Most érkezett a hír Szijjártó ügyéről, szintet lépett a helyzet
Szintet lépett Szijjártó Péter egyik legsúlyosabb ügye: a volt külügyminiszter magángépes utazásai miatt már az ügyészség előtt vannak feljelentések. A Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatása szerint két magánszemély tett bejelentést Szijjártó utazásaival kapcsolatban hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmény miatt, a feljelentések elbírálása pedig a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen folyik.
Ez már jóval több annál, hogy az új külügyi vezetés nyilvánosságra hoz néhány kínos számlát. A hatóság előtt most azt kell eldönteni, indokolt-e büntetőeljárást indítani azoknak a milliárdos költéseknek az ügyében, amelyekről a Külügyminisztérium átvilágítása során derültek ki egyre súlyosabb részletek.
Majdnem ötmilliárd forint ment el magángépekre
A számok önmagukban is olyanok, amelyeket nehéz politikai kommunikációval kimagyarázni. A külügyi összesítés szerint 2022 és 2026 között összesen 53 alkalommal béreltek magánrepülőgépet Szijjártó Péter hivatali útjaihoz, 4 865 701 595 forintért.
A kiadások ráadásul szinte évről évre emelkedtek. 2022-ben öt út került több mint 296 millió forintba, 2023-ban már 13 alkalomra 850 millió ment el, 2024-ben 15 útra több mint 1,5 milliárd, 2025-ben pedig 19 magángépes bérlés már meghaladta a kétmilliárd forintot.
Vagyis miközben az Orbán-kormány éveken keresztül takarékosságról, háborús inflációról és nehéz gazdasági környezetről beszélt a magyaroknak, a külügyminiszter utazásaira négymilliárd fölötti összeg jutott bérelt repülőgépekre.
Ez is érdekelhet
Volt olyan gép is, amelyért fizettek, aztán senki nem utazott vele
Az átvilágítás egyik legkínosabb megállapítása az volt, hogy nem minden kifizetett gépet használtak végül. A nyilvánosságra hozott külügyi adatok szerint előfordult olyan Pozsonyba tervezett magángépbérlés, amelyért milliókat fizettek, miközben az utazás végül nem valósult meg.
Ez azért válhat kulcskérdéssé egy esetleges nyomozásban, mert egy hivatali út drágasága önmagában nem feltétlenül jelent büntetőjogi problémát. Az viszont már egészen más kérdés, hogy milyen döntési folyamat alapján rendelték meg a gépeket, ki hagyta jóvá a költségeket, volt-e megfelelő indok a magángép használatára, illetve hogyan fordulhatott elő, hogy pénzt fizettek olyan szolgáltatásért, amelyet végül nem vettek igénybe.
Szijjártó saját magának is engedélyezhette a gépbérlést
A rendszer működésének különösen érdekes részlete, hogy a külügyi tájékoztatás szerint a magánrepülőgépes utak engedélyezésében maga Szijjártó Péter is szerepet kapott. A minisztérium új vezetése szerint az akkori szabályozás lehetővé tette, hogy a külügyminiszter saját hivatali útjához maga hagyja jóvá a különgép használatát.
Ez önmagában még nem dönti el a büntetőjogi kérdést, de az átvilágítás szempontjából nehezen megkerülhető. Ha több milliárd forintnyi közpénzt költöttek el egy olyan utazási rendszerben, ahol a szolgáltatás egyik fő kedvezményezettje egyben az engedélyezési lánc meghatározó szereplője is volt, akkor minimum indokolt részletesen végignézni minden egyes döntést és számlát.
Most már az ügyészségnek kell eldöntenie, mi legyen
A két feljelentés jelenleg elbírálás alatt áll a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen. Ez azt jelenti, hogy a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján arról dönt, elrendelhető-e nyomozás, szükséges-e további adatok beszerzése vagy feljelentés-kiegészítés, illetve van-e olyan ok, amely miatt a beadványt el kell utasítani.
A fontos politikai változás azonban már megtörtént: Szijjártó magángépei többé nem kizárólag sajtócikkek és parlamenti felszólalások témái. A milliárdos költések büntetőjogi megítélését immár ügyészek vizsgálják.
És közben ott van a BYD-ügy is
Szijjártó számára különösen kellemetlen, hogy ez nem az egyetlen hatósági szál. A kínai BYD-nál vállalt vezetői állása miatt tett feljelentés először a Fővárosi Nyomozó Ügyészséghez került, majd a hatáskörrel rendelkező Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz tették át. A nyilvánosságra került tájékoztatás szerint az ügyben a vesztegetés elfogadásának gyanúja is felmerült.
A BYD-szál azért különösen súlyos politikailag, mert Szijjártó külügyminiszterként fontos szerepet játszott a kínai autógyártó magyarországi beruházásának állami támogatásában, majd kormányzati távozása után rövid idővel ugyanennél a vállalatnál vállalt vezetői pozíciót.
Az Orbán-kormány ezt annak idején még sikertörténetként ünnepelte. Most viszont már rendőrségi és nemzetbiztonsági vizsgálatok kapcsolódnak ahhoz, hogyan került az egykori magyar külügyminiszter az általa korábban támogatott kínai óriáscég vezetésébe.
Orbán Anita közben tovább nyitja a külügyi aktákat
A helyzet azért válik napról napra kellemetlenebbé a Fidesz számára, mert a Külügyminisztériumban továbbra is folyik a tizenhat éves időszak teljes átvilágítása. Orbán Anita külügyminiszter pénteki interjújában egyértelművé tette, hogy a vizsgálat célja a korábbi visszaélések feltárása és az, hogy azoknak adott esetben következményük legyen.
Az átvilágításból eddig nemcsak Szijjártó repülései kerültek elő. A minisztérium korábbi működéséből különös kormányváró-használatokról, tömegesen kiadott diplomataútlevelekről és olyan iratkezelési problémákról is beszélt az új tárcavezető, amelyek miatt a tizenhat éves időszak feltárása jóval nehezebb a vártnál.
Szijjártó azonban az egyik legnagyobb tétel lett ebben az átvilágításban. Közel ötmilliárd forintnyi magángépes költésről beszélünk, miközben a BYD-hoz való átigazolása külön hatósági és nemzetbiztonsági kérdéseket vetett fel.
A magángépes történet azért különösen nehezen védhető politikailag
Egy külügyminiszternek természetesen rengeteget kell utaznia. Gyorsan kell eljutnia tárgyalásokra, nemzetközi találkozókra és válsághelyzetekbe, ezért önmagában egy bérelt repülőgép használatából semmilyen szabálytalanság nem következik.
De 53 út és közel 4,9 milliárd forint már olyan nagyságrend, amelynél minden egyes döntésre választ kell adni. Különösen akkor, amikor a dokumentumok között olyan utak is megjelennek, amelyek rövid európai távolságokat érintettek, vagy amikor lefoglalt gépek végül használatlanul maradtak.
Az ügyészség előtt ezért most nem az a kérdés, hogy Szijjártó Péter szeretett-e kényelmesen utazni. Az a kérdés, hogy a közpénz minden esetben indokolhatóan, a magyar állam érdekében és megfelelő döntési rendben ment-e el.
Az előző külügyi vezetés éveken át még az adatokat is próbálta visszatartani
Különösen keserűvé teszi a történetet, hogy a magángépes költések nyilvánosságáért korábban újságíróknak bíróságra kellett menniük. Az Átlátszó adatigénylési ügyében első- és másodfokon, majd a Kúrián is kimondták, hogy a külügynek ki kell adnia a Szijjártó utazásaira vonatkozó adatokat, a minisztérium azonban még a jogerős döntés után sem teljesítette megfelelően az adatszolgáltatást.
Most, a kormányváltás után derült ki tételesen, milyen összegekről volt szó. Ez pedig utólag még kellemetlenebb fényt vet arra, miért kellett olyan kitartóan harcolni azért, hogy az adófizetők megtudhassák, mennyibe kerültek a külügyminiszter utazásai.
A történet lassan teljesen megfordult
Néhány hónappal ezelőtt még Szijjártó Péter tett büntetőfeljelentést Magyar Péter ellen a gödi Samsung-ügyben megfogalmazott kijelentései miatt. Ezt a feljelentést később maga Szijjártó vonta vissza, így Magyar mentelmi jogáról sem kellett dönteni.
Most egészen más helyzet alakult ki. Szijjártó már nem külügyminiszter és nem országgyűlési képviselő, miközben saját korábbi miniszteri működésének pénzügyei és a BYD-hoz vezető karrierváltása kerültek hatósági látókörbe.
Aki néhány hónapja még másokat fenyegetett feljelentéssel, annak most a saját miniszteri korszakáról érkeznek beadványok az ügyészségre.
És még mindig nem láttuk az átvilágítás végét
Talán ez a történet legkellemetlenebb része a Fidesz számára. A Külügyminisztérium átvilágítása nem lezárt vizsgálat, amelyből már minden adatot ismerünk. Az új vezetés tovább dolgozik a számlákon, szerződéseken és korábbi döntéseken, vagyis további ügyek és további összegek is előkerülhetnek.
Szijjártó magángépeinél már megvan a 4,865 milliárdos végösszeg a vizsgált időszakra. A BYD-nál pedig külön vizsgálják azt a politikailag nehezen emészthető helyzetet, hogy egy volt miniszter röviddel a távozása után éppen annál a multinacionális vállalatnál vállalt vezetői állást, amelynek magyarországi terjeszkedését miniszterként támogatta.
Most pedig már az ügyészség előtt is ott vannak Szijjártó korábbi utazásai. Innen már nem kommunikációs stábok döntik el, mi a következő lépés, hanem a hatóságoknak kell megvizsgálniuk, van-e olyan büntetőjogi gyanú, amely alapján tovább kell menni.
Ez még nem a történet vége.
Inkább az a pont, ahol a számlákból akták lesznek – és ahol Szijjártó Péter korábbi luxusutazásainak kérdésére már nem elég azt válaszolni, hogy külügyminiszterként sok helyre kellett eljutnia.