Lépett a rendőrség az MNB ügyben: Elkezdtek dőlni a dominók!
Újabb lépést tettek a hatóságok a Magyar Nemzeti Bank korábbi alapítványai és beruházásai körül zajló óriási nyomozásban. Az elmúlt időszakban további tanúkat hallgattak meg, újabb adatokat kértek be, miközben az ügyben korábban már közel 92 milliárd forintnyi vagyont biztosítottak. A friss fejleményeket a Központi Nyomozó Főügyészség erősítette meg a Népszavának.
Már 97 magánszemély és 36 cég került a hatóságok látókörébe
A május végi hatósági tájékoztatón derült ki igazán, milyen méretű ügyről van szó. A nyomozók akkor már 97 magánszemély, 36 gazdasági társaság és 11 magántőkealap körül vizsgálódtak. Emellett több tíz terabájtnyi elektronikus adatot és hatalmas mennyiségű papíralapú dokumentumot gyűjtöttek össze.
A nyomozást akkori vezetője, Fürcht Pál egyenesen pályafutása legnagyobb ügyének nevezte, és arról beszélt, hogy a vizsgált struktúrákat ügyvédek és gazdasági szakemberek sokasága építette fel. A KNYF mellett a Nemzeti Nyomozó Iroda, a NAV és a Nemzeti Védelmi Szolgálat is bekapcsolódott a munkába.
91,8 milliárdot már biztosítottak
A nagyságrend önmagában is döbbenetes. Május végéig 91,8 milliárd forintnyi készpénzt és értékpapírt foglaltak le, illetve vontak biztosítás alá a nyomozás során. Ez nem azt jelenti, hogy a hatóság jogerősen kimondta volna: ez az összeg bűncselekményből származik. A vagyonbiztosítás arra szolgál, hogy a vizsgálat alatt álló vagyonelemek szükség esetén később is rendelkezésre álljanak.
Az összeg ráadásul nem azonos az MNB-alapítványoknál feltárt teljes vagyonvesztéssel. Az ügyben százmilliárdos nagyságrendű veszteségeket vizsgálnak, és a hatósági eljárások egyik alapját éppen az Állami Számvevőszék korábbi jelentései és feljelentései adták.
Ez is érdekelhet
Két nagy szálon folyik a nyomozás
Az egyik fő irány az MNB által létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány és vagyonkezelője, az Optima körüli pénzmozgások vizsgálata. A hatóságok azt próbálják feltárni, hogy történhetett-e hűtlen kezelés vagy más bűncselekmény a több száz milliárdos alapítványi vagyon kezelésében.
A másik jelentős ügycsoport az MNB Szabadság téri székházának felújítása. A jegybank új vezetése korábban ebben az ügyben is feljelentést tett, hűtlen kezelés gyanúját felvetve. A felújítás egyik fő kivitelezője a Raw Development Kft. volt, amelynek tulajdonosát, Somlai Bálintot a sajtó korábban Matolcsy Ádám üzleti-barátai köréhez sorolta.
És közben az MNB újabb iratokat adott át az ügyészségnek
A dominóhatás érzését erősíti, hogy szinte a tanúkihallgatásokról szóló hírrel egy időben maga a Magyar Nemzeti Bank is bejelentett egy újabb lépést. A jegybank dokumentumokat és információkat adott át az ügyészségnek egy olyan, Matolcsy György elnökségének utolsó időszakában megkísérelt ügylet kapcsán, amely az Optima- és a Quartz-csoport között zajlott volna.
Az MNB közlése szerint a korábbi alapítványi vezetés a jegybankelnökváltás előtti utolsó napokban megpróbálta a PADME vagyonának jelentős részét az Optima irányítása alól a Quartz Alapkezelőhöz kapcsolódó struktúrába áthelyezni. Az új jegybanki és alapítványi vezetés ezt az ügyletet megakadályozta, majd feljelentést tett.
Ez azért különösen fontos fejlemény, mert a nyomozóknak most már nem csak az ÁSZ jelentései és a korábbi lefoglalások állnak rendelkezésükre. A jelenlegi jegybanki vezetés is olyan belső iratokat és információkat ad át, amelyek segíthetnek rekonstruálni, milyen döntések születtek a Matolcsy-korszak utolsó időszakában.
Matolcsy Ádám neve közben újra előkerült
A történet időzítése azért is figyelemre méltó, mert néhány nappal korábban újabb személyi változás történt az MNB-ügyhöz kapcsolódó cégháló egyik fontos vállalatánál. Matolcsy Ádám vezérigazgató lett a korábbi Dry Immo Zrt.-nél, amelyet közben Obsidian Capital Zrt.-re neveztek át. A társaságnak többségi tulajdona van a Quartz Befektetési Alapkezelőben, amely az alapítványi vagyon körüli egyik vitatott ügyletnél is előkerült.
Ez természetesen önmagában semmiféle büntetőjogi felelősséget nem jelent Matolcsy Ádám számára. A KNYF jelenlegi tájékoztatása szerint őt sem hallgatták ki gyanúsítottként. Az viszont tény, hogy miközben a hatóságok a kapcsolódó pénzügyi hálózatot vizsgálják, az érintett cégstruktúrában továbbra is történnek jelentős személyi és tulajdonosi változások.
A nagy kérdés továbbra is ugyanaz: mikor lesz gyanúsított?
Talán ez okozza a legnagyobb társadalmi türelmetlenséget. Közel 92 milliárd forintnyi biztosított vagyon, több mint száz vizsgált gazdasági szereplő és magántőkealap, több tíz terabájtnyi adat, házkutatások és tanúkihallgatások után továbbra sincs egyetlen gyanúsított sem.
A nyomozók ezt korábban az ügy rendkívüli összetettségével magyarázták. Fürcht Pál májusban azt mondta, nem akarják elkapkodni a gyanúsításokat, és nyomozástaktikai szempontból sem feltétlenül az a helyes sorrend, hogy már az eljárás elején konkrét személyeket nevezzenek meg. A hatóság szerint olyan pénzügyi rendszert kell feltérképezniük, amelyet hosszú idő alatt, több vállalkozás és befektetési struktúra felhasználásával építettek fel.
Ez jogilag érthető. Politikai és társadalmi szempontból azonban az is teljesen érthető, hogy egy ekkora ügyben az emberek szeretnék egyszer megtudni: ki döntött, ki írta alá, ki profitált, és ki viseli a felelősséget azért, ami a jegybanki alapítványi vagyonnal történt.
Matolcsy György felelősségét sem állapították meg
A Magyar Nemzeti Bankot a vizsgált időszak jelentős részében Matolcsy György vezette, ezért neve elkerülhetetlenül összekapcsolódik a botránnyal. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a volt jegybankelnök büntetőjogi felelősségét bizonyították volna. A május végi közös hatósági tájékoztatón sem őt, sem Matolcsy Ádámot nem nevezték meg gyanúsítottként.
A mostani nyomozásnak éppen azt kell kiderítenie, hogy az alapítványok, vagyonkezelők és kapcsolódó vállalkozások döntéseiben kiknek milyen tényleges szerepe volt. Egy több száz milliárdos vagyonkezelési ügyben nem elég politikai alapon rámutatni valakire, de az sem elfogadható, ha a bonyolult cégháló végül arra szolgál, hogy soha senkiről ne lehessen megállapítani semmit.
Most már tényleg mozdulnak a dominók
Az MNB-ügyből hónapokon át azt lehetett leginkább látni, hogy elképesztő számok kerülnek elő, miközben személyi felelősségről alig tudunk valamit. Most azonban több folyamat egyszerre indult meg: újabb tanúk kerülnek a nyomozók elé, friss adatokat kérnek be, a jegybank további belső dokumentumokat ad át, és közben folytatódik a korábban lefoglalt hatalmas adatmennyiség feldolgozása.
Ez még nem a történet vége, és még csak nem is a vádemelések kezdete. De már jóval több annál, hogy egy ÁSZ-jelentés porosodik valamilyen fiókban. A rendőrség és az ügyészség az ország egyik legnagyobb gazdasági bűnügyi nyomozásán dolgozik, közel 92 milliárdnyi vagyont biztosítottak, és egyre újabb szereplőket, adatokat és ügyleteket vonnak be a vizsgálatba.
A következő valódi dominó pedig már nem egy újabb tanú vagy dokumentum lesz. Az lesz, amikor a bizonyítékok alapján először kimondják valakinek a nevét, és azt mondják: gyanúsított. Hogy erre mikor kerül sor, azt a hatóság egyelőre nem közölte.