Újabb csontvázra bukkantak Magyar Péterék
Újabb, több tízmilliárdos tétel került elő az előző állami vállalatvezetés gazdálkodásának átvilágításakor. Magyar Péter miniszterelnök szerint az MVM még az Orbán-kormány utolsó időszakában olyan, 2027-re szóló devizafedezeti ügyletet kötött, amely 400 forint feletti euróárfolyammal számolt. Magyar azt állítja, hogy a tranzakció jelenleg mintegy 50 milliárd forintos kárt jelent az államnak.
A szám azért különösen látványos, mert az euró most jóval olcsóbb: az MNB augusztus 14-i hivatalos középárfolyama 363,28 forint volt. Vagyis pillanatnyilag közel negyven forint választja el a forintot attól a szinttől, amely környékén az állami energetikai óriás 2027-es devizakockázatának egy részét lefedezte.
Az 50 milliárd biztosan elveszett? Nem egészen ilyen egyszerű
Az ügy könnyen leírható úgy, mintha az MVM 400 forintért bevásárolt volna euróból, amelyet ma 363 forintért is megkaphatna. A fedezeti ügylet azonban nem egyszerű devizavásárlás, és alapvetően nem is arra szolgál, hogy a vállalat eltalálja a következő évi árfolyamot.
Az MVM hatalmas mennyiségű energiával kereskedik nemzetközi piacokon, ahol a szerződések egy része euróban vagy dollárban mozog. A devizafedezet célja ilyenkor az, hogy előre kiszámíthatóvá tegye egy későbbi fizetés forintköltségét. A vállalat cserébe lemond annak lehetőségéről, hogy jól járjon, ha közben erősödik a forint.
Most pontosan ez történt: a forint erősebb, mint a szerződésben rögzített szint. Ettől a fedezeti pozíció pillanatnyi értéke látványosan kedvezőtlen lehet. De hogy a tranzakció végül ténylegesen mennyibe kerül vagy mennyit ér, az attól is függ, hol lesz az árfolyam akkor, amikor a 2027-es kötelezettségeket teljesíteni kell.
Ez is érdekelhet
Ha az euró jövőre is jóval 400 forint alatt marad, a mostani döntés valóban nagyon drága biztosításnak bizonyulhat. Ha viszont 400 fölé gyengül a forint, a fedezet még jól is jöhet. Ez nem menti fel automatikusan a döntéshozókat a kérdések alól, csak azt jelenti, hogy az 50 milliárdot egyelőre óvatosabb „végleges veszteségnek” nevezni.
Magyar Péter szerint 50 milliárdos kárt okoztak
A miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben hozta elő az ügyletet. Azt mondta, hogy az MVM 2026-ban, az előző kormány utolsó időszakában 400 forint körüli vagy afeletti euróárfolyamon fedezett 2027-re.
Magyar külön azt hangsúlyozta, hogy mindez akkor történt, amikor még nem volt elfogadott 2027-es magyar költségvetés, amelynek sarokszámai támpontot adhattak volna egy állami vállalat következő évi pénzügyi tervezéséhez.
A miniszterelnök értékelése ennél egyértelműbb volt: szerinte az előző kormány ezzel az egyetlen tranzakcióval 50 milliárd forintos kárt okozott az állami költségvetésnek. Az összeg és az ügylet részleteiről azonban egyelőre nem került nyilvánosságra olyan teljes dokumentáció, amelyből függetlenül rekonstruálható lenne a szerződés valamennyi feltétele.
A nagy kérdés: miért éppen akkor?
Az ügy kényelmetlenebb része ezért nem is feltétlenül az, hogy a fedezeti árfolyam utólag rossznak látszik. Árfolyamot hibátlanul előre jelezni körülbelül olyan üzleti szolgáltatás lenne, amelyért a fél világ hajlandó lenne fizetni.
A valódi kérdés az időzítés és a döntés háttere. Mi indokolta, hogy már a választások előtt, nyolc-tíz hónappal 2027 kezdete előtt ezen a szinten fedezzék a devizakitettséget? Milyen elemzésekből indultak ki? Mekkora összeget és milyen időszakra fedeztek? Egyszeri ügyletről vagy egy nagyobb fedezeti stratégia egyik eleméről volt szó?
Ezekre egyelőre nincs nyilvános válasz az előző MVM-vezetéstől. Márpedig egy kockázatkezelési ügyletet önmagában abból megítélni, hogy hónapokkal később merre ment az árfolyam, szakmailag kevés lenne. Ahhoz azt is tudni kellene, milyen kockázattól tartott a társaság, és milyen alternatívák közül választott.
Volt azért okuk attól tartani, hogy újra 400 fölé megy az euró
A 400 forintos euró 2026 elején nem volt teljesen légből kapott forgatókönyv. A gazdasági előrejelzések között megjelent olyan várakozás is, amely szerint a bizonytalan nemzetközi környezet, köztük a közel-keleti geopolitikai feszültségek miatt 2027-re ismét 400 forint fölé kerülhet az euró.
Vagyis abból, hogy az MVM vezetése fedezte ezt a kockázatot, önmagában még nem következik szabálytalanság vagy felelőtlen gazdálkodás. A kérdés inkább az, hogy mekkora kitettséget, milyen áron és miért ilyen korán biztosítottak be. A biztosítás ugyanis hasznos dolog – egészen addig, amíg ki nem derül, hogy mennyit fizettünk érte és pontosan mit kaptunk cserébe.
Közben a forint egészen más irányba indult
Ami biztosan nem az MVM korábbi döntéshozóinak forgatókönyve szerint alakult, az az azóta eltelt időszak árfolyama. Az MNB hivatalos adatai szerint 2026 januárjában még 384–386 forint körül járt az euró, augusztus 14-én viszont már csak 363,28 forintot ért.
Ez jelentős forinterősödés, ezért egy 400 forint fölött rögzített fedezeti pozíció most papíron különösen rosszul néz ki. Innen jön a Magyar által emlegetett több tízmilliárdos negatívum is.
De ez egyben jól mutatja a fedezeti ügyletek furcsa természetét. Ha valaki bebiztosítja a házát, majd nem ég le, attól még a biztosítási díjat kifizette. A kérdés az, hogy ésszerű volt-e akkora díjat fizetni azért a kockázatért, amely ellen védekezni akart. Az MVM esetében most lényegében ezt kellene kideríteni – csak itt a biztosítási díj és a lehetséges különbözet milliárdokban mérhető.
Az új vezetésnek most a régi döntéseket kell kibogoznia
A kormányváltás után az MVM teljes felsővezetését lecserélték, a Tisza-kormány pedig soron kívüli átvilágításokat rendelt el az állami vállalatoknál. Magyar Péter a mostani ügyletet az előző vezetés elhibázott gazdálkodásának és az Orbán-kormány pénzszórásának egyik példájaként mutatta be.
Az előző vezetés motivációjáról azonban egyelőre csak találgatni lehet, és az érintettek részletes magyarázata sem ismert. A Fidesz–KDNP sem reagált érdemben a nyilvánosságra került állításokra.
Így most van egy 400 forint felett rögzített 2027-es euróárfolyam, egy jelenleg 363 forint körül járó euró és Magyar Péter szerint nagyjából 50 milliárd forintos számla. Ami még hiányzik, az talán a történet legfontosabb része: ki, milyen számítás alapján, pontosan milyen feltételekkel és miért döntött úgy az MVM-nél, hogy ezt a kockázatot éppen így kell lefedezni.
Az átvilágításnak ezt kellene megválaszolnia. Addig az 50 milliárdos „csontváz” elég látványosan kilóg a szekrényből, de még nem tudjuk, hogy rosszul megkötött üzletről, drága, de indokolható biztosításról vagy valami ennél problémásabbról van-e szó.