70 éve nem volt ilyen: Közeleg a pusztító éghajlati jelenség
Az El Niño már nem valami távoli, perui halászokat és ausztrál farmereket érintő időjárási furcsaság: a NOAA legfrissebb, augusztus 13-i értékelése szerint 69 százalék az esélye annak, hogy 2026 őszén olyan erősséget érjen el, amely meghaladná az összes 1950 óta mért El Niño-eseményt. Arra pedig már 90 százaléknál is nagyobb esélyt adnak, hogy az idei esemény a „nagyon erős” kategóriába kerüljön.
Vagyis a „70 éve nem volt ilyen” ezúttal nem egyszerű meteorológiai hangerőszabályzó. A rekord még nincs meg – előrejelzésről beszélünk –, de a Csendes-óceán egyenlítői térségében zajló folyamatok már elég látványosak ahhoz, hogy a Meteorológiai Világszervezet is erősödő, várhatóan erős El Niñóról beszéljen. A WMO szerint a jelenség augusztus és október között tovább izmosodhat.
Mi történik egyáltalán, és miért nézi ezt fél világ idegesen?
Az El Niño leegyszerűsítve akkor alakul ki, amikor a trópusi Csendes-óceán középső és keleti részének felszíne a szokásosnál melegebb lesz, és ezzel átrendezi a fölötte lévő légkör működését. Ez első hallásra nagyjából annyira tűnik magyar problémának, mint egy dugó Limában, csakhogy a légkör nem tartja tiszteletben az országhatárokat: a változás a nagy légköri áramlásokon keresztül távoli térségek csapadék- és hőmérsékleti mintáiba is beleszólhat.
A WMO legfrissebb szezonális előrejelzése már klasszikus, erős El Niño-mintázatot lát: augusztus és október között több csapadék valószínű például Dél-Európa egyes részein, miközben Észak-Európában inkább szárazabb jel rajzolódik ki. Ez azonban még mindig nem olyan térkép, amelyre rá lehet bökni Budapestre, és kijelenteni, hogy október 12-én gumicsizma kell.
Éppen ez az El Niño egyik kevésbé látványos, de annál fontosabb tulajdonsága: minél messzebb kerülünk a trópusi Csendes-óceántól, annál kevésbé működik időjárási távirányítóként. Európa pedig kifejezetten kellemetlen terep az egyszerű jóslatoknak.
Ez is érdekelhet
Magyarországon nincs „El Niño-gomb” az időjáráson
A HungaroMet is arra figyelmeztet, hogy a mérsékelt övben az El Niño hatása jóval kevésbé egyértelmű. Egy korábbi magyar meteorológiai elemzés szerint minden El Niño egyedi, és a trópusokról érkező jelet a nyugati szelek kaotikus működése Európa fölött könnyen eltorzíthatja vagy akár el is nyomhatja.
Van azért egy érdekes lehetséges magyar szál. A HungaroMet szerint az El Niño idején a melegebb óceán erősebb párolgása több nedvességet juttathat a légkörbe, ami az atlanti–európai térségben, megfelelő légköri helyzet mellett több felhőt és csapadékot támogathat. A szolgálat korábban még a hazai Medárd-időszaki zivatarokkal is kapcsolatba hozta ezt a nedvesebb hátteret.
De itt jön a meteorológiai apróbetű: ebből nem következik, hogy 2026 őszén vagy telén Magyarország biztosan csapadékosabb lesz. Maga a HungaroMet is hangsúlyozza, hogy a hatás erősen függ az aktuális légköri cirkulációtól. A Csendes-óceán tehát megkeveri a paklit, de nem ő osztja egyedül a magyar lapokat.
És a tél? Jön a hóapokalipszis?
Erre sincs ilyen egyszerű válasz. Az ECMWF elemzése szerint Európában az El Niño hatása még a nagy események idején is nehezen előre jelezhető, mert az Atlanti-óceán állapota, a tengeri jég, a hóborítottság és más légköri folyamatok is beleszólnak. Az El Niño telei ráadásul Európán belül és az évszak különböző részeiben sem ugyanúgy viselkednek.
Az ECMWF történelmi adatok alapján Észak-Európában például inkább hidegebb késő téllel talált kapcsolatot El Niño idején, miközben a tél elején akár az ellenkező előjel is megjelenhet. Ha az egész december–februári időszakot összecsomagolják, a két hatás részben ki is olthatja egymást. Ebből Magyarországra végképp nem következik automatikusan sem szibériai tél, sem februári pólóidő.
Pedig egy kis esőt most senki nem dobna vissza
A magyar helyzetet különösen érdekessé teszi, hogy az El Niño erősödése közben az ország súlyos mezőgazdasági aszállyal küzd. A HungaroMet augusztus 13-i helyzetképe szerint Magyarország túlnyomó részén nagyfokú vagy súlyos mezőgazdasági aszály alakult ki, és a legsúlyosabb kategória már az ország több mint felét érintette.
A kukorica öntözetlen állományai sokfelé nagyon gyengék, a napraforgónál kényszerérés zajlik, és a HungaroMet szerint nagy területen már visszafordíthatatlan károk keletkeztek. Vagyis még ha az El Niñóhoz kapcsolódó globális átrendeződés később kedvezőbb csapadékviszonyokkal járna is a térségben, az idei magyar kukoricának ez sok helyen már legfeljebb udvarias részvétnyilvánítás lenne.
A vállalatok közben már nem időjárás-jelentést néznek, hanem mérleget
A jelenség gazdasági súlyát jól mutatja, hogy az El Niño az elmúlt években beköltözött a vállalati prezentációkba is. A Portfolio által idézett AlphaSense-adatok szerint egyetlen nyár alatt 478 vállalat 1443 dokumentumában került elő, az elemzői konferenciahívásokon pedig 2019 óta nem emlegették ilyen gyakran.
Csaknem kilencszáz dokumentum indiai vállalatoktól érkezett, ami majdnem tízszerese az amerikai cégek hasonló említéseinek. Nem véletlenül: India gazdaságának számos ágazata erősen függ a monszuntól, az El Niño pedig éppen az ilyen nagy csapadékrendszereket képes megpiszkálni. Az élelmiszeripari, vegyipari és pénzügyi cégek ezért nem annyira a következő negyedév utolsó tizedesjegyét próbálják megtippelni, inkább vészforgatókönyveket készítenek.
Van rá történelmi okuk. A Dartmouth College korábbi kutatását idéző összesítés szerint az 1982–83-as El Niño 4,1 ezermilliárd, az 1997–98-as pedig 5,7 ezermilliárd dollárnyi globális gazdasági veszteséggel függött össze a következő öt évben. Az EY ezért már ellátási láncokat stressztesztelt, a perui Buenaventura bányacég pedig 12 millió dollárral emelte beruházási keretét többek között az árvízkockázat kezelésére.
Magyarország akkor is fizethet, ha nálunk nem történik semmi látványos
A magyar hatás másik lehetséges útja nem az égből, hanem az árlistákból érkezik. Ha egy erős El Niño fontos mezőgazdasági térségekben rontja a termést, megakasztja a szállítást vagy átrendezi az energiatermelést, annak hatása a világpiaci árakon keresztül olyan országokba is eljuthat, ahol maga az időjárás alig változik.
Ez nem konkrét magyar inflációs előrejelzés, hanem a forrásokból adódó gazdasági mechanizmus. A vállalatok már most vetési csúszásokkal, alacsonyabb mezőgazdasági jövedelemmel és ellátásilánc-zavarokkal számolnak, miközben más cégek éppen a magasabb árakon kereshetnek. Az El Niño ebből a szempontból nem katasztrófafilm, amelyben mindenki egyszerre veszít: inkább egy hatalmas globális átrendeződés, nagyon drága nyertesekkel és még drágább vesztesekkel.
A következő hónapok magyar szempontból ezért nem arról szólnak, hogy az El Niño „hoz-e esőt Budapestre”. Sokkal érdekesebb kérdés, hogy az egyre erősebb csendes-óceáni jel mennyire tud belenyúlni az európai légkörzésbe, és közben mekkorát üt a mezőgazdasági és nyersanyagpiacokon. A NOAA most 69 százalék esélyt ad egy 1950 óta példátlan erősségű eseménynek. Ha bejön, lesz időnk megtudni, mennyire messze van valójában a Csendes-óceán Magyarországtól.