Mészáros Lőrinc újabb lesújtó hírt kapott: Sulyos pénzeket vesznek el!
Mindössze négy nap alatt jutott el a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Titász attól, hogy két pályázaton összesen mintegy 66,6 milliárd forintnyi támogatást ítéljenek meg neki, odáig, hogy a Magyar Fejlesztési Bank visszavonja mindkét döntést. Az indok még érdekesebb: az MFB szerint a társaság nem minősül az államháztartási törvény szerinti átlátható szervezetnek, ezért támogatási szerződést sem lehet vele kötni.
A történetben egyelőre nem is a kizárás a legnagyobb rejtély, hanem a sebesség. Az Opus Titászt augusztus 6-án még nyertesként tartotta nyilván a hivatalos pályázati rendszer, az MFB igazgatósága pedig augusztus 10-én már visszavonta a támogatási döntéseket. Hogy a két dátum között milyen új információ került elő, arra az állami bank eddig nem adott érdemi nyilvános magyarázatot.
Az egyik pályázat 62,7 milliárdot ért
A nagyobbik tétel a villamosenergia-hálózat fejlesztésére szólt. Az RRF-GS-6.6.1-26 program célja olyan hálózati beruházások finanszírozása, amelyek segítik az időjárásfüggő megújuló energiaforrások – mindenekelőtt a naperőművek – rendszerbe kapcsolását. Az Opus Titász erre mintegy 62,7 milliárd forint támogatást nyert volna.
A hivatalos projektleírás szerint vezeték- és transzformátor-fejlesztések, új betáplálási pontok és alállomási beruházások is készültek volna. A cég vállalása összesen 709 megawattnyi további, időjárásfüggő megújuló kapacitás hálózati befogadásához járult volna hozzá 2030 végéig. A pályázati portálon a támogatás megítélésének dátuma továbbra is 2026. augusztus 6. szerepel.
A másikból több mint százezer okosmérő jött volna
A második pályázaton közel 3,9 milliárd forintot ítéltek meg az Opus Titásznak okos villamosenergia-fogyasztásmérők beszerzésére és telepítésére. A projektben 2030 végéig összesen 108 019 új okosmérő felszerelését vállalta a társaság.
Ez is érdekelhet
Ez tehát nem egy szimbolikus pályázati pénz volt néhány kísérleti mérőre. A két támogatási döntés együtt olyan nagyságrendet jelentett, amelyből komoly rész jutott volna a tiszántúli villamosenergia-hálózat fejlesztésére. Aztán eltelt négy nap, és az egész konstrukció ment vissza a rajzasztalra.
Az MFB kimondta: nem átlátható szervezet
Az MFB hivatalos indoklása szerint az Opus Titász nem felel meg az államháztartási törvényben meghatározott átláthatósági követelményeknek. Ez azért döntő, mert költségvetési támogatás csak olyan szervezetnek adható, amely megfelel ezeknek a feltételeknek. A bank az RRF-pénzek megszerzésével is összekötötte a döntést: hangsúlyozta, hogy a támogatott szervezetek átláthatóságának biztosítása Magyarország egyik fontos vállalása volt az uniós helyreállítási források hazahozatalakor.
Ez már lényegesen több annál, mint amikor egy pályázat néhány hiányzó dokumentum miatt fennakad. Az állami fejlesztési bank lényegében azt mondta ki, hogy a társaság jelenlegi formájában nem felel meg annak az átláthatósági feltételnek, amely nélkül ezt a közpénzt nem kaphatja meg.
Csakhogy négy nappal korábban ugyanez még nem zavarta a rendszert
És itt válik igazán furcsává a történet. A pályázati rendszerben az Opus Titász kérelmeit előbb befogadták és nyertesnek minősítették. Augusztus 6-án a hivatalos portál szerint mindkét projekt támogatást kapott. Négy nappal később ugyanaz a társaság már azért nem kaphatott támogatást, mert nem minősült átláthatónak.
A Kontroll az MFB-től azt kérdezte, hogy pontosan mi történt augusztus 6. és 10. között, illetve milyen új információ miatt változott meg a társaság megítélése. Az MFB erre nem adott részletes választ, arra hivatkozott, hogy a jogszabályi és pályázati kötöttségek miatt a közleményben szereplő tényeken túl nem adhat további tájékoztatást.
Magyarul: azt már tudjuk, miért vonták vissza a pénzt, azt viszont továbbra sem, hogy négy nappal korábban ugyanez miért nem volt akadály.
A tulajdonosi lánc egy ponton magántőkealapokhoz vezet
Az Opus Titász közvetlen tulajdonosi szerkezete ismert: a társaság fele az Opus Global Nyrt.-é, másik fele a Status Energy Kft.-é. Ha azonban tovább követjük a láncot, magántőkealapok jelennek meg: a Status Energy mögött a Status Energy Magántőkealap áll, az Opus Global tulajdonosi körében pedig a Danube Magántőkealap is megtalálható.
A magántőkealapok sajátossága, hogy befektetőik személye nem nyilvános, vagyis a tulajdonosi lánc ezen a ponton már nem követhető tovább egyszerűen a nyilvános cégadatokból. Ettől azonban még nem lehet automatikusan kijelenteni, hogy pontosan ez volt az MFB jogi kifogásának oka: a bank nem részletezte, mely konkrét körülmény alapján jutott arra, hogy az Opus Titász nem felel meg az átláthatósági követelményeknek.
Az Opus Titász szerint velük sincs rendben a történet
A társaság sem hagyta annyiban a döntést. Az Opus Titász közölte, hogy szakmailag és jogilag megalapozatlannak tartja a kizárást, és jogorvoslattal él. Arra hivatkozik, hogy a pályázati folyamat elején már átesett jogosultsági és átláthatósági vizsgálaton, különben eleve nem juthatott volna el a támogatási döntésig.
A cég azt is állítja, hogy tulajdonosi háttere és működése nyilvános és ellenőrizhető, mivel az Opus Global tőzsdei csoportjához tartozik. Az MFB ezzel szemben kitartott amellett, hogy az államháztartási törvény alapján nem köthető támogatási szerződés az Opus Titásszal. Vagyis itt már nem egyszerű politikai üzengetésről van szó, hanem két egymással szemben álló jogi álláspontról.
Nem biztos, hogy maga a hálózatfejlesztés is eltűnik
Fontos különbség, hogy az MFB döntése az Opus Titásznak megítélt pályázati támogatásokat húzta ki, nem pedig azt mondta ki, hogy a tiszántúli villamosenergia-hálózat fejlesztése többé nem szükséges. A kormányzati kommunikáció szerint más finanszírozási megoldást keresnek arra, hogy az érintett térségek beruházásai ne maradjanak el.
Ez különösen fontos a 62,7 milliárdos programnál, amelynek éppen az lett volna a feladata, hogy a hálózat több napelemes termelést tudjon befogadni, illetve stabilabbá tegye az energiaellátást. A pénz tehát nem feltétlenül tűnik el az energetikai rendszerből – az viszont egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltsége nem ezen a két RRF-pályázaton keresztül kapja meg.
Négy nap, 66,6 milliárd, és egy megválaszolatlan kérdés
Az ügy végösszege önmagában is tekintélyes: a két pályázat együtt mintegy 66,6 milliárd forintról szólt. A nagyobb támogatás 62,7 milliárd forint hálózatfejlesztésre, a kisebb közel 3,9 milliárd okosmérőkre ment volna.
De a történet politikailag és közpénzügyi szempontból nem pusztán arról szól, hogy Mészáros egyik érdekeltsége most nem jut hozzá egy nagy adag uniós pénzhez. Sokkal érdekesebb az a kérdés, hogyan lehetett egy vállalat augusztus 6-án megfelelő egy olyan pályázaton, amelynél az átláthatóság alapfeltétel, majd augusztus 10-én ugyanennek a feltételnek már nem megfelelni.
A 66,6 milliárdos támogatási döntést már visszavonták. A négy nap rejtélyét viszont még senki nem magyarázta meg.