A választások óta erre várt mindenki: Lépett a rendőrség!
A választások óta erre várt mindenki: Lépett a rendőrség!
Hónapokig nagyjából ugyanaz volt a kérdés: rendben, előkerülnek a dokumentumok, jönnek a feljelentések, egymás után nyílnak ki az Orbán-korszak szekrényei, de mikor történik végre valami, ami már nem sajtótájékoztató? Az elmúlt bő egy hétben erre is megérkezett a válasz. Az NKA-ügyben újabb őrizetbe vételek történtek és letartóztatást is elrendelt a bíróság, a Nemzeti Nyomozó Iroda pedig egy másik, több milliárdos ügyben egyszerre nyolc embert gyanúsított meg. Aztán az NNI szóvivője leült egy interjúra, és kimondott valamit, amitől a volt hatalom környékén alighanem néhányan kényelmetlenebbül kezdtek ülni: a nyomozásnak van mentelmi joggal rendelkező személyt érintő szála is.
Ez már egészen más műfaj, mint amikor politikusok egymást vádolják a Facebookon. Házkutatások történnek, iratokat és elektronikus eszközöket foglalnak le, gyanúsítottakat hallgatnak ki, vagyonmozgásokat próbálnak feltérképezni, és bizonyos ügyekben a bíróság már szabadságelvonással járó kényszerintézkedésekről dönt. Az ártatlanság vélelme természetesen minden érintettet megillet, de attól még nehéz nem észrevenni: a választások után sokáig csak emlegetett elszámoltatás egyes ügyekben elkezdett átlépni a politikai beszédből a büntetőeljárások világába.
Az NKA-ügyben már nem csak aktákat lapozgatnak
A Nemzeti Kulturális Alap körüli nyomozás önmagában is elég lenne ahhoz, hogy komoly fejfájást okozzon a korábbi rendszer szereplőinek. A hatóság több mint 17 milliárd forintnyi támogatás ügyében vizsgálódik, és az eljárás már nyáron eljutott oda, hogy hat embert őrizetbe vettek, majd a bíróság mindannyiuk letartóztatását elrendelte. Az ügy azóta sem csitult el, sőt szeptember elején újabb két embert vettek őrizetbe.
Az újabb szál egy 80 millió forintot meghaladó dokumentumfilmes támogatás körül bontakozott ki. A NAV gyanúja szerint a pályázati pénzzel úgy számoltak el, hogy a film valójában nem készült el határidőre, ezt pedig valótlan tartalmú számlákkal próbálhatták elfedni. Az egyik gyanúsított Fásyné Gurzó Mária, Fásy Ádám felesége, akinek a letartóztatását később egy hónapra elrendelte a bíróság.
Fontos a különbség: a letartóztatás nem ítélet, és senki nem válik bűnössé attól, hogy meggyanúsítják vagy kényszerintézkedést rendelnek el vele szemben. De az sem igaz már, hogy itt csak politikai hangoskodás zajlik, miközben a hatóságok valahol messze, egy irattár mélyén békésen üldögélnek. A NAV nyomoz, embereket állít elő, számlákat vizsgál, vagyoni hátrányt próbál feltárni, és a bíróságoknak is van már dolguk az üggyel.
Ez is érdekelhet
Aztán megérkezett az NNI a Volán-üggyel
Alig telt el néhány nap, és a Nemzeti Nyomozó Iroda is előállt egy olyan bejelentéssel, amelyre nehéz volt legyinteni. Szeptember 10-én nyolc korábbi vezetőt gyanúsítottak meg a Volán-társaságokhoz kötődő ügyben, amelyben a rendőrség szerint 2015 és 2018 között hozzávetőleg tízmilliárd forintos vagyoni hátrány keletkezhetett. A gyanú lényege szerint több száz használt autóbuszt szerezhettek be túlárazva, és egy kecskeméti ingatlan megvásárlása is komoly veszteséget okozhatott az állami vállalatnak.
Ez már nem egy frissen kipattant ügy. Az eljárás évek óta futott, de az NNI közlése szerint két hónappal ezelőtt külön nyomozócsoportot állítottak rá, és az elmúlt időszakban magasabb fokozatra kapcsoltak. A nyomozók szeptemberben házkutatásokat tartottak, dokumentumokat, szerződéseket és iratokat vittek el, telefonokról és számítógépekről pedig adatokat mentettek le.
A nyolc gyanúsított ebben az ügyben szabadlábon védekezik, tehát itt nem beszélhetünk letartóztatásokról. Ettől azonban a történet nem lesz kevésbé érdekes, mert maga a rendőrség közölte, hogy további gyanúsítások várhatók. És itt kezdődik az a rész, amely valószínűleg jó néhány politikai szereplő figyelmét egyszerre ragadta meg.
Mentelmi jog? Igen, ilyen szál is van
Kész-Varga Mónika rendőr alezredes, az NNI szóvivője a Kontrollnak adott interjúban meglehetősen óvatosan beszélt. Nyomozás közben ez érthető is, hiszen egy rendőrségi szóvivő nem ülhet be egy stúdióba felolvasni, kinél terveznek jövő héten házkutatást. Mégis elejtett egy olyan mondatot, amely jóval többet mondott annál, mint amit az elmúlt években hasonló ügyekben megszokhattunk.
A szóvivő arról beszélt, hogy további személyek meggyanúsítása is megtörténhet, és ezek között mentelmi joggal rendelkező személy is lehet. Amikor a riporter külön visszakérdezett, hogy valóban ilyen emberhez vezet-e valamelyik szál, a válasz lényegében igen volt. Ennél többet a rendőrség jelenleg nem árult el, és nevet sem mondott.
Ez azért nagyon fontos, mert a mentelmi joggal rendelkező személy már nem egy névtelen cégvezető vagy háttérember kategóriája. Itt országgyűlési képviselői szint jelenhet meg, ahol a rendőrség hatásköre is elér egy pontig, utána pedig az ügyészségnek kell belépnie a folyamatba. Hogy ebből végül lesz-e gyanúsítás, mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kezdeményezés vagy bármi más, azt ma még senki nem állíthatja biztosan.
De a mondat már elhangzott. A szál létezik, a nyomozás folytatódik, további gyanúsításokat várnak, és a rendőrség nem azt mondta, hogy politikusok szóba sem kerültek. Ennél azért jóval érdekesebbet mondott.
Hirtelen egészen más értelmet kapott az „elszámoltatás” szó
A magyar politikában az elszámoltatás nagyjából olyan, mint az olcsó sör és az örök élet: választások előtt rendszeresen megígérik, aztán valahogy soha nem olyan lesz, mint amilyennek elképzelték. Kormányok jöttek és mentek, dossziékat lobogtattak, bizottságokat alapítottak, politikusok jelentettek fel politikusokat, a végén pedig az átlagember többnyire csak arra emlékezett, hogy megint nem történt semmi.
Most éppen ezért fontos, hogy ne a miniszterelnök mondja meg, kit kell elvinni. Magyar Péternek nem az a dolga, hogy neveket diktáljon a rendőrségnek, és az új kormány politikusainak sem az, hogy előre ítéletet hirdessenek bárki fölött. Ha az elszámoltatásnak van értelme, akkor pontosan úgy kell működnie, ahogy most ezekben az ügyekben látszik: feljelentés, nyomozás, bizonyítékgyűjtés, gyanúsítás, ügyészség, bíróság.
Ez lassabb, mint egy Facebook-poszt, és kevésbé látványos, mint amikor egy politikus kamerák előtt bilincset követel az ellenfelére. Cserébe van egy apró előnye: ha rendesen csinálják, jogállamnak hívják. Aki bűncselekményt követett el, annak felelnie kell, aki pedig nem, azt békén kell hagyni.
A régi reflex most már kevés lehet
A Fidesz oldaláról ilyenkor természetesen gyorsan megjelenik a politikai leszámolás vádja. Ez érthető védekezési stratégia, és minden konkrét eljárásnál külön is meg kell vizsgálni, valóban szakmai alapon dolgoztak-e a hatóságok. Csakhogy a „koncepciós eljárás” kifejezés sem lehet univerzális Joker-kártya, amelyet elég előhúzni, és onnantól megszűnik minden számla, szerződés, vallomás vagy lefoglalt adat.
Ha egy nyomozásban nincs bizonyíték, annak véget kell érnie. Ha van, akkor pedig teljesen mindegy, hogy az érintett egykor miniszter volt, milliárdos üzletember, pártfunkcionárius vagy egy hivatal vezetője. Legalábbis egy normális országban ennek kellene lennie az alaphelyzetnek, nem pedig valami forradalmi újításnak.
Talán ez az, ami miatt az elmúlt napok fejleményei sokkal érdekesebbek annál, hogy melyik politikai oldal milyen címet gyárt rájuk. Egyes eljárások láthatóan tényleges nyomozati szakaszba értek, és a hatóságok már nemcsak papírokat kérnek be, hanem embereket gyanúsítanak meg, házkutatásokat tartanak és vagyoni szálakat követnek.
És még csak nem is egyetlen ügyről beszélünk
Közben a Belügyminisztérium is azt közölte, hogy több, a korábbi időszakhoz kapcsolódó ügyet vizsgálnak, egyes esetekben feljelentések születtek, és továbbiak is várhatók. A TAO-rendszer felülvizsgálata és korábbi állami költések átvilágítása szintén napirendre került. Ettől természetesen még egyik ügyből sem következik automatikusan bűncselekmény, de az látszik, hogy a korábbi évek döntéseinek vizsgálata több fronton egyszerre indult el.
Ez az a pont, ahol könnyű megérteni a „vihar előtti csend” érzését. Nem azért, mert biztosan tudjuk, hogy holnap melyik ismert politikus ajtaján kopogtatnak, hanem éppen azért, mert ezt nem tudjuk. A nyomozások természetéből következik, hogy a legérdekesebb rész általában nem akkor kerül nyilvánosságra, amikor még a nyomozók gyűjtik hozzá a bizonyítékot.
Az NNI interjúja ebből a szempontból különösen beszédes volt. A szóvivő nem ígért politikai földrengést, nem nevezett meg képviselőket, és nem próbált sejtelmesen fenyegetőzni. Egyszerűen annyit jelzett: további gyanúsítások várhatók, és van olyan szál, amely mentelmi joggal rendelkező személyhez vezet.
Ez bőven elég ahhoz, hogy az ember felkapja a fejét.
Most jön az a rész, ahol tényleg kellenek a bizonyítékok
Az elmúlt években rengeteg ügyre mondták rá, hogy korrupció, mutyi vagy közpénzszivattyú. Ezek között bizonyára volt politikailag túlfújt történet, volt olyan, ahol jogilag nem lehetett bizonyítani bűncselekményt, és lehetnek olyanok is, amelyekről a nyilvánosság még mindig csak a felszínt ismeri. Most azonban elérkezett az a pillanat, amikor már nem újságcikkeknek kell eldönteniük, mi történt.
A nyomozóknak kell összerakniuk a pénz útját. Meg kell nézni, ki mit írt alá, ki kinek adott utasítást, milyen áron kötöttek szerződéseket, hová került a pénz, és van-e bizonyítható kapcsolat az egyes szereplők között. Ahol pedig közpénz tűnt el jogellenesen, ott meg kell próbálni azt visszaszerezni.
Ez utóbbi különösen fontos. Az elszámoltatás ugyanis nem attól sikeres, hogy valakiről látványos fotó készül egy rendőrautó mellett. Ha az államot milliárdos kár érte, az lenne az igazi eredmény, ha a pénzt is sikerülne megtalálni, biztosítani és végül visszaszerezni.
A mentelmi jog lehet a következő politikai robbanás
Ha a Volán-ügy nyomozása valóban eljut egy jelenlegi országgyűlési képviselő meggyanúsításának küszöbéig, abból már nehezen lehet majd csendes büntetőügy. A mentelmi jog felfüggesztése politikailag is látható folyamat, és onnantól minden dokumentum, mondat és parlamenti szavazás reflektorfénybe kerül. Ez még nem történt meg, ezért felelőtlenség lenne úgy írni róla, mintha már holnap biztosan megtörténne.
De néhány nappal ezelőtt még azt sem tudtuk biztosan, hogy van ilyen szál. Most már ezt maga az NNI szóvivője erősítette meg. Az ügyben ráadásul a rendőrség kifejezetten jelezte, hogy további gyanúsításokra számítanak.
És itt kezdhetnek igazán idegesítővé válni a régi akták. Tizenhat év kormányzás rengeteg szerződést, kinevezést, állami üzletet, támogatási döntést és vagyoni mozgást termelt ki. Ezek túlnyomó többségénél természetesen semmilyen bűncselekmény nem történt. De ha akár néhány nagy ügyben bizonyíthatóvá válik, hogy közpénzekkel törvénytelenül bántak, annak már messze túlmutató politikai következménye lesz.
Orbánék számára most kezdődhet a legkellemetlenebb időszak
A választás elvesztése politikai vereség volt. A hatalom átadása intézményi vereség. Egy büntetőeljárás azonban teljesen más kategória, mert arra már nem lehet egyszerűen azt mondani, hogy majd négy év múlva visszavágunk. Ha megjelennek a nyomozók, ott már számlák, szerződések, telefonok, üzenetek és bankszámlák beszélnek.
Orbán Viktor és a Fidesz természetesen minden jogi eszközzel védheti magát és saját politikai közösségét, és egyetlen érintettet sem szabad előre bűnösnek tekinteni. Ugyanakkor az a korszak, amikor a kellemetlen ügyekre elég volt ráengedni a kommunikációs gépezetet, könnyen véget érhetett. Egy büntetőeljárási iratot ugyanis valamivel nehezebb agyonplakátolni.
Az elmúlt napok pedig egy dolgot már biztosan megmutattak: a hatósági rendszer mozgásban van. Az NKA-ügyben őrizetbe vételek és letartóztatások történtek, a Volán-ügyben nyolc gyanúsított van, házkutatások és lefoglalások zajlottak, további gyanúsításokat várnak, és a nyomozás egyik szála mentelmi joggal védett személyhez is vezet.
Lehet, hogy tényleg most kezdődik
A nagy kérdés persze az, hogy mindebből mennyi jut el vádemelésig, és abból mennyi áll meg végül a bíróság előtt. Ettől függ majd, hogy az elmúlt hetek csak látványos nyomozati rajtnak bizonyulnak, vagy valóban elkezdődött az a folyamat, amelyet a választások után annyian vártak. Az igazságszolgáltatás teljesítményét nem az őrizetbe vételek számával, hanem jogerős, bizonyítékokra épülő döntésekkel érdemes mérni.
De ahhoz képest, ahol néhány hónapja tartottunk, a változás elég feltűnő. Akkor még arról ment a vita, lesz-e egyáltalán valódi következménye azoknak az ügyeknek, amelyek sorra kerülnek elő. Most már inkább az a kérdés, meddig érnek el a folyamatban lévő nyomozások.
És erre jelenleg senki nem tud biztos választ adni. Talán éppen ez az egész történet legérdekesebb része. A régi rendszer szereplői tizenhat éven keresztül pontosan tudhatták, milyen politikai vihar közeledik, mert többnyire ők irányították az időjárást is. Most viszont már csak nézik a radart, miközben az NNI arról beszél, hogy további gyanúsítottak jöhetnek, és valahol a térképen már a mentelmi jog felirat is megjelent.
Lehet, hogy ez még csak néhány nagy ügy kezdete. Lehet, hogy több nyomozás végül nem jut el vádemelésig. Egy azonban biztos: a választások után sokan arra vártak, mikor jutunk el a politikai elszámoltatás ígéretétől oda, hogy ténylegesen a nyomozóhatóságok dolgoznak. Az elmúlt napok alapján erre már nem az a válasz, hogy majd egyszer.
Elkezdődött.