A Fidesz 30 évre titkosítani akarta ezt az iratot, de most kiborult a bili
A Fidesz 30 évre titkosítani akarta ezt az iratot, de most kiborult a bili
Tizenkét év után előkerült az a honvédségi dokumentum, amely új megvilágításba helyezi a 2014-es Fradi-stadionavató egyik leglátványosabb jelenetét. A Groupama Aréna fölött akkor három Gripen vadászgép húzott át, a Honvédelmi Minisztérium pedig azt kommunikálta, hogy egy előre tervezett katonai gyakorlatról volt szó, ezért az esemény nem járt többletköltséggel. A most nyilvánosságra került iratból viszont az derül ki, hogy Hende Csaba akkori honvédelmi miniszter kifejezetten „az esemény színvonalának emelése érdekében” engedélyezte a gépek megjelenését.
Az iratot eredetileg 2044-ig nem lehetett volna megismerni. A korabeli Honvédelmi Minisztérium honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozott, és azt közölte, hogy a kapcsolódó adatok harminc évig nem nyilvánosak. A mostani honvédelmi tárca azonban a HVG közérdekű adatigénylésére kiadta a dokumentumot, személyes adatok kitakarásával.
Tizenkét éve azt mondták: egyszerűen csak gyakorlatoztak
A történet 2014. augusztus 10-én kezdődött, amikor felavatták a Ferencváros új stadionját. Az FTC a Chelsea ellen játszott gálamérkőzést, az ünnepség részeként pedig három JAS–39 Gripen húzott át az aréna fölött.
Már akkor felmerült a kérdés, hogy miért vesznek részt katonai vadászgépek egy futballstadion megnyitóján, ki kérte ezt, és mennyibe került az adófizetőknek. Az akkori hivatalos válasz szerint különösebb történet nem volt: a gépek egy előre tervezett gyakorlórepülést hajtottak végre, ezért a stadion fölötti áthúzás nem jelentett külön kiadást.
Ez is érdekelhet
A magyarázat már 2014-ben is furcsán festett egy részlet miatt. Két nappal korábban ugyanis főpróbát tartottak a Gripenekkel ugyanazon a helyszínen. Vagyis ha mindez csak egy szokásos gyakorlat volt, akkor erre a gyakorlatra külön főpróbát is szerveztek.
Most előkerült a papír, és egészen mást ír
A HVG által megszerzett irat 2014. július 16-án készült. Ebben a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese feladatként továbbította a Gripenek augusztus 10-i stadion fölötti átrepülésének megszervezését, valamint az augusztus 8-i főpróbát.
A dokumentumban nem az szerepel, hogy egy már egyébként is tervezett katonai gyakorlat útvonalát igazították a stadionhoz. A szöveg szerint Magyarország honvédelmi minisztere a megnyitó program részeként, az esemény színvonalának emelésére engedélyezte három Gripen kötelékben történő átrepülését.
Még a pontos érkezési időt is meghatározták: a gépeknek 19 óra 56 perckor kellett a stadion fölé érniük. Ez jóval inkább egy előre koreografált ünnepi programpont képét mutatja, mint egy véletlenül éppen arra vezető gyakorlórepülését.
Hende Csaba személyes döntése is ott van a történetben
A dokumentum szerint az engedélyt Hende Csaba akkori honvédelmi miniszter adta meg. Ez részben már 2014-ben is sejthető volt, mert Hende egy parlamenti kérdésre adott válaszában közölte: a Ferencvárosi Torna Club kereste meg a minisztériumot, és az átrepülésről a Honvédelmi Minisztérium vezetése döntött.
A mostani irat ennél egy lépéssel tovább megy. Megmutatja, milyen indokkal került be a katonai repülés a programba: nem pusztán kiképzési célt nevez meg, hanem kifejezetten a stadionavató színvonalának emelését.
Ez az a részlet, amely tizenkét év után különösen kényelmetlenné teszi a korabeli „tervezett gyakorlat” magyarázatát.
És ezt az iratot elvileg csak 2044-ben láthattuk volna
A legérdekesebb talán mégsem maga a Gripen-parádé, hanem az, ami utána történt. Amikor újságírók és ellenzéki képviselők megpróbáltak részleteket megtudni, a Honvédelmi Minisztérium arra hivatkozott, hogy az információk honvédelmi és nemzetbiztonsági okból harminc évig nem nyilvánosak.
Technikailag érdemes pontosítani: ez nem feltétlenül ugyanaz a jogi kategória, mint amikor egy dokumentumot klasszikus értelemben államtitokká minősítenek. A gyakorlati eredmény azonban ugyanaz volt: a lényegi irat tartalmát a nyilvánosság elől 2044-ig elzárták volna.
Így egy stadionavatón végrehajtott háromgépes átrepülés részleteinek megismerésére elvileg ugyanannak a generációnak kellett volna három évtizedet várnia, amely az eseményt a televízióban élőben láthatta.
A mostani minisztérium viszont kiadta
A helyzet a kormányváltás után változott meg. A Ruszin-Szendi Romulusz vezette Honvédelmi Minisztérium a HVG kérésére bekérte a dokumentumot a Honvéd Vezérkartól, majd a személyes adatok kitakarása után átadta azt a lapnak.
Így nem kellett 2044-ig várni arra, hogy kiderüljön, milyen utasítás alapján kerültek a vadászgépek a Groupama Aréna fölé. A papíron most már feketén-fehéren szerepel a stadionavató, a főpróba, a három Gripen, a pontos időpont és a miniszteri engedélyezés.
Az irat nyilvánosságra kerülése ugyanakkor önmagában nem bizonyít bűncselekményt vagy jogellenes döntést. Egy honvédelmi miniszternek lehetett jogköre ilyen repülés engedélyezésére; a politikai kérdés az, hogy miért egy futballklub stadionavatójának látványosabbá tételére használták a honvédség eszközeit, és miért nem tették ezt akkor egyértelművé.
A pontos Gripen-számlát továbbra sem ismerjük
Itt van a történet egyik fontos korlátja. A most nyilvánosságra került dokumentum azt tisztázza, miért rendelték el az átrepülést, de abból nem derül ki pontosan, mennyi pluszköltsége volt a Gripenek szerepeltetésének.
A 2014-es minisztériumi álláspont szerint nem keletkezett többletköltség, mert a repült időt egyébként is kiképzésre használták volna. A mostani dokumentum ezt a pénzügyi állítást önmagában nem számolja újra, de a repülés céljáról adott korábbi magyarázatot erősen árnyalja.
Ezért azt sem lehet pontos összeggel kijelenteni, hogy mennyi közpénzt költöttek kifejezetten a stadion fölötti parádéra. Ehhez repültórákra, üzemanyagra, személyzeti költségekre és arra vonatkozó részletes adatokra lenne szükség, hogy a feladatot valóban egy másként is megtartott kiképzési repülésbe illesztették-e.
A stadionavató önmagában is 96 milliós rendezvény volt
A Groupama Aréna megnyitója ettől függetlenül sem olcsó eseményként maradt meg a korabeli dokumentumokban. A HVG akkori számítása szerint az állam nettó mintegy 96 millió forintot költött az avatórendezvényre.
Ehhez társult a Gripenek látványos megjelenése, amelyről most már biztosan tudjuk, hogy a stadionavató programjának színvonalemelésére engedélyezték. Az viszont továbbra is külön kérdés, hogy magának a három repülőgépnek az átrepülése mekkora elkülöníthető pluszkiadást jelentett.
A dokumentum tehát egy régi politikai vita egyik felét lezárja, egy másikat viszont nyitva hagy.
Még a főpróbát is percre pontosan megszervezték
Az új irat egyik legbeszédesebb eleme éppen a főpróba. A Honvédségnek nem egyszerűen azt mondták, hogy augusztus 10-én repüljenek el valahol Budapest fölött. Két nappal előtte próbát kellett tartani, majd az avatón meghatározott időpontra kellett megérkezni a stadion fölé.
Egy ilyen szervezés nyilvánvalóan azért szükséges, hogy a légi elem pontosan illeszkedjen az ünnepség programjába. A korabeli „gyakorlórepülés” kommunikációja ezért most sokkal kevésbé tűnik teljes magyarázatnak, mint tizenkét éve.
A Honvédség valóban végezhetett közben kiképzési feladatot is. A mostani dokumentum azonban egyértelművé teszi, hogy maga a stadion fölötti megjelenés egy külön megszervezett ünnepi programelem volt.
A Fradi kérte, a minisztérium igent mondott
A történet másik fontos eleme, hogy nem a Honvédség saját kezdeményezéséről volt szó. Hende már 2014-ben elismerte, hogy a Ferencvárosi Torna Club fordult a minisztériumhoz az átrepülés ügyében.
A tárca vezetése ezt követően döntött úgy, hogy engedélyezi a katonai repülőgépek szereplését. Az FTC elnöke akkor és ma is Kubatov Gábor, aki egyben a Fidesz meghatározó politikusa.
Ebből önmagában nem következik jogellenesség. A Honvédség rendszeresen jelenik meg állami, sport- vagy más nagy rendezvényeken bemutatókkal. A kérdés inkább az, hogy egy pártpolitikus által vezetett klub rendezvényén történt szereplést miért kellett úgy kommunikálni, mintha pusztán egy előre betervezett katonai gyakorlat lenne.
A Gripenek sem mentették meg Orbánt a füttykoncerttől
A 2014-es stadionavató végül nem elsősorban a katonai látványelem miatt maradt emlékezetes. Orbán Viktort a beszéde közben a közönség egy része jól hallhatóan kifütyülte.
Kubatov Gábor még erősebb reakciót kapott. Beszéde alatt hosszasan fütyültek és pfujoltak, különösen akkor, amikor megköszönte Orbán Viktornak, hogy az új stadion megvalósult.
A Fradi vezetése akkoriban komoly konfliktusban állt az ultrák egy részével, többek között a beléptetési rendszer miatt. Így a stadionavató ugyan modern arénát, Chelsea-meccset és Gripeneket is felvonultatott, a politikai díszletet végül a lelátóról érkező tiltakozás törte meg.
Még a kormányzati videó miatt is vita lett
A füttynek később külön utóélete lett. A helyszíni felvételeken és a televíziós közvetítésben jól hallható volt a közönség reakciója, miközben a kormányzati YouTube-csatornára később felkerült összevágott változatban kevésbé volt hangsúlyos.
Ez akkor újabb vitát váltott ki arról, hogyan mutatta be a kormányzati kommunikáció az eseményt. Most, tizenkét évvel később ugyanennek a stadionavatónak egy másik régi kérdése került vissza a nyilvánosság elé.
Ezúttal azonban nem egy videó hangjáról van szó, hanem egy eredeti honvédségi dokumentumról.
Harminc évig nem nyilvános – egy stadionavató miatt?
Talán ez az a kérdés, amely a dokumentum megjelenése után a legerősebben megmarad. A Honvédségnek természetesen vannak olyan adatai, amelyeket valódi nemzetbiztonsági és hadrafoghatósági érdekből nem lehet nyilvánosságra hozni. Repülési képességek, készenléti adatok, műveleti tervek vagy személyi információk esetében ennek könnyen érthető oka lehet.
A most kiadott iratban viszont a nyilvánosság számára legérdekesebb információ lényegében az, hogy a miniszter egy futballstadion avatójának színvonalát három Gripennel kívánta emelni. A jelenlegi minisztérium pedig úgy találta, hogy a dokumentum személyes adatok kitakarásával már most kiadható.
Ez önmagában felveti, mennyire volt indokolt 2014-ben a harmincéves nyilvánosságkorlátozás alkalmazása erre az ügyre. A jogszerűség és a szükségesség azonban két külön kérdés: attól, hogy az akkori szabályok lehetőséget adhattak az adat visszatartására, még lehet vitatni, indokolt volt-e ezt a lehetőséget ilyen szélesen alkalmazni.
Ami biztosan megdőlt: nem csak egy stadion fölött véletlenül áthaladó gyakorlatról volt szó
A mostani dokumentum legfontosabb újdonságát egyszerűen össze lehet foglalni. A Gripenek szerepeltetését a Ferencvárosi Torna Club kezdeményezte, a Honvédelmi Minisztérium vezetése jóváhagyta, Hende Csaba engedélyezte, a katonai vezetés megszervezte, két nappal korábban főpróbát tartottak, és az átrepülés céljaként az ünnepség színvonalának emelését rögzítették.
Ez jelentősen eltér attól a leegyszerűsített korabeli képtől, amely szerint a Gripenek lényegében csak egy tervezett gyakorlat részeként jártak arra.
Azt ugyanakkor továbbra sem bizonyítja az irat, hogy jogellenes volt a repülés, vagy pontosan mekkora közpénzügyi kár keletkezett. Ehhez további pénzügyi és jogi adatok kellenének.
Tizenkét év után mégiscsak kiderült, mi állt a parádé mögött
A történetben talán ez a legkülönösebb. 2014-ben egy stadion fölött mindenki szeme láttára repült el három vadászgép. A közönség látta, a televízió közvetítette, előtte még főpróbát is tartottak. Azt viszont, hogy milyen konkrét utasítás alapján szervezték meg, az állam elvileg 2044-ig nem akarta nyilvánosságra hozni.
Most már tudjuk. Az irat szerint nem pusztán egy katonai kiképzési feladat került véletlenül a Groupama Aréna fölé, hanem a honvédelmi miniszter kifejezetten a stadionavató programjának részeként engedélyezte a három Gripen átrepülését.
A dokumentum tizenkét év után előkerült. A „tervezett gyakorlat” története pedig ettől kezdve már csak úgy mondható el teljesen, ha mellé tesszük azt a mondatot is, amelyet 2014-ben még nem láthatott a nyilvánosság: a gépeket az esemény színvonalának emelésére küldték a stadion fölé.
Ehhez végül nem kellett 2044-ig várni.