Most jött: Ők azok akik kimaradhatnak a 120 ezer forintos nyugdíjminimumból
Most derült ki az a részlet, amelyről eddig csak találgatni lehetett: a 120 ezer forintra emelt nyugdíjminimum nem fog automatikusan vonatkozni minden olyan emberre, aki jelenleg ennél kevesebb ellátásból él. A KSH frissen kiadott részletes adatai szerint több tízezer megváltozott munkaképességű, 65 év alatti ember maradhat a határ alatt 2027-ben is. Vagyis miközben az öregségi nyugdíjminimum hatalmasat ugrik, lesz egy jelentős csoport, amelyre egészen más szabály vonatkozik.
Magyar Péter augusztus végén jelentette be, hogy 2027 januárjától az eddigi 28 500 forintos öregségi nyugdíjminimumot 120 ezer forintra emelik. Ez önmagában óriási változás, hiszen egy olyan összegről beszélünk, amelyhez hosszú évekig érdemben senki nem nyúlt hozzá. A részleteknél azonban hamar kiderült, hogy a „120 ezres minimum” kifejezés mögött jóval bonyolultabb szabályok vannak annál, mint amit egy politikai bejelentésből elsőre gondolni lehetett.
A kulcsszó a 65 éves korhatár
A kormány szeptember elején pontosította a tervet. A megváltozott munkaképességűek közül azok kerülhetnek be a 120 ezer forintos minimum alá, akik már betöltötték a 65 éves öregségi nyugdíjkorhatárt. A fiatalabb rokkantsági és rehabilitációs ellátottak esetében más megoldást választottak: az ő ellátásukat általánosan 10 százalékkal emelik.
Ez első hallásra nem tűnik drámai különbségnek. A KSH számai mellett viszont már egészen máshogy fest. Rengeteg olyan megváltozott munkaképességű ember él Magyarországon, aki még messze van a nyugdíjkorhatártól, miközben havi 100 vagy 120 ezer forintnál is kevesebb ellátásból próbál megélni.
A friss adatok most először mutatják meg pontosabban, mekkora csoportról beszélünk.
Ez is érdekelhet
Több mint 82 ezren vannak 100 ezer forint alatt
2026 januárjában összesen 92 327 megváltozott munkaképességű ember kapott havi 100 ezer forintnál kevesebb ellátást. Közülük 82 527-en még nem töltötték be a 65. életévüket. Mindössze 9800 ember tartozott a 65 év felettiek közé.
Ez elég brutális arány. A 100 ezer forintnál kevesebb ellátást kapók közel kilenctizede tehát pontosan abba a korcsoportba tartozik, amelyre a most ismert szabályok szerint nem vonatkozik automatikusan a 120 ezer forintos minimum.
A 10 százalékos emelés pedig náluk nem oldja meg a problémát. Aki például jelenleg 80 ezer forintot kap, annak 88 ezer lesz az ellátása. Aki 95 ezret kap, annál 104 500 forintra emelkedik az összeg. Mindkettő jóval a 120 ezres szint alatt marad.
Vagyis itt nem néhány száz különleges esetről van szó, hanem több tízezer emberről.
A 100 és 120 ezer közöttiek között is rengeteg a 65 év alatti
A következő csoport sem kicsi. 2026 januárjában 22 112 megváltozott munkaképességű ember kapott havi 100 és 120 ezer forint közötti ellátást. Közülük 16 653-an még nem érték el a 65 éves korhatárt, és csak 5459-en voltak idősebbek.
Ők sem kerülnek automatikusan a 120 ezer forintos minimum alá. A különbség csak az, hogy közülük egyesek a 10 százalékos általános emelés után már elérhetik vagy meghaladhatják ezt a szintet. Ehhez jelenleg legalább nagyjából 109 ezer forintos ellátás szükséges.
Aki most például 110 ezret kap, annak egy 10 százalékos emelés után 121 ezer forint járna. Aki viszont csak 102 ezret, annál az új összeg 112 200 forint lenne. Vagyis ugyanabba a korcsoportba tartozó két ember közül az egyik átcsúszhat a 120 ezres határ fölé, a másik nem.
Ezért volt eddig nehéz megmondani, valójában hány embert érint a bejelentés
Magyar Péter eredetileg arról beszélt, hogy a változtatás több százezer ember helyzetét javíthatja. A szám körül rögtön politikai vita alakult ki, mert a KSH nyilvánosan elérhető adatai szerint az öregségi nyugdíjasok közül 2026 januárjában 127 449-en kaptak 120 ezer forintnál kevesebbet.
Ha kizárólag ők kapnák meg a 120 ezres minimumot, akkor valóban nem beszélhetnénk több százezer emberről. A szám akkor közelítené meg a negyedmilliót, ha a 120 ezer forint alatti rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülők is teljes körben bekerülnének.
Csakhogy időközben kiderült, hogy nem ez lesz a szabály. A 65 év feletti megváltozott munkaképességűek bekerülnek, a fiatalabbak viszont a 10 százalékos emelést kapják. Így a valódi érintetti létszám valahol a két véglet között lesz.
A Tisza programja eredetileg ennél szélesebb vállalást tartalmazott
Ez azért is érdekes, mert a Tisza választási programjában még az szerepelt, hogy a 120 ezer forintos minimumot a rokkantnyugdíjasokra is kiterjesztik. A most kialakuló rendszer ennél szűkebb: a teljes minimum csak a nyugdíjkorhatárt már elérő megváltozott munkaképességűekre vonatkozik.
Ez nem azt jelenti, hogy a többiek semmit nem kapnak. A 10 százalékos emelés sok embernél érezhető pluszpénzt jelent majd. De egy 70-80-90 ezer forintos ellátásnál még egy ekkora emelés után is nagyon messze maradunk attól a 120 ezer forintos összegtől, amelyet közben az új minimumként kommunikál a kormány.
És itt kezdődik az a társadalompolitikai kérdés, amelyet nehéz lesz pusztán számokkal elintézni: miért jelent ennyire éles választóvonalat az, hogy valaki 64 vagy 65 éves?
Egy 64 éves beteg embernek nem olcsóbb az élet
A szabály jogilag érthető. Az öregségi nyugdíj és a megváltozott munkaképességűek ellátása nem ugyanaz a jogcím, ezért természetes, hogy eltérő szabályok tartoznak hozzájuk. Ettől azonban a hétköznapi valóság még kellemetlen marad.
Egy 63 éves megváltozott munkaképességű ember gyógyszere nem lesz olcsóbb azért, mert még nem töltötte be a nyugdíjkorhatárt. Az élelmiszerboltban sem kap külön kedvezményt, mert rokkantsági ellátást és nem öregségi nyugdíjat folyósítanak neki. A villanyszámla pedig különösen nem érdeklődik arról, melyik jogcímen érkezik a havi pénz.
Ezért lesz nehéz megmagyarázni azoknak, akik 80 vagy 90 ezer forintos ellátásból élnek, hogy a mellettük álló, néhány évvel idősebb embernek 120 ezerre emelik az ellátását, miközben náluk csak 10 százalékos korrekció történik.
A számok 2027 januárjáig még változni fognak
A KSH adatai a 2026. januári állapotot mutatják, ezért természetesen nem lehet egyszerűen azt mondani, hogy pontosan ugyanennyi ember marad ki 2027-ben is. A korcsoportok mozognak, emberek töltik be a 65. életévüket, új jogosultak kerülnek be a rendszerbe, mások pedig kikerülnek belőle.
Különösen fontos, hogy a 60 és 64 év közöttiek között jelenleg több mint 22 ezer érintett van. Közülük egy rész 2027 januárjáig már betöltheti a korhatárt, így bekerülhet a 120 ezer forintos minimum hatálya alá.
De a nagyságrend ettől még nem tűnik el. A KSH számaiból világosan látszik, hogy több tízezer olyan 65 év alatti megváltozott munkaképességű ember marad, akinek az ellátása a 10 százalékos emelés után sem fogja elérni a 120 ezer forintot.
Magyar Péteréknek ezt még egyszer elő kell venniük
A kormány szempontjából a 10 százalékos rokkantsági és rehabilitációs ellátásemelés nyilván komoly költségvetési tétel. Ráadásul úgy kell új szociális programokat finanszírozniuk, hogy saját állításuk szerint kifejezetten rossz állapotú költségvetést vettek át az Orbán-kormánytól.
Ez magyarázhatja, miért nem húzták meg egyszerűen minden érintettnél a 120 ezer forintos alsó határt. Egy ilyen döntés több tízmilliárd forinttal növelhetné az éves kiadásokat. Ettől azonban még az emberi probléma ott marad.
Ha már egyszer a kormány azt mondja, hogy 120 ezer forint az a minimum, amely alá egy idős ember ellátása nem kerülhet, jogosan merül fel a kérdés: egy súlyos egészségkárosodással élő, munkaképességét részben vagy egészben elvesztett embernél miért elfogadható ennél jóval alacsonyabb összeg?
A 10 százalék soknak hangzik, amíg nem nézzük meg, miből számolják
Ez a történet egyik legfontosabb tanulsága. A százalék önmagában könnyen megtévesztő. Tíz százalék emelés kifejezetten nagynak hangzik. De ha az alapösszeg rendkívül alacsony, a végeredmény is az marad.
Hetvenezer forintnál a tíz százalék hétezer forint. Nyolcvanezernél nyolcezer. Kilencvenezernél kilencezer. Ezek az összegek természetesen számítanak annak, aki nagyon kevésből él, de egyik esetben sem közelítik meg a 120 ezer forintos minimumot.
A vita tehát nem arról szól, hogy jó-e az emelés. Nyilván jobb tíz százalékkal többet kapni, mint ugyanott maradni. A kérdés az, hogy elegendő-e ennyi azoknak, akiknek az ellátása már eleve olyan alacsony, hogy az újonnan meghatározott nyugdíjminimumtól több tízezer forinttal elmarad.
Most már legalább tudjuk, kikről beszélünk
A friss KSH-adatsor legnagyobb jelentősége talán éppen ez. Eddig csak annyit lehetett tudni, hogy több mint százezer megváltozott munkaképességű ember kap 120 ezer forintnál kevesebbet. Most már azt is látjuk, hogy közöttük óriási többségben vannak a 65 év alattiak.
Ez pedig azt jelenti, hogy a nyugdíjminimum januári emelése önmagában nem oldja meg az alacsony rokkantsági és rehabilitációs ellátások problémáját. Sőt, az új 120 ezres határ még látványosabbá teheti a különbséget azok között, akik bekerülnek a rendszerbe, és azok között, akik életkoruk miatt kimaradnak.
A kormány még változtathat a szabályokon. A 2027-es költségvetés részletei sem véglegesek, és további szociális intézkedések is érkezhetnek. A most ismert terv alapján azonban egy dolog már biztosan látszik: nem minden 120 ezer forint alatt élő ember kapja meg automatikusan a 120 ezres minimumot.
És amikor több tízezer megváltozott munkaképességű emberről beszélünk, ezt nehéz apróbetűs részletként kezelni.