Eldobta Lázár Jánost a Fidesz? Elvitetik vele a balhét?
Eldobta Lázár Jánost a Fidesz? Elvitetik vele a balhét?
Egészen különös védekezést választott a Fidesz az M6-os autópálya ügyében. Miközben Vitézy Dávid olyan minisztériumi dokumentumokat mutatott be, amelyeken Lázár János aláírása szerepel a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó MKIF bevonásáról, a Fidesz most lényegében azzal védekezik: Lázárnak önmagában nem is lett volna joga erről dönteni. Vitézy erre egyből lecsapott, és szerinte a volt kormánypárt ezzel gyakorlatilag bedobta saját egykori miniszterét a busz alá. Mert ha a fideszes magyarázatot szó szerint vesszük, abból nem az következik, hogy semmi nem történt, hanem az, hogy Lázár olyan döntést hozott, amelyhez a Fidesz szerint sem volt elegendő hatásköre.
Az ügyben ráadásul már feljelentés is született. Vitézy tárcája kiemelten nagy értékű hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanújára hivatkozva fordult a Fővárosi Nyomozó Főügyészséghez. Ez természetesen még nem jelenti azt, hogy Lázár János vagy bárki más bűncselekményt követett el. A nyomozó hatóság feladata lesz eldönteni, van-e büntetőjogi felelősség. Politikai szempontból azonban a Fidesz védekezése már most egészen látványosan sikerült.
Vitézy egy használtautós példával magyarázta el a helyzetet
A közlekedési és beruházási miniszter meglehetősen egyszerű hasonlattal próbálta érzékeltetni, miért tartja abszurdnak a Fidesz érvelését. A példája szerint valaki hamis papírokkal akar háromszoros áron eladni egy autót, de még azelőtt lebukik, hogy a vevő kifizetné. Ezután az eladó azzal védekezik a rendőrnél, hogy valójában nem történt semmi, hiszen a papír eleve érvénytelen volt.
Vitézy szerint nagyjából ezt halljuk most az M6-os esetében. A Tisza-kormány az átvilágítás során arra jutott, hogy Lázár korábbi minisztériuma az MKIF-fel egy olyan konstrukciót készített elő, amely Vitézy számításai szerint körülbelül háromszor annyiba került volna, mint az olcsóbb lehetőség. Az új kormány azonban azt is megállapította, hogy az adott döntéshez Lázár önmagában nem rendelkezett megfelelő jogosultsággal.
Ez tette lehetővé, hogy az új kabinet ne tekintse magára nézve kötelezőnek a megrendelést, és újra megversenyeztesse az érintett feladatot. Csakhogy most a Fidesz éppen ezt az érvet használja fel arra, hogy azt mondja: akkor nem is lehet túlárazott kormányzati üzletről beszélni.
Ez is érdekelhet
A számok azért elég kellemetlenül néznek ki
Vitézy által bemutatott minisztériumi iratok szerint az MKIF 149 milliárd forintos konstrukciója szerepelt az M6-os Érd és Dunaújváros közötti szakaszának következő 11 éves üzemeltetésére. Ezzel szemben az addigi üzemeltető, az M6 Duna ajánlata Vitézy szerint 44 milliárd forint körül volt.
Ha a két ajánlat valóban összehasonlítható műszaki tartalomra szólt, akkor a különbség egészen brutális. Több mint százmilliárd forintról beszélünk. Az MKIF azonban korábban vitatta Vitézy állításait, és azt közölte, hogy szerintük a különböző ajánlatok tartalma nem volt egyszerűen összevethető, továbbá visszautasították azt a látszatot, hogy jogellenesen jutottak volna feladathoz vagy kárt okoztak volna az államnak.
Vagyis a háromszoros túlárazás jelenleg Vitézy és a minisztérium állítása, nem jogerős hatósági megállapítás. Éppen ezért indult el a jogi út: a dokumentumok alapján az ügyészségnek kell eldöntenie, van-e itt bármi, ami túlmegy egy rossz vagy vitatható kormányzati döntésen.
A Fidesz azt mondja: valójában nem volt végleges döntés
A Fidesz-frakció egészen másként látja a történetet. Szerintük Vitézy „szemenszedett hazugságot” állít, mert az M6-os üzemeltetésének koncessziós módosításáról nem született végleges kormánydöntés. A frakció arra hivatkozott, hogy Lázár dokumentumai csak előzetes szakminiszteri döntések voltak, amelyek után még tárgyalásoknak és kormányzati jóváhagyásnak kellett volna következniük.
A Fidesz szerint nem született végleges szerződés, nem történt tényleges pénzügyi kötelezettségvállalás, és a folyamatot a választásig nem fejezték be. Innen nézve az álláspontjuk az, hogy az Orbán-kormány nem adott oda 149 milliárd forintos megbízást az MKIF-nek, tehát nincs olyan kifizetett túlárazás sem, amelyet Vitézy számon kérhetne.
Ez jogilag fontos érv lehet. Politikailag azonban van vele egy aprócska probléma, amely körülbelül akkora, mint egy autópálya.
Ha Lázárnak nem volt joga hozzá, akkor mégis mit írt alá?
Vitézy pontosan ezt fordította vissza a Fideszre. Ha a frakció szerint az ügy azért nem köthető az Orbán-kormányhoz, mert Lázár Jánosnak nem volt joga egyedül ilyen koncessziós döntést meghozni, akkor a következő kérdés meglehetősen kézenfekvő: miért hozott mégis ilyen tartalmú döntést?
A bemutatott iratok egyikén ugyanis Lázár jóváhagyása szerepel az MKIF bevonására. Egy korábbi feljegyzésen pedig Vitézy szerint az látható, hogy Lázár nem engedélyezte az olcsóbbnak bemutatott megoldást. Néhány héttel később már megjelent az MKIF opciója, amelyet a volt miniszter engedélyezett.
Ez önmagában még nem bizonyít bűncselekményt. Egy miniszter hozhat hibás döntést, tévedhet hatásköri kérdésben, vagy jóváhagyhat egy olyan előkészítő lépést, amelyből végül nem lesz szerződés. Büntetőjogi felelősséghez ennél jóval több kell.
Csakhogy a politikai probléma ettől nem tűnik el. A Fidesz védekezése ugyanis Lázárt nem igazán védi. Inkább azt mondja: amit látnak, az Lázár előzetes döntése volt, a kormány viszont nem hagyta jóvá. Ez egy volt miniszter számára nem éppen az a családi fotó, amelyet bekeretezve szeretne hazavinni.
Vitézy szerint „bedobták a busz alá”
A miniszter ezért fogalmazott úgy, hogy a Fidesz bedobta Lázár Jánost a busz alá. Az ő értelmezésében a párt most azért próbálja távol tartani az Orbán-kormányt az ügytől, hogy a felelősséget egyetlen korábbi miniszter döntésére szűkítse.
Ennek persze van egy másik, kevésbé drámai olvasata is. A Fidesz egyszerűen jogilag próbálja elkülöníteni a szakminiszteri előkészítést a végleges kormánydöntéstől. Attól, hogy a frakció szerint Lázár döntése önmagában nem volt elég egy szerződés létrejöttéhez, még nem feltétlenül akarják személyesen rákenni az egész ügyet.
Csakhogy politikailag nehéz nem észrevenni a változást. Ahelyett, hogy azt mondanák, Lázár döntése helyes volt, az ár indokolt volt, és az egész eljárás szabályos volt, most inkább arra helyezik a hangsúlyt, hogy Lázár döntése még nem volt a kormány döntése. Ez már önmagában sokat elmond arról, mennyire kényelmetlenné vált az ügy.
Az ember tényleg nehezen képzeli el, hogy erről senki más nem tudott
Vitézy egyik legerősebb politikai érve az, hogy százmilliárdos nagyságrendű állami autópálya-üzemeltetésről beszélünk. Nehéz elképzelni egy olyan Orbán-kormányt, ahol egy miniszter saját szakállára, minden más kormányzati szereplő tudta nélkül kezd el ekkora értékű megállapodást előkészíteni Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségével.
Ez persze nem bizonyíték arra, hogy más miniszterek tudtak róla. A politikai valószínűség és a büntetőjogi bizonyítás nem ugyanaz. Ha a hatóságok vizsgálni kezdik az ügyet, nem az lesz a kérdés, hogy „ugye mindenki sejti”, hanem az, milyen dokumentumok, levelezések, utasítások és döntési nyomok maradtak.
És valószínűleg éppen ettől kezd igazán érdekessé válni a történet. Egy kormányzati döntés ritkán egyetlen aláírásból áll. Előkészítők, államtitkárok, jogászok, pénzügyi számítások, kabinetanyagok és tárcaközi egyeztetések szoktak mögötte lenni. Ha ezek léteznek, az ügyészségnek lehet mit olvasnia.
A hűtlen kezelésnél az sem feltétlenül mentség, hogy végül nem fizettek
Vitézy másik fontos mondata az volt, hogy a hűtlen kezelés kísérlete is büntetendő. Ebben az általános büntetőjogi szabály valóban neki kedvez: a Btk. szerint szándékos bűncselekmény kísérletéért az is büntethető, aki az elkövetést megkezdi, de azt nem fejezi be.
Ez azonban még messze nem jelenti azt, hogy az M6-os ügyben megvalósult a hűtlen kezelés kísérlete. Ehhez bizonyítani kellene többek között azt is, hogy az érintett személyt idegen vagyon kezelésével bízták meg, megszegte az ebből fakadó kötelességét, megfelelő szándékosság állt fenn, és a cselekmény már a büntetőjogi értelemben vett kísérleti szakba jutott.
Vagyis a Fidesz érve, miszerint ténylegesen nem fizettek ki százmilliárdokat, önmagában nem feltétlenül zár le minden büntetőjogi kérdést. De ugyanígy Vitézy sem mondhatja ki pusztán az iratok alapján, hogy bűncselekmény történt. Erre van az ügyészség, aztán adott esetben a bíróság.
Az viszont biztos, hogy az új kormány megállította az üzletet
A Tisza-kormány számára az ügy egyik legfontosabb kommunikációs eredménye az, hogy a 149 milliárdos konstrukció végül nem ment tovább. Vitézy tárcája azt állítja, hogy az új eljárással 105 milliárd forint körüli összeget takaríthatnak meg az államnak, ha valóban a 44 milliárd körüli olcsóbb ajánlat bizonyul azonos feladatra alkalmasnak.
Ha ez így lesz, a politikai kérdés nagyon egyszerűvé válik: mi indokolta volna, hogy az állam ugyanazért vagy összehasonlítható szolgáltatásért háromszor annyit fizessen? Ha viszont az MKIF-nek igaza van abban, hogy nem azonos műszaki tartalomról beszélünk, akkor ezt is dokumentumokkal lehet tisztázni.
Ez az a fajta vita, ahol szerencsére nem kell senkinek hinni bemondásra. Ott vannak az ajánlatok, műszaki tartalmak, minisztériumi előterjesztések és számítások. Végig lehet tenni őket egymás mellé, és meg lehet nézni, mit kapott volna az állam 44, illetve 149 milliárd forintért.
A Mészáros-szál természetesen itt sem segít
Az egész történetből nehéz lenne kihagyni, hogy az MKIF Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségéhez tartozik. A két üzletember neve az előző másfél évtized legnagyobb állami beruházásainál és közbeszerzéseinél rendszeresen előkerült, ezért minden újabb százmilliárdos állami üzletük eleve nagyobb figyelmet kap.
Ez természetesen nem teszi törvénytelenné az MKIF bármely szerződését. Egy Mészáros-érdekeltség ugyanúgy köthet jogszerű és piaci szerződést az állammal, mint bárki más. Éppen ezért fontos az iratok vizsgálata: nem a tulajdonos neve alapján kell ítélni, hanem az alapján, mi volt az ajánlat, hogyan döntöttek róla, ki volt jogosult dönteni, és mennyit fizetett volna érte az állam.
Csakhogy ha valóban az derülne ki, hogy egy körülbelül 44 milliárdos alternatíva helyett 149 milliárdos megoldást választottak, akkor a „Mészáros” név politikailag aligha fogja megnyugtatni a közvéleményt.
Lázár most szokatlanul magára maradhat
Lázár János hosszú éveken át a Fidesz egyik legerősebb túlélője volt. Volt frakcióvezető, Miniszterelnökséget vezető miniszter, építési és közlekedési miniszter, és az Orbán-rendszer azon kevés szereplőjének egyike, aki időnként még saját politikai karaktert is megengedett magának.
Éppen ezért feltűnő, hogy az M6-os ügyben a Fidesz most nem azzal védi, hogy mindenben helyesen járt el. A hangsúly inkább azon van: amit Lázár aláírt, abból még nem lett kormánydöntés. A mondat Lázár szempontjából finoman szólva sem egy politikai védőpajzs.
Ha az ügy nyomozási szakba kerül, könnyen lehet, hogy a volt miniszternek kell majd elmagyaráznia, miért választotta az MKIF megoldását, milyen szakmai számításokat látott, mit tudott az olcsóbb ajánlatról, és milyen jogi alapon gondolta úgy, hogy megteheti az adott lépést.
Ezekre lehetnek teljesen jogszerű és racionális válaszok. De azokat már Lázárnak kell előadnia, nem egy fideszes frakcióközleménynek.
Az igazi kérdés az, hol ér véget Lázár és hol kezdődik az Orbán-kormány
Vitézy lényegében ezt akarja most kideríteni. Ha Lázár egyedül döntött, akkor milyen felhatalmazás alapján tette? Ha nem egyedül döntött, akkor kik tudtak róla? Ha a kormány nem hagyta jóvá, miért zajlottak tárgyalások az MKIF-fel? Ha pedig az egész valóban csak egy félbehagyott előkészítés volt, akkor pontosan hol állt a folyamat a választás pillanatában?
A válaszok azért is fontosak, mert az MKIF még az új kormány hivatalba lépése után is úgy kommunikált, hogy szerintük az érintett feladatot megrendelték tőlük. Ez nehezen illeszkedik ahhoz a történethez, hogy valójában semmi nem történt, csak Lázár firkált valamit egy minisztériumi papírra.
A két állítás közül legalább az egyik magyarázatra szorul. Vagy az MKIF értette félre, hogy milyen megbízást kapott, vagy az előző kormány mai kommunikációja próbálja jóval jelentéktelenebbnek mutatni azt a döntési folyamatot, mint amilyennek akkor látszott.
Lehet, hogy a Fidesz most egy nagyon veszélyes védekezést választott
A párt rövid távon érthetően azt szeretné bizonyítani, hogy nem született végleges, több mint százmilliárdos kormányzati kötelezettségvállalás. Ha ezt sikerül bizonyítania, az valóban fontos érv lehet azzal szemben, hogy az Orbán-kormány ténylegesen kárt okozott volna az államnak.
Csakhogy közben egyre inkább Lázár János marad a dokumentumok elején. Az ő aláírása, az ő minisztériuma, az ő döntése az olcsóbb lehetőségről és az ő jóváhagyása az MKIF felé mutató lépésnél.
Vitézy ezért most egy nagyon kellemetlen választás elé próbálja állítani a Fideszt. Ha azt mondják, Lázárnak joga volt hozzá és a döntés rendben volt, akkor meg kell magyarázniuk a 149 és 44 milliárd közötti különbséget. Ha azt mondják, Lázárnak nem volt joga hozzá, akkor azt kell megmagyarázniuk, miért hozott ilyen döntést egy Orbán-kormány minisztere.
Nem túl hálás menü. Az egyik fogás túlárazásgyanúval érkezik, a másik hatásköri problémával.
A végén tényleg Lázár viheti el a balhét?
Ezt még korai kijelenteni. Semmi nem bizonyítja, hogy Orbán Viktor vagy a Fidesz tudatosan Lázárra akarná tolni egy esetleges büntetőeljárás felelősségét. A frakció jelenlegi kommunikációja jogi védekezésként is értelmezhető: szerintük nem volt végleges kormánydöntés, tehát nincs befejezett, túlárazott állami üzlet.
De Vitézy politikailag megtalálta ennek a védekezésnek a legfájóbb pontját. Ha a Fidesz szerint Lázár csak saját hatáskörét túllépve hozott előzetes döntést, akkor ezzel nem Lázárt menti, hanem még több kérdést tesz fel vele kapcsolatban.
Az ügyészség előtt pedig már ott vannak a dokumentumok. Innentől nem az dönti el a történetet, kinek jobb a Facebook-posztja. Azt kell kideríteni, történt-e bűncselekmény, volt-e szándékos vagyonkezelési kötelezettségszegés, ki mit tudott és pontosan meddig jutott el a folyamat.
Vitézy mindenesetre már megtalálta a politikai összefoglalót: a Fidesz szerinte bedobta Lázárt a busz alá.
És talán ennél is kínosabb, hogy ezúttal tényleg egy közlekedési miniszter mondja meg, ki került a busz elé.
A tényállás fontos elemei: a Fidesz szerint nem született végleges kormánydöntés vagy pénzügyi kötelezettségvállalás, Vitézy viszont Lázár által aláírt minisztériumi iratokat mutatott be, és tárcája hűtlen kezelés, illetve hivatali visszaélés gyanújára hivatkozva feljelentést tett. :contentReference[oaicite:0]{index=0} A Btk. valóban büntetni rendeli a szándékos bűncselekmény kísérletét, de hogy ez az M6-ügyben megvalósult-e, azt csak a hatósági eljárás állapíthatja meg. :contentReference[oaicite:1]{index=1}