Szorul a hurok Matolcsy György körül, most jött a hír
Harmincezer oldal. Ennyi új dokumentumot adott át a Magyar Nemzeti Bank vezetése annak a parlamenti vizsgálóbizottságnak, amely az MNB korábbi működésével kapcsolatos visszaéléseket vizsgálja. Varga Mihály jegybankelnök szerint az iratok között a korábbi jegybanki vezetés idején létrehozott alapítványokkal, a vagyonjuttatásokkal és a vagyon felhasználásával kapcsolatos dokumentumok is vannak.
A mennyiség önmagában is figyelemre méltó, de az ügy súlyát inkább az adja, hogy a parlamenti vizsgálat mellett büntetőeljárások is zajlanak az MNB korábbi gazdálkodásához kapcsolódó ügyekben. A Központi Nyomozó Főügyészség korábban nagyszabású kutatásokat és lefoglalásokat hajtott végre, az Állami Számvevőszék pedig már 2025-ben büntetőfeljelentést tett a jegybanki alapítvány vagyonkezelésével kapcsolatban.
Varga Mihály: újabb 30 ezer oldal került a bizottsághoz
Varga Mihály csütörtök délután jelentette be, hogy az MNB határidőre összeállította és elküldte a hatalmas iratanyagot az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottságnak.
A jegybankelnök szerint a testület kifejezetten az előző vezetés hivatali időszakáról kért adatokat. Ide tartozik a jegybanki alapítványok létrehozása, az azok részére átadott vagyon, valamint az, hogy később hogyan kezelték és használták fel ezt a vagyont.
Varga Matolcsy György nevét a bejelentésben nem emelte ki, de az érintett időszak egyértelmű: Matolcsy 2013 és 2025 között vezette a Magyar Nemzeti Bankot.
Ez is érdekelhet
Nem ez az első irathalom, amit átadtak
A 30 ezer oldal ráadásul nem az első dokumentumcsomag, amely az MNB új vezetésétől parlamenti vizsgálóbizottsághoz került. Varga emlékeztetett arra, hogy néhány héttel korábban a végrehajtási visszaéléseket vizsgáló bizottságnak is csaknem ezeroldalnyi anyagot küldtek.
A mostani csomag azonban egészen más nagyságrend. Harmincezer oldal már nem néhány szerződés vagy vezetői döntés dokumentációja, hanem egy jelentős intézményi időszak részletes feltárására alkalmas iratanyag.
A bizottság feladata most az lesz, hogy ebből kiderítse, hogyan hozták létre az egyes konstrukciókat, ki milyen döntést hozott, merre mozgott a vagyon, és milyen politikai vagy intézményi felelősség merülhet fel.
Varga Mihályék már feljelentéseket is tettek
Az új jegybanki vezetés nemcsak dokumentumokat adott át. Varga Mihály közlése szerint az MNB az alapítványi működéssel és a korábbi ingatlanberuházásokkal kapcsolatban is megtette az általuk szükségesnek tartott feljelentéseket.
Szeptember elején például az MNB hivatalosan közölte, hogy öt jegybanki ingatlannal kapcsolatban hűtlen kezelés, hanyag kezelés, csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt tett feljelentést. A jegybank saját átvilágítása egyes beruházásoknál jelentős túlárazásra utaló adatokat, illetve a könyv szerinti értéknél lényegesen alacsonyabb aktuális értékbecsléseket állapított meg.
Ez még nem jelenti azt, hogy az előző vezetés bármely tagja bűnös lenne. A feljelentés egy eljárás kezdete, a büntetőjogi felelősségről pedig nem az MNB és nem a parlamenti bizottság, hanem a nyomozó hatóságok, végső soron pedig a bíróság dönthet.
Az Állami Számvevőszék már korábban súlyos hiányosságokat talált
Az MNB-alapítványok ügye nem most kezdődött. Az Állami Számvevőszék 2025 márciusában hozta nyilvánosságra a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány gazdálkodásáról szóló vizsgálatát.
Az ÁSZ hivatalos megállapítása szerint a vagyon kezelésénél számos hiányosságot találtak, és nem minden esetben érvényesültek a felelős gazdálkodás követelményei. A számvevőszék emiatt a közvagyon nem megfelelő kezelésének gyanújára hivatkozva büntetőfeljelentést is tett.
Vagyis amikor most harmincezer oldalnyi új irat kerül a parlamenti bizottsághoz, már nem egy teljesen ismeretlen történet első dokumentumairól beszélünk. Több ellenőrzés, feljelentés és nyomozati cselekmény előzte meg ezt a lépést.
Az ügyészség 17 jogi személynél tartott kutatást
Május végén a Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt hajtott végre összehangolt akciót az MNB-ügyben.
A hivatalos ügyészségi tájékoztatás szerint összesen 17 jogi személynél tartottak kutatást. Több száz doboznyi iratot foglaltak le, miközben több tíz terabájtnyi elektronikus adatot is lemásoltak és biztosítottak.
Ez már önmagában mutatja, milyen méretű ügyet próbálnak feltérképezni. A most érkezett újabb 30 ezer oldal pedig a parlamenti vizsgálatot látja el további adatokkal.
De fontos: Matolcsy személyes büntetőjogi felelősségét nem állapították meg
A politikai címek könnyen összemossák a korábbi jegybanki időszak vizsgálatát Matolcsy György személyes büntetőjogi felelősségével. A kettő azonban nem ugyanaz.
A nyilvánosan ismert hivatalos közlések alapján jelenleg nem lehet azt állítani, hogy Matolcsyt ezekben az ügyekben elítélték volna, de még azt sem szabad automatikusan kijelenteni, hogy személy szerint gyanúsított lenne. A hatóságok az MNB korábbi működéséhez és az alapítványi vagyonhoz kapcsolódó lehetséges bűncselekményeket vizsgálják.
Matolcsy politikai és vezetői felelősségének vizsgálata ugyanakkor értelemszerűen felmerül, hiszen tizenkét éven keresztül ő volt a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
A parlamenti bizottság is őt akarhatja kérdezni
A vizsgálóbizottság elnöke, Csőszi Attila korábban azt mondta, hogy az ügy főszereplőit személyesen is meg akarják hallgatni. Matolcsy György és fia, Matolcsy Ádám neve is felmerült a lehetséges meghallgatottak között, bár róluk akkor még nem született végleges bizottsági döntés.
A bizottság eddig Bánki Erik és Kósa Lajos meghallgatásáról döntött. Ennek hátterében többek között a jegybanki alapítványi vagyon szabályozásával kapcsolatos korábbi parlamenti döntések állnak.
A testület deklarált célja nem a büntetőeljárás helyettesítése. Azt akarják feltárni, milyen politikai, intézményi és felügyeleti döntések tették lehetővé a vitatott vagyonkezelési konstrukciók kialakulását.
Matolcsy közben azt mondja: áll elébe minden vizsgálatnak
A volt jegybankelnök az elmúlt hetekben maga is megszólalt. Egy videóban kijelentette, hogy helyesnek tartja az MNB-alapítványok vagyonának ellenőrzését, mert szerinte is közpénzről van szó.
Matolcsy azt is mondta, hogy áll elébe minden vizsgálatnak. Ugyanakkor vitatta a róla és az alapítványi rendszerről kialakult közbeszéd több elemét, és hangsúlyozta, hogy az alapítványokba helyezett vagyonról nem egyedül ő, hanem az MNB igazgatósága döntött.
A volt jegybankelnök szerint a mostani MNB-vezetés döntéseit is ugyanolyan alapossággal kell ellenőrizni, mint a korábbi időszakét.
Egy régi mondatot is megpróbált tisztázni
Matolcsy külön foglalkozott azzal a sokat idézett állítással is, amely szerint a jegybanki alapítványokba helyezett pénz „elvesztette közpénz jellegét”. A volt MNB-elnök szerint ezt a mondatot tévesen tulajdonították neki.
Azt állította, hogy az alapítványi vagyon szerinte mindig közpénz maradt. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jegybank pénze nem közvetlenül adóforintokból keletkezik, hanem az MNB banki és monetáris műveleteiből.
Ez azonban nem változtat azon, hogy az Alkotmánybíróság és a későbbi jogi szabályozás szerint az alapítványokba helyezett jegybanki vagyon közpénz maradt, amelynek felhasználása ellenőrizhető.
Az egyik legfontosabb kérdés: mi történt az alapítványok vagyonával?
A parlamenti bizottság ezért nem pusztán néhány számla vagy ingatlanügylet után érdeklődik. A vizsgálat egyik központi kérdése az, hogyan építették fel az MNB alapítványai köré azt a befektetési és céges rendszert, amelyen keresztül hatalmas vagyonokat kezeltek.
Az Optima-csoport, a külföldi befektetések, az ingatlanvásárlások és a különböző alapítványi konstrukciók mind bekerülhetnek a vizsgálatba. A bizottság azt is tisztázni akarja, ki adott utasítást, milyen ellenőrzési mechanizmusok működtek, és hol maradhatott el az intézményi kontroll.
Ebben jelenthet rendkívül sokat a most átadott harmincezer oldal.
30 ezer oldalból már nehéz azt mondani, hogy nincs mit átnézni
Az iratanyag mérete önmagában természetesen nem bizonyít szabálytalanságot. Harmincezer oldal között rengeteg teljesen rutin jellegű dokumentum, szerződés, jelentés és adminisztratív anyag lehet.
De ekkora mennyiségben már részletesen rekonstruálható lehet, mikor milyen döntés született, kik hagyták jóvá, milyen szakmai indoklás készült hozzá, és hogyan változott az egyes vagyonelemek értéke.
A bizottság számára most az lesz a feladat, hogy a papírhegyből összerakja az időrendet.
Varga Mihály látványosan elhatárolja az új MNB-t a régi működéstől
A jelenlegi jegybankelnök kommunikációjában visszatérő elem, hogy az új vezetés törvényesebb és átláthatóbb működést akar. Varga szerint az MNB minden szükséges adatot átad a parlamenti testületeknek, és ahol az átvilágítás problémát talált, ott feljelentést tesznek.
Ez egyben éles intézményi választóvonalat is húz Matolcsy időszaka és a jelenlegi vezetés közé. Ugyanakkor a mostani MNB döntéseit is ugyanazoknak a jogi és közpénzügyi ellenőrzési szabályoknak kell megfeleltetni.
A parlamenti vizsgálat szempontjából pedig nem az lesz a döntő, hogy a jelenlegi vagy a korábbi vezetés mit állít saját működéséről, hanem az, hogy mit lehet dokumentumokkal alátámasztani.
És dokumentumból most már tényleg nincs hiány
Harmincezer új oldal a bizottságnál, több száz doboznyi lefoglalt irat az ügyészségnél, több tíz terabájtnyi elektronikus adat, ÁSZ-jelentések, jegybanki belső vizsgálatok és feljelentések. Az MNB korábbi működésének feltárása egyre nagyobb dokumentumtömegre támaszkodik.
Ez azonban még mindig a vizsgálatok szakasza. A felelősségről külön kell beszélni politikai, intézményi és büntetőjogi értelemben, és ezek egyikét sem lehet automatikusan összemosni a másikkal.
Matolcsy György esetében ezért egyelőre az biztos, hogy az általa vezetett jegybank tizenkét éves időszaka egyre részletesebb vizsgálat tárgya.
A következő nagy kérdés az lehet, mikor kerül Matolcsy a bizottság elé
A parlamenti testület előtt előbb más szereplők meghallgatása következik, de Matolcsy neve már korábban felmerült a lehetséges meghallgatottak között. Ha végül behívják, számos olyan kérdésre válaszolhat, amelyre eddig elsősorban dokumentumokból és nyilatkozatokból próbáltak választ találni.
Kik döntöttek az alapítványokba helyezett vagyonról? Milyen információkat kapott az MNB vezetése a befektetések kockázatairól? Ki ellenőrizte az Optimát? Milyen szerepe volt a jegybank vezetőinek az ingatlanberuházásoknál? És ki viseli a felelősséget azokért a döntésekért, amelyeket később az ÁSZ és az új MNB-vezetés is kifogásolt?
Harmincezer új oldal után ezekre a kérdésekre valószínűleg egyre több konkrét dokumentum alapján lehet majd rákérdezni.
Most már nem egyetlen vizsgálatról van szó
Ez teszi igazán súlyossá a helyzetet. Egymással párhuzamosan dolgozik a parlamenti vizsgálóbizottság, zajlanak büntetőeljárások, az Állami Számvevőszék korábban már feljelentést tett, az MNB új vezetése pedig saját átvilágítások alapján további ügyeket vitt a hatóságok elé.
Mindez nem jelenti Matolcsy György bűnösségét, és az sem következik belőle, hogy minden vitatott jegybanki döntésért személyesen ő lenne felelős. Ezt csak az egyes ügyek, döntési láncok és dokumentumok vizsgálata alapján lehet megállapítani.
Az viszont már nehezen vitatható, hogy a Matolcsy-korszak MNB-jének működéséről minden korábbinál részletesebb elszámoltatási folyamat indult el.
És most ehhez az asztalra került újabb harmincezer oldal.