Mégsem lesz Békemenet, közbeszólt Magyar Péter
Mégsem lesz Békemenet, közbeszólt Magyar Péter
Két nap alatt teljes fordulat történt az október 23-ra beharangozott Békemenet ügyében. Szerdán még jobboldali véleményformálók jelentették be, hogy a Terror Háza Múzeumhoz vonulnának, pénteken viszont a Békemenetek hagyományos szervezője, a CÖF-CÖKA közölte: az október 23-i rendezvényt „idő előttinek” tartják, ezért a következő Békemenetre csak később kerülhet sor.
Magyar Péter néhány órán belül reagált is. A miniszterelnök szerint egészen más áll a döntés mögött, mint amit a CÖF hivatalosan közölt. „Értsd: érdeklődés és közpénz hiányában elmarad” – írta Magyar a Facebook-oldalán.
Két napja még teljes erővel szervezték
A történet azért különösen látványos, mert szeptember 16-án még egészen más volt a helyzet. Bayer Zsolt, Bencsik András, Huth Gergely és Szentesi Zöldi László egy nyílt levélben vasárnapra demonstrációt, október 23-ra pedig Békemenetet hirdetett a Terror Háza Múzeumhoz.
A tiltakozás előzménye a Terror Háza körül kialakult konfliktus volt. A jobboldali szervezők az intézmény bezárása és az ott zajló változások miatt akartak utcára vonulni, és az október 23-i Békemenetet ennek a politikai tiltakozásnak a csúcspontjaként hirdették meg.
Pénteken aztán érkezett a CÖF-CÖKA közleménye, amely gyakorlatilag lefékezte a tervet.
Ez is érdekelhet
A CÖF azt mondta: túl korai
A Békemeneteket hagyományosan megszervező Civil Összefogás Fórum és Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány vezetősége azt közölte, hogy megtárgyalták az október 23-i eseményre vonatkozó javaslatot.
A döntésük rövid volt: „Az október 23-i Békemenettel kapcsolatos javaslatot a CÖF megtárgyalta, idő előttinek tartja. A következő Békemenet a későbbiek folyamán lehet esedékes.”
Vagyis a CÖF nem azt mondta, hogy soha többé nem lesz Békemenet. Azt közölte, hogy az idei október 23-i időpontot nem támogatja, a következő felvonulást pedig későbbre halasztja.
Magyar Péter azonnal odaszúrt
Magyar Péter nem sokáig hagyta kommentár nélkül a fordulatot. A miniszterelnök felidézte, hogy mindössze két nappal korábban még nagy lendülettel jelentették be a Békemenetet.
„Két napja bejelentették a megfáradt harcosok, hogy október 23-án újra lesz Békemenet. Ma pedig közölték, hogy mégsem tartják meg, mert idő előtti. Értsd: érdeklődés és közpénz hiányában elmarad” – írta.
Ez azonban Magyar Péter politikai értelmezése. A CÖF saját közleményében nem hivatkozott sem pénzhiányra, sem érdeklődéshiányra, így jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy valóban ezek miatt mondtak volna le az október 23-i felvonulásról.
A „közpénz hiánya” nem véletlenül került elő
Magyar mondata egy régi politikai vitára utal. A CÖF és a mögötte működő alapítvány finanszírozása hosszú évek óta rendszeresen kerül a sajtó érdeklődésének középpontjába, mert a szervezet korábban állami vállalatoktól és a Fideszhez kötődő pártalapítványtól is jelentős támogatásokhoz jutott.
Az Átlátszó korábbi adatgyűjtése szerint például az állami MVM 2016-ban 508 millió forint támogatást adott a CÖF mögött álló CÖKA-nak. Későbbi években a Szerencsejáték Zrt. leányvállalatától és a Magyar Fejlesztési Banktól is érkeztek támogatások.
Ez történelmi tény, de ebből még nem következik, hogy az idei Békemenet lefújását valamely konkrét állami pénzcsap elzárása okozta volna.
A CÖF legutóbbi beszámolója is érdekes képet mutat
A CÖKA 2025-ös pénzügyi beszámolója szerint a szervezetnek abban az évben összesen mintegy 562 millió forint bevétele volt, amelyből 541 millió forint támogatásként érkezett.
A beszámoló szerint mintegy 455 millió forint magyarországi vállalkozásoktól jött, de ezeknek a cégeknek a nevét nem hozták nyilvánosságra. További 80 millió forintot a Fidesz pártalapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány biztosított.
A CÖF ugyanakkor saját beszámolójában azt is hangsúlyozta, hogy közvetlen költségvetési támogatást nem kapott. Az pedig külön kérdés, hogy a pártalapítványok támogatási rendszere maga milyen állami forrásokra épül.
A tavalyi Békemenetről is vita volt, ki fizette
A 2025-ös október 23-i Békemenet után is felmerült a finanszírozás kérdése. A CÖF akkor azt közölte, hogy magához a Békemenethez nem használt fel állami vagy költségvetési pénzt.
A pontos rendezvényköltséget azonban nem hozták nyilvánosságra. A buszoztatás, a technika, a molinók és a szervezés teljes költségének részletes bontását sem ismertették.
Ezért Magyar Péter mostani „közpénzhiányos” megjegyzése politikailag érthető utalás a korábbi finanszírozási vitákra, de a mostani visszalépés konkrét okaként egyelőre nem bizonyított.
A Tisza-kormány közben valóban átalakította az állami pénzek világát
Az új kormány az elmúlt hónapokban több olyan rendszert is átalakított, amelyen keresztül korábban jelentős közvagyon és közpénz került különböző alapítványokhoz és más szervezetekhez. A közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerének átalakítása, az állami vagyon visszarendezése és az állami támogatások felülvizsgálata egyaránt napirendre került.
Ezek a változások valóban más pénzügyi környezetet teremtenek, mint amilyen az Orbán-kormányok idején működött. Az azonban már külön bizonyítást igényelne, hogy a CÖF mostani döntése közvetlenül valamely konkrét Tisza-kormányzati pénzügyi intézkedés következménye.
Magyar Péter ezt politikailag összekötötte, a CÖF viszont nem.
Közben a Fidesz október 23-i rendezvénye nem marad el
Van még egy fontos különbség. A Békemenet elhalasztása nem jelenti azt, hogy a Fidesz október 23-án egyáltalán nem tart rendezvényt.
A párt pénteken azt közölte, hogy saját október 23-i megemlékezését a Terror Háza Múzeum előtt tartja meg. Vagyis a Fidesz eseménye és a CÖF által szervezett Békemenet két külön rendezvény.
A jelenlegi helyzet szerint a Fidesz megemlékezése marad, a CÖF viszont nem szervez hozzá október 23-i Békemenetet.
Magyarék közben egészen más október 23-ra készülnek
A politikai kontrasztot tovább erősíti, hogy a Tisza-kormány hónapok óta nagyszabású állami megemlékezést készít elő az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára.
Magyar Péter már tavasszal arról beszélt, hogy több mint húsz külföldi állami és kormányzati vezetőt hívott meg Budapestre. A meghívottak között biztosan ott van Friedrich Merz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök, akiket Magyar személyesen is meghívott a velük folytatott kétoldalú találkozókon.
A meghívás természetesen nem jelenti azt, hogy valamennyi vezető biztosan el is jön. A végleges vendéglista szeptember közepén még nem ismert.
Macront Párizsban, Merzet Berlinben hívta meg
Magyar Péter június elején Berlinben Friedrich Merzzel tárgyalt, és a közös sajtótájékoztatón nyilvánosan meghívta a német kancellárt a 70. évfordulós budapesti ünnepségre.
Egy nappal később Párizsban Emmanuel Macronnal találkozott, és a francia elnököt is meghívta október 23-ra. Magyar korábban azt mondta, hogy lényegében valamennyi olyan külföldi vezetőnek küldött meghívást, akivel a választás után tárgyalt vagy telefonon beszélt.
Így az október 23-i állami rendezvény már nem egyszerűen belpolitikai eseményként készül, hanem jelentős diplomáciai megemlékezésként is.
A kormány ehhez is magánpénzt keresett
A történetnek van egy érdekes csavarja is. Magyar Péter augusztusban maga jelentette be, hogy a kormány magyar és Magyarországon működő nemzetközi nagyvállalatokat is felkér az október 23-i állami megemlékezés támogatására.
Magyar ezt azzal indokolta, hogy szerinte méltányosabb, ha a 70. évforduló költségeit nem kizárólag az adófizetők állják. Azt is állította, hogy az előző kormány nem készítette elő megfelelően az ünnepséget, és az éves állami megemlékezésekre rendelkezésre álló pénz jelentős részét már korábban elköltötte.
Vagyis miközben most a Békemenetet „közpénz hiányával” csipkedi, a saját kormánya is külső vállalati támogatást keres az állami ünnepséghez.
A Tisza támogatottsága valóban magas, de nem minden mérés ugyanazt mutatja
Magyar megjegyzésének másik fele az „érdeklődés hiánya” volt. Ennek hátterében nyilvánvalóan az új politikai erőviszonyokra utalt.
A szeptemberi közvélemény-kutatások szerint a Tisza továbbra is jelentős előnyben van a Fidesszel szemben, bár az egyes intézetek számai között komoly különbségek vannak. Az Europion szeptemberi felmérésében a teljes felnőtt népesség 47 százaléka támogatta a Tiszát, miközben a kutatás azt is jelezte, hogy a párt valamelyest visszaesett a nyári csúcsáról.
A Republikon ennél jóval nagyobb Tisza-előnyt mért. Ebből tehát az biztosan látszik, hogy a Tisza továbbra is erős kormánypárti támogatottsággal rendelkezik, de ebből önmagában nem lehet következtetni arra, hányan mentek volna el egy októberi Békemenetre.
Tavaly még egymás mellett vonult a két politikai tábor
A kontraszt azért is feltűnő, mert egy évvel ezelőtt október 23-án még a Békemenet és a Tisza Nemzeti Menete egyszerre töltötte meg Budapest különböző részeit.
A két oldal utólag komoly számháborút folytatott arról, melyik rendezvényen voltak többen. Független becslések és a szervezők számai is eltértek egymástól, ezért egyetlen, minden fél által elfogadott létszám soha nem alakult ki.
2026-ban viszont már egészen más a helyzet: Magyar Péter miniszterelnökként szervezi az állami ünnepséget, Orbán Viktor pedig ellenzéki pártelnökként készül a Fidesz rendezvényére.
A Békemenet hiánya ezért politikailag jóval többet jelenthet, mint egy elmaradt séta
A Békemenet hosszú éveken keresztül nem egyszerűen utcai rendezvény volt. A Fidesz egyik legerősebb tömegdemonstrációjává vált, amelyet rendszeresen arra használtak, hogy látványosan megmutassák Orbán Viktor politikai táborának mozgósíthatóságát.
Most először olyan október 23. közeledik, amikor a Fidesz már nem kormányon van, a CÖF pedig néhány nappal a bejelentés után visszalépett a Békemenet megszervezésétől.
Ebből azonban még nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a szervezet elvesztette volna társadalmi támogatását vagy pénzügyi hátterét. Ezt a CÖF nem állította, és nincs olyan nyilvános adat sem, amely ezt most bizonyítaná.
A vasárnapi demonstráció ettől még külön ügy
A jobboldali publicisták eredeti bejelentése két külön eseményről szólt: egy szeptemberi demonstrációról és az október 23-i Békemenetről. A CÖF pénteki közlése kifejezetten az október 23-i Békemenetet minősítette idő előttinek.
Ezért a két rendezvényt nem érdemes összekeverni. A mostani fordulat az októberi nagy felvonulást érinti, nem jelenti automatikusan minden, a Terror Háza mellett tervezett tiltakozás törlését.
Magyar politikailag már rá is tette a kezét a történetre
A miniszterelnök bejegyzésének lényege nyilvánvaló: azt akarja bemutatni, hogy a Fidesz ellenzékbe kerülésével a korábbi politikai hátország mozgástere is csökkent.
A CÖF hivatalos verziója azonban ennél jóval visszafogottabb. Ők nem pénzről, nem kudarcról és nem érdektelenségről beszélnek, hanem egyszerűen arról, hogy a Békemenetet jelenleg túl korainak tartják.
A két magyarázat között tehát jelentős különbség van. A következő hónapok mutatják majd meg, hogy valóban csak időzítésről volt-e szó, vagy mélyebb szervezési és finanszírozási változások is történtek a háttérben.
Egy biztos: október 23. így is komoly politikai erőpróba lesz
Békemenet tehát a CÖF jelenlegi döntése szerint nem lesz, de ettől még október 23. politikailag kifejezetten sűrűnek ígérkezik. A Fidesz a Terror Háza előtt tartja saját megemlékezését, a Tisza-kormány pedig a forradalom 70. évfordulójára nemzetközi állami eseményt készít elő.
A külföldi vezetők végleges névsora még nem ismert, és azt sem lehet előre tudni, mekkora tömeg jelenik majd meg az egyes rendezvényeken. A politikai kontraszt azonban már most világos: a tavaly még kormányzati háttérrel felvonuló Fidesz idén ellenzékből ünnepel, miközben Magyar Péter már kormányfőként fogadná Budapesten a meghívott külföldi vezetőket.
Magyar pedig a Békemenet lefújását egyetlen csípős mondattal foglalta össze: szerinte „érdeklődés és közpénz hiányában elmarad”.
A CÖF hivatalosan nem ezt mondja. Azt viszont már biztosan kimondta: október 23-án nem ők szervezik meg a következő Békemenetet.
Forrásellenőrzés: a CÖF-CÖKA szeptember 18-i közleménye; Magyar Péter szeptember 18-i Facebook-bejegyzése; az MTI és az Infostart az október 23-i Békemenet elhalasztásáról; a Magyar Nemzet a szeptember 16-i eredeti felhívásról; az Átlátszó a CÖF 2025-ös pénzügyi beszámolójáról és korábbi állami vállalati támogatásairól; az Europion és a Republikon szeptemberi pártpreferencia-mérései; valamint a Telex és a 24.hu Magyar Péter október 23-i állami ünnepségre szóló nemzetközi meghívásairól.