Kirúgták a Hír TV műsorvezetőjét, most jött a hír a betelefonálóról – súlyos az ügy!
Nem biztos, hogy Palányi Nóra kirúgása lesz a Hír TV-ben történtek legsúlyosabb következménye. A Paláverbe betelefonáló nő ugyanis nem egyszerűen sértegette Magyar Pétert: arról beszélt, nincs-e Magyarországon olyan „mesterlövész” vagy „jó céllövő”, aki „kiiktatná” a miniszterelnököt. A kijelentés büntetőjogi szempontból is komoly kérdéseket vet fel, mert a magyar Btk. nemcsak a befejezett emberölést, hanem az emberölés előkészületét is bünteti.
Egy „mesterlövészt” keresett Magyar Péter „kiiktatására”
A szeptember 15-i Paláver adásában egy nő telefonált be, aki előbb arról beszélt, hogy több száz embernek kellene a parlamenthez vonulnia, majd Magyar Péterre terelte a szót. A nyilvánosságra került felvétel szerint azt kérdezgette, nincs-e egy „mesterlövész” vagy „jó céllövő”, aki „kiiktatná” a politikust. Közben ugyan azt is mondta, hogy nincsenek gyilkos hajlamai, aztán ismét visszatért a céllövő gondolatához.
Palányi Nóra nem szakította meg azonnal a hívást. A Mediaworks szerint ezzel megszegte a műsorban érvényes protokollt, és csak késve határolódott el a betelefonáló kijelentésétől. A Hír TV és a Hír FM ezt „rendkívül súlyos szakmai hibának” minősítette, Palányi munkaviszonyát megszüntették, és belső vizsgálatot is indítottak.
A műsorvezető elvesztette az állását – de mi várhat a betelefonálóra?
Itt válik igazán érdekessé a történet. A Btk. 11. paragrafusa kimondja, hogy ahol a törvény külön büntetni rendeli az előkészületet, ott az is felelősségre vonható, aki a bűncselekmény elkövetésének céljából többek között „az elkövetésre felhív”. Az emberölés pedig pontosan azok közé a bűncselekmények közé tartozik, amelyeknél már az előkészületet is külön bünteti a törvény.
A Btk. 160. paragrafusának harmadik bekezdése szerint az emberölésre irányuló előkészület büntetése egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. Vagyis ha egy hatóság arra jutna, hogy valaki valóban azért szólította fel a nyilvánosságot egy „mesterlövész” vagy „jó céllövő” megtalálására, hogy az ölje meg a megnevezett személyt, akkor elméletileg ez a tényállás is vizsgálható lenne.
Ez is érdekelhet
Ez azonban nem automatizmus. A hatóságnak bizonyítania kellene a szándékot, a kijelentések pontos tartalmát és körülményeit, valamint azt, hogy valóban emberölés elkövetésére irányuló felhívás történt-e, nem pedig például indulatos, de büntetőjogilag ezt a határt el nem érő beszéd.
Akár öt év is lehet a felső határ
A jelenleg ismert tények alapján ezért az egyik legfontosabb lehetséges büntetőjogi kategória az emberölés előkészülete. Ennek törvényi maximuma öt év szabadságvesztés. Nem arról van tehát szó, hogy pusztán egy durva politikai vélemény miatt bárkit öt évre börtönbe küldenének: előbb meg kell állapítani, hogy az elhangzott mondatok teljesítik-e az előkészület törvényi feltételeit.
A különbség nagyon lényeges. Azt mondani, hogy valaki utál egy politikust, még nem emberölés előkészülete. Azt kérdezgetni egy országos műsorban, hogy nincs-e olyan mesterlövész, aki megölné vagy „kiiktatná”, már egészen más büntetőjogi kérdéseket vethet fel, különösen akkor, ha az elhangzottak tényleges felhívásként értelmezhetők.
A felbujtás ennél is súlyosabb kategória lehet – de ahhoz több kell
A Btk. ismeri a felbujtó fogalmát is. Felbujtó az, aki egy másik embert szándékosan rábír bűncselekmény elkövetésére, és a törvény szerint a felbujtóra ugyanazt a büntetési tételt kell alkalmazni, mint a tettesre.
Ez azonban a mostani ügyben nem jelenthető ki. Nincs nyilvános információ arról, hogy a betelefonáló bárkit ténylegesen rábírt volna Magyar Péter megtámadására, vagy hogy bárki az elhangzottak hatására cselekvésbe kezdett volna. Éppen ezért a „felbujtás” szó hétköznapi és büntetőjogi jelentését nem szabad összekeverni.
Ha viszont valaki egy konkrét személyt valóban rábírna emberölésre, és az elkövető legalább a bűncselekmény kísérletéig eljutna, a jogi helyzet nagyságrendekkel súlyosabb lenne. Az emberölés alapesetének büntetése öt évtől tizenöt évig terjed, minősített esetben pedig tíztől húsz évig vagy akár életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható.
Ez azonban jelenleg csak a jogi keret ismertetése, nem a betelefonálóra váró büntetés. A most ismert kijelentéseknél a büntetőjogi elemzés szempontjából az emberölés előkészületének lehetséges gyanúja a közvetlenebb kérdés.
A zaklatás tényállása is felmerülhet
Van egy másik Btk.-szakasz is, amelyet egy ilyen ügyben megvizsgálhatnak. A zaklatás egyik esete akkor valósulhat meg, ha valaki félelemkeltés céljából mást személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével fenyeget meg. Ennek büntetési tétele legfeljebb két év szabadságvesztés.
Itt azonban szintén kulcsfontosságú a célzat. A törvény kifejezetten félelemkeltési célt követel meg. Azt tehát külön kellene vizsgálni, hogy a rádióban elhangzott mondatok Magyar Péter megfélemlítésére irányultak-e, és jogilag fenyegetésként értékelhetők-e.
Egy büntetőeljárásban nem az döntené el ezt, hogy a mondat mennyire visszataszítóan hangzik, hanem a teljes felvétel, a szövegkörnyezet, a betelefonáló szándéka és az összes egyéb körülmény.
Az sem mindegy, hogy Magyar Péter nem egyszerűen közszereplő
A történtek különös súlyát adja, hogy Magyar Péter jelenleg Magyarország miniszterelnöke. Ezt a kormányzati és friss sajtóforrások is egyértelműen így jelölik.
A Btk. az emberölés minősített esetei között külön kezeli azt, ha a cselekményt hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt vagy amiatt követik el. Egy ilyen befejezett emberölésnél a büntetési tétel tíztől húsz évig, illetve akár életfogytig tartó szabadságvesztésig terjedhet.
Ez nem azt jelenti, hogy a rádiótelefonáló automatikusan ilyen büntetéssel nézne szembe. Nem történt emberölés, sőt a rendelkezésre álló információk szerint kísérlet sem. A szabály azért fontos, mert mutatja, hogy a jog milyen súlyosan kezeli egy hivatalban lévő kormányfő elleni, tisztségével összefüggő erőszakot.
A Hír TV is úgy ítélte meg, hogy átléptek egy határt
Az ügyben talán az egyik legbeszédesebb körülmény, hogy maga a Hír TV és tulajdonosa sem próbálta meg bagatellizálni a történteket. A csatorna hivatalosan vállalhatatlannak és elfogadhatatlannak nevezte a betelefonáló kijelentését, a műsorvezető kezelését pedig olyan súlyos szakmai hibának tartotta, hogy megszüntette Palányi Nóra munkaviszonyát.
A csatorna közleményében azt is elismerte, hogy Palányinak azonnal meg kellett volna szakítania a hívást. Nem az volt tehát a probléma, hogy a műsorvezető egy vitatható politikai véleményt engedett adásba, hanem az, hogy egy ember megölésére utaló kijelentéseknél nem húzta meg rögtön a határt.
Az élő adás nem jelent jogi védettséget
Az sem jelent különösebb védelmet a betelefonálónak, hogy mindezt nem egy saját Facebook-bejegyzésben írta le, hanem élő műsorban mondta el. A büntetőjog szempontjából nem az a döntő, hogy valaki rádióban, telefonon, interneten vagy személyesen tesz egy felhívást, hanem az, mit mondott, milyen szándékkal és milyen körülmények között.
Az élő adás ráadásul könnyen bizonyítható helyzetet teremt. A kijelentések rögzítve vannak, az adásrészlet nyilvánosságra került, így ha hatósági eljárás indulna, nem emlékezetből kellene rekonstruálni, pontosan milyen szavak hangzottak el.
Nem Palányi Nóra büntetőjogi felelőssége a fő kérdés
Palányi esetében jelenleg munkajogi és szakmai következményről tudunk: elveszítette az állását. A nyilvánosan ismert tényekből önmagában nem következik, hogy ő egyetértett volna a betelefonálóval vagy bármilyen erőszakos cselekményre biztatott volna. A Mediaworks kifogása is az volt, hogy nem szakította meg azonnal a hozzászólást, és túl későn határolódott el.
A büntetőjogi kérdések sokkal közvetlenebbül annál a nőnél merülhetnek fel, aki a konkrét mondatokat kimondta. Ha azonosítható, a hatóságok számára technikailag vizsgálható, hogy a kijelentései elérték-e valamely bűncselekmény gyanújának szintjét.
Öt év börtön lehet a legsúlyosabb közvetlenül felmerülő tétel
A jelenleg ismert adatok alapján tehát nem lehet azt írni, hogy a betelefonálóra biztosan börtön vár. Azt viszont igen, hogy a történtek alapján büntetőjogi vizsgálat tárgya lehetne, történt-e emberölésre irányuló felhívás. Ha a hatóság és később a bíróság ezt emberölés előkészületének minősítené, a törvény egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztést ír elő.
Ennél enyhébb lehetséges minősítésként bizonyos körülmények között a fenyegetéssel megvalósuló zaklatás is szóba kerülhet, amelynek felső határa két év. Az pedig már egy teljesen más, jóval súlyosabb helyzet lenne, ha valaki ténylegesen rábírna egy másik személyt emberölés elkövetésére.
De a következő lépést nem egy televízió, nem egy politikus és nem a közösségi média teszi meg. A nyomozó hatóságnak kell eldöntenie, lát-e olyan adatot, amely alapján büntetőeljárást kell indítani.
A műsorvezetőt már kirúgták – most minden szem a betelefonálón lehet
A Hír TV a maga részéről rendkívül gyorsan döntött. Egy nappal az adás után elbocsátotta Palányi Nórát, bocsánatot kért, és belső vizsgálatot indított. A történet ezzel azonban nem feltétlenül ért véget.
Egy ország miniszterelnökének „kiiktatására” mesterlövészt emlegetni nem ugyanaz a kategória, mint egy sértő betelefonálás vagy egy indulatos politikai szitok. A magyar büntetőjog kifejezetten bünteti azt is, ha valaki emberölés céljából annak elkövetésére hív fel másokat.
Hogy a Paláverben elhangzottak pontosan ezt valósították-e meg, azt csak egy hatósági és adott esetben bírósági eljárás állapíthatja meg.
Ha azonban eljut odáig az ügy, a tét már nem egy televíziós állás lesz.
Hanem akár több év szabadságvesztés.