többségek által megválasztott bírák döntenek
Az ügy másik rendkívüli sajátossága az Alkotmánybíróság személyi összetétele. A jelenlegi testületben egyetlen kivételtől eltekintve olyan alkotmánybírák ülnek, akiket korábbi fideszes parlamenti többségek választottak meg. Polt Péter elnök és három, már hetven év fölötti alkotmánybíró mandátuma csak szeptember 1-jén szűnne meg az új szabályok alapján.
Sőt, a Fidesz egyik mostani indítványa éppen ezt a hetvenéves korhatárt is támadja. Vagyis olyan alkotmánybírák is érintettek lehetnek az eljárás politikai következményeiben, akiknek néhány héten belül a saját mandátumuk szűnne meg az általuk vizsgált szabályok alapján. A személyes érintettség kérdése már júniusban megbénított egy Sulyokkal kapcsolatos alkotmánybírósági ülést: akkor hét bíró jelentett be kizárási okot, és a testület határozatképtelenné vált.
Csütörtökön ezúttal sikerült tárgyalni. Dönteni viszont kilenc óra alatt sem.
A Fidesz nem csak Sulyokot akarja visszahozni
A négy indítvány jóval többről szól, mint a volt köztársasági elnök személyéről. A Fidesz–KDNP megtámadta a parlamenti képviselők tizenkét éves időkorlátját, a hetvenéves alkotmánybírói korhatárt, valamint azt a törvénycsomagot is, amely a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerének felszámolásához és az uniós pénzekhez való hozzáféréshez kapcsolódik.
Utóbbi ügyben a tét több milliárd eurónyi befagyasztott uniós forrás. Az Index összesítése szerint a kifogásolt törvénycsomag összesen 16,4 milliárd eurónyi forráshoz kapcsolódik, amelyből tízmilliárd euró a helyreállítási alaphoz való hozzáférést érinti.
Vagyis a Fidesz alkotmánybírósági offenzívája nem egyetlen volt köztársasági elnök politikai rehabilitációjáról szól. Ha a beadványok szélesebb körben sikerrel járnak, egyszerre akadhat meg több olyan intézményi változtatás, amelyet a Tisza-kormány az előző tizenhat év rendszerének lebontásaként hajtott végre.
A KEKVA-k ügyében is különösen látványos a fordulat
A Fidesz most azzal érvel az Alkotmánybíróság előtt, hogy még olyan legitim célokat sem lehet jogalkotási garanciák megkerülésével végrehajtani, mint az átláthatóság erősítése, az összeférhetetlenségek kezelése, a korrupció megelőzése vagy az uniós források védelme. Ezt maga a fideszes–KDNP-s indítvány is elismeri.
Az állítás jogi részét a bíráknak kell elbírálniuk. Politikailag viszont nehéz nem észrevenni, hogy ugyanaz a Fidesz kéri most számon a jogalkotási garanciákat, amely tizenhat éven át kétharmados parlamenti többségével újra és újra alakította át az Alaptörvényt és a közjogi intézményrendszert saját politikai programjához.
A jogállami garanciák persze attól még garanciák, hogy éppen ki hivatkozik rájuk. De a Fidesz múltja nem tűnik el attól, hogy most hirtelen felfedezte őket.
Sulyok ráadásul maga írta alá a saját eltávolítását
A történet egyik legfurcsább részlete, hogy a 17. Alaptörvény-módosítást maga Sulyok Tamás írta alá és rendelte el kihirdetni július 18-án. A volt államfő akkor súlyos tartalmi aggályokat fogalmazott meg, de arra jutott, hogy nem talált olyan eljárási hibát, amely alapján megtagadhatta volna az aláírást vagy az előzetes alkotmányossági kontrollt kérhette volna.
Ez különösen érdekes a mostani fideszes indítvány szempontjából, mert az Alkotmánybíróság pontosan eljárási hibát kereshet. Tartalmilag ugyanis nem mondhatja azt, hogy a Sulyokot eltávolító szabály túl kemény, igazságtalan vagy politikailag elfogadhatatlan; azt vizsgálhatja, hogy az alkotmánymódosítás elfogadásakor betartották-e az Alaptörvényben előírt eljárási kereteket.
Sulyok maga úgy látta, hogy igen. Most a Fidesz azt próbálja bebizonyítani, hogy mégsem.
Ha ma megsemmisítik, órák alatt teljesen új helyzet állhat elő
Baka András augusztus 19-én lépne hivatalba. Addig Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke gyakorolja ideiglenesen az államfői jogköröket. Ha azonban az Alkotmánybíróság Baka hivatalba lépése előtt visszamenőleges hatállyal megsemmisítené Sulyok mandátumának megszüntetését, a Fideszhez közel álló jogértelmezés szerint Sulyok eredeti ötéves mandátuma továbbra is fennállna.
Ebben a pillanatban azonnal felmerülne, hogy milyen jogcímen gyakorolja Forsthoffer az államfői hatásköröket, mi történik a közben meghozott államfői döntésekkel, mi lesz Baka már megtörtént megválasztásával, és egyáltalán beléphet-e augusztus 19-én a Sándor-palotába. Ezekre nincs egyetlen, vitán felül álló mondat, amelyet egyszerűen ki lehetne keresni az Alaptörvényből.
Ezért beszélnek jogászok alkotmányos válság lehetőségéről, nem valamiféle újságírói túlzás miatt. Hack Péter szerint az Alkotmánybíróság megsemmisítő döntése súlyos közjogi bizonytalanságot teremthet, miközben Baka megválasztása már megtörtént.
A Fidesz pedig éppen ezt a dominót próbálja meglökni
Orbán Viktor pártja az elnökválasztást is bojkottálta, Baka András megválasztását illegitimnek nevezi, és most alkotmánybírósági úton próbálja eltörölni azt a jogi alapot, amely Sulyok mandátumának végét és az új elnök megválasztását lehetővé tette.
Ha sikerrel járnak, az ország néhány nappal Baka hivatalba lépése előtt egy példátlan közjogi konfliktus közepén találhatja magát. Ha nem járnak sikerrel, Sulyok távozása jogilag lezárul, Baka pedig augusztus 19-én elfoglalhatja hivatalát.
Az irónia azonban bármelyik eredménynél megmarad. A Fidesz most attól az Alkotmánybíróságtól várja politikai öröksége egy részének megmentését, amelynek mozgásterét maga szűkítette le, és amelynek jelenlegi személyi összetételét döntően az ő korábbi parlamenti többsége alakította ki.
Ma már tényleg minden a Donáti utcán múlik
Csütörtökön kilenc órányi tanácskozás sem volt elég a döntéshez. Az Alkotmánybíróság nem közölt új időpontot, csak azt jelezte, hogy a törvényi határidőket betartja és a határozatokat időben közzéteszi. Emiatt nem lehet biztosan állítani, hogy pénteken megszületik a döntés, de innentől bármikor megjelenhet a határozat.
Ha pedig a testület visszamenőleg eltörli Sulyok Tamás mandátumának megszüntetését, akkor az ország nem egyszerűen egy régi elnök visszatérését nézheti végig. Az egész államfőváltás jogi alapja megmozdulhat Baka András lába alatt, alig öt nappal a tervezett hivatalba lépése előtt.
A Fidesz tizenhat év alatt hozzászoktatta az országot ahhoz, hogy az Alaptörvény politikai konfliktusok megoldásának egyik leggyakrabban elővett eszköze legyen. Most ellenzékből ugyanennek a rendszernek a réseit keresi, hogy visszafordítsa az új többség döntéseit.
Csakhogy ezúttal már nem egy újabb paragrafusról van szó. Hanem arról, hogy hétfőn ki Magyarország köztársasági elnöke.