Molnár Áron keményen betámadta Radics Bélát, mindent borított, ennek komoly következménye lesz
Molnár Áron vasárnap estére megígérte, hogy Radics Béla „felkészülhet”, és végül tényleg nem egy kétmondatos Facebook-beszólással érkezett. A színész-aktivista egy húszmilliós visszafizetéstől indult, majd eljutott egy másik tizenötmilliós támogatáson keresztül egészen egy 450 millió forint NKA-pénzt kapott cégig és egy választás előtti zuglói rendezvényig.
A történet ezen a ponton már messze érdekesebb annál, hogy Molnár éppen milyen becenéven szólítja meg a fideszes képviselőt. A lényegi kérdés most az, igazolható-e dokumentumokkal az az új állítása, hogy közpénzből adott kulturális támogatás végül egy olyan rendezvény költségeit is fedezhette, amelyen fideszes országgyűlési képviselőjelöltek kampányoltak.
Először visszament 20 millió forint
Radics Béla alapítványa, a Tradíciókért Alapítvány visszautalta azt a 20 millió forintos támogatást, amelyet a Nemzeti Kulturális Alaptól kapott a választás előtti időszakban. A Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő az RTL megkeresésére megerősítette, hogy a teljes összeget visszakapták.
Fontos: egy támogatás visszafizetése önmagában nem beismerő vallomás, és nem bizonyít bűncselekményt. Politikai látványnak azonban meglehetősen nehéz nem észrevenni, amikor egy korábban sokat vitatott közpénzes támogatás egyszer csak visszatalál az államhoz.
Molnár erre nagyjából annyit mondott: szép, de hol a többi?
A színész szerint ugyanis a húszmilliós tétellel nem ér véget a történet. A Tradíciókért Alapítvány egy másik NKA-döntés alapján 15 millió forintot is kapott, ezt pedig a jelenlegi adatok szerint nem fizették vissza.
Ez is érdekelhet
És itt kezd igazán kellemetlenné válni a papírmunka. Az RTL által megszerzett dokumentáció szerint a pályázatban teljesen üresen maradt az a rész, ahol részletezni kellett volna, milyen programokra kérik a közpénzt.
A 15 milliós indoklás gyakorlatilag egy mondat volt
A költségterv indoklásában az szerepelt: „Ekkora összegre van szükségünk a programok megvalósításához.” Ennél valamivel részletesebb indokolást valószínűleg még akkor is elvárnánk, ha valaki egy társasházi bográcsozásra kérne közös pénzt, nemhogy tizenötmillió forint adófizetői forrásra.
Nem az a probléma, hogy rövid mondatokkal ne lehetne világos tervet leírni. Az a probléma, hogy ebből a mondatból továbbra sem derül ki, milyen program, hány embernek, hol, mikor és milyen költségekkel valósult volna meg.
És még a nevezési díj körül is van egy furcsaság
Az NKA szabályai alapján ennél az összegnél mintegy 190 ezer forint nevezési díjat kellett volna befizetni. Az RTL által bemutatott dokumentumok szerint ehelyett mindössze ezer forintos utalás szerepelt.
Ettől még természetesen nem lehet azt mondani, hogy Radics Béla bűncselekményt követett el. Azt viszont nyugodtan lehet mondani, hogy egy közpénzből támogatott pályázatnál ezekre a kérdésekre nagyon világos válaszoknak kellene létezniük.
Ráadásul a NAV-nak sem most jutott eszébe Radics alapítványa
A Tradíciókért Alapítvány pénzügyei már februárban hatósági vizsgálat tárgyává váltak. A korábbi legfőbb ügyész Hadházy Ákos kérdésére akkor azt közölte, hogy az ügyet a NAV Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságához továbbították, egy feljelentés nyomán pedig feljelentés-kiegészítést rendeltek el.
Ez megint nem azonos azzal, hogy Radicsot meggyanúsították volna. Viszont azt mutatja, hogy az alapítvány pénzügyeivel kapcsolatos kérdéseket nem Molnár Áron találta ki vasárnap este egy Facebook-videó kedvéért.
És Molnár most behozott egy teljesen új szálat
A videóban felidézett egy március 14-i rendezvényt a zuglói Wass Albert téren, amelyet elmondása szerint a Mentor Kulturális, Közéleti és Sport Egyesület szervezett. Molnár szerint az eseményen Pap Máté Bence is fellépett, miközben fideszes országgyűlési képviselőjelöltek is beszédet mondtak és kampányoltak.
Önmagában egyik körülmény sem jogellenes. Kulturális rendezvényen politikus is beszélhet, politikai eseményen pedig művész is felléphet, a valódi kérdés a finanszírozás forrása.
Molnár azt állítja, a fellépést NKA-pénzből fizethették
Az ő információja szerint a Pap Máté Bence-fellépés költsége egy olyan gazdasági társaságon keresztül mehetett, amely komoly összeget kapott az NKA vitatott 790-es keretéből. Molnár ezt a céget a videóban Patr-Event Magyarország Kft.-ként nevezte meg.
Ez jelenleg még nem bizonyított kapcsolat. Molnár maga is éppen ezért jelentette be, hogy újabb közérdekű adatigényléssel fordulnak a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőhöz, hogy kiderüljön, ki fizette a fellépést és milyen forrásból.
Na, ez már egy valóban ellenőrizhető kérdés
Nem az, hogy ki kit szeret politikailag, ki mennyire „fideszes fenegyerek”, vagy milyen vicces becenevet lehet kitalálni egymásnak. Hanem az, hogy létezik-e számla, szerződés vagy átutalás, amely összeköti a fellépést a Patr-Event NKA-támogatásával.
Ha nincs ilyen dokumentum, Molnár állításának ez a része elbukik. Ha van, akkor viszont rögtön következik a sokkal kellemetlenebb kérdés: milyen rendezvényt finanszírozott valójában a kulturális támogatás.
A Patr-Event 450 millió forintja viszont nagyon is valós
A cég valóban 450 millió forintos támogatást kapott az NKA-tól zenés rendezvények, közösségi események és koncertek megvalósítására. A Patr-Event Párkai Dávid Zsolthoz kötődik, akiről a Direkt36 dokumentumai alapján az is kiderült, hogy a Fidesz parlamenti frakciójának munkatársa volt.
Ez tehát nem Molnár videójának találmánya. A támogatás nagyságát és Párkai politikai kötődését korábbi tényfeltáró cikkek is dokumentálták.
Párkai neve ráadásul máshonnan is ismerős lehet
A Direkt36 azt is feltárta, hogy a Lengyelországban körözött korábbi miniszterhelyettes, Marcin Romanowski Párkai és testvére egyik budai lakásában lakott. Párkai ezt maga is megerősítette, miközben azt mondta, Romanowski saját maga fizeti a lakhatási költségeit.
Ez önmagában természetesen semmit nem bizonyít a mostani Radics-ügyből. Azt viszont jól mutatja, hogy a Patr-Event tulajdonosi háttere nem egy politikailag teljesen ismeretlen üzleti körből érkezett.
És a 450 millióból már több mint 150 milliót vissza is adtak
A Patr-Event azon támogatottak között szerepelt, amelyek a választás után jelentős összegeket fizettek vissza az NKA-rendszerből. A korábbi összesítések szerint a társaság több mint 150 millió forintot utalt vissza az eredetileg megítélt 450 milliós összegből.
A visszafizetés itt sem bizonyít jogsértést. De az NKA-történet egyik legfeltűnőbb sajátossága lassan éppen az lett, hogy a korábban kiosztott pénzekből milliárdok indultak visszafelé, amint vizsgálatok és nyilvánosság kezdte követni őket.
Molnár itt húzott egy nagyon kemény vonalat
Ha egy támogatott kulturális esemény valójában részben választási kampányt szolgált, az már messze több egyszerűen ízlésbeli kérdésnél. A támogatás jogszerű felhasználását, az elszámolást és adott esetben a kampányfinanszírozási szabályokat is meg kellene vizsgálni.
De hangsúlyozzuk még egyszer: azt, hogy a konkrét zuglói fellépést valóban a Patr-Event 790-es NKA-forrásából fizették, jelenleg Molnár állítja. Ezt még dokumentummal kell igazolnia, vagy a támogatáskezelőnek kell tisztáznia.
És pontosan ezért jó irány a közérdekű adatigénylés
A Facebook-videók hangosak, a számlák viszont sokkal makacsabb dolgok. Egy szerződésen ott van a megrendelő, egy számlán ott van a szolgáltatás, egy banki utalásnál pedig általában követhető, honnan ment és hová érkezett a pénz.
Ha Molnárnak igaza van, akkor erre nem kell újabb tízperces videó. Ki kell tenni a dokumentumot az asztalra, és onnantól beszélhet a hatóság.
Ha tényleg kampányesemény volt, az nagyon kellemetlen lehet
Molnár szerint a rendezvényen két országgyűlési képviselőjelölt is beszédet mondott, a helyszíni vizuális elemek pedig Fidesz-kampányra utaltak. A színész ezért teszi fel a kérdést, hogy egy NKA-ból finanszírozott fellépés ilyen esetben jelenthetett-e tiltott vagy szabálytalan kampányfinanszírozást.
A jogi minősítést azonban nem Molnár és nem egy újságcikk dönti el. Előbb azt kell bizonyítani, hogy valóban az NKA-forrás fizette az adott szolgáltatást, majd azt, hogy a támogatás felhasználása sértett-e bármilyen támogatási vagy választási szabályt.
De Radicsnak már az első történet is elég kellemetlen
Van egy alapítványa, amely több tízmillió forint közpénzt kapott, miközben a sajtó korábban azt találta, hogy alig látható a nyilvános működése. Van egy húszmilliós támogatás, amelyet most visszafizettek, és van egy tizenötmilliós, amelynél a pályázati dokumentációból az sem derült ki rendesen, mire kell a pénz.
Ehhez jön egy már korábban megindult NAV-vizsgálat. Ez azért már több annál, hogy valaki az interneten csúnyákat mond egy politikusról.
Radics korábbi reakciója sem éppen a transzparencia ünnepe volt
Amikor az RTL hónapokkal korábban arról kérdezte, mire költi az alapítvány a közpénzeket, Radics azt mondta, hogy a választóknak, a Jóistennek és a támogatáskezelőnek akar megfelelni, az RTL-nek nem. A mostani megkeresésükre a beszámolók szerint nem reagált.
Ez politikailag persze lehet vagány válasz. Közpénznél viszont van egy apró kellemetlenség: az újságíró azért kérdezheti meg, mire költötték, mert az a pénz nem az RTL-é és nem Radicsé, hanem az adófizetőké.
Azért a „visszautaltuk, akkor kész” logika sem működik
Ha egy támogatás felhasználása körül kérdések merültek fel, attól azok nem feltétlenül szűnnek meg, hogy a pénz később visszakerül a kasszába. A visszafizetés rendezheti az adott támogatási jogviszony pénzügyi oldalának egy részét, de nem írja át automatikusan, mi történt előtte.
És fordítva is igaz: a visszafizetés nem bizonyítja, hogy előtte bűncselekmény történt. Éppen ezért kell a politika helyett irat, elszámolás és szükség esetén nyomozás.
Molnár Áron most erre épít
A stratégiája meglehetősen egyszerű: elővesz egy már dokumentált közpénzes ügyet, mellétesz új információkat, majd nyilvánosan felteszi azokat a kérdéseket, amelyekre szerinte a hatóságoknak is választ kellene találniuk. A stílus harsány, de az igazán veszélyes része nem a „Béci” megszólítás, hanem az, amikor mögé kerül egy pályázati dokumentum.
Radics ügyében már van ilyen dokumentum. A most előkerült zuglói rendezvénynél pedig éppen azt akarja kideríteni Molnár, hogy van-e.
A végén a mentelmi jogot is bedobta
Molnár a videója végén azt jósolta Radics Bélának és Hankó Balázsnak, hogy hamarosan sor kerülhet a mentelmi joguk felfüggesztésére. Ez jelenleg politikai jóslat, és semmiképpen nem szabad kész tényként kezelni.
Radics országgyűlési képviselő, miután az egyéni választókerületében vereséget szenvedett, de a Fidesz–KDNP országos listájáról mandátumhoz jutott. Büntetőeljárásban a mentelmi joga felfüggesztéséről megfelelő indítvány után az Országgyűlés döntene, ilyen hivatalos indítványról jelenleg nincs nyilvános információ.
Hankónál ugyanez a fontos választóvonal
Molnár korábban azt állította, forrásai szerint a hatósági oldalon már felmerülhetett Hankó Balázs mentelmi jogának felfüggesztése. A Legfőbb Ügyészség ezt nem erősítette meg, és közölte, hogy ha a legfőbb ügyész hivatalosan ilyen indítványt tesz, azt még aznap nyilvánosságra hozzák.
Ilyen nyilvános indítvány jelenleg nincs. Vagyis lehet találgatni, hogy merre tart az NKA-nyomozás, de ma még nem lehet azt írni, hogy Radics vagy Hankó mentelmi jogát már kikérték volna.
Ez azonban nem teszi érdektelenné Molnár videóját
Éppen ellenkezőleg. A legerősebb része az, hogy nem kell elhinni neki bemondásra, mert a legfontosabb új állítása néhány dokumentummal eldönthető.
Ki rendelte meg Pap Máté Bence fellépését? Ki fizette ki, melyik bankszámláról, melyik támogatási szerződés terhére, és hogyan számolták el az összeget?
Ez az öt kérdés többet ér az összes politikai ordibálásnál
Ha a válasz az, hogy a Patr-Event NKA-s pénzének ehhez semmi köze, akkor ezt ki lehet mondani, és a történetnek ez az ága gyorsan lezárható. Ha viszont az derül ki, hogy a 790-es keretből finanszírozták a választás előtt kampányoló fideszes jelöltek rendezvényének valamely elemét, akkor már nem Molnár Áron hanghordozása lesz az érdekes.
Akkor azt kell majd megvizsgálni, hogyan ment át a pályázati ellenőrzésen, szabályosan használták-e fel a pénzt, és tudott-e erről bárki a döntési láncban. Ez az a pont, ahol a Facebook-videó átadhatja a helyét a hatósági iratoknak.
Az NKA-botrányban pedig már láttuk, milyen gyorsan fordulhat a történet
Néhány hónapja még az volt a fő kérdés, egyáltalán kik és milyen döntésekkel kapták a külön kezelt milliárdokat. Azóta támogatások milliárdjait fizették vissza, büntetőeljárások indultak, és a Fásy családhoz kötődő dokumentumfilmes ágban már letartóztatásokról is döntött a bíróság.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Radics Bélával ugyanez fog történni. Pontosan az a jogállami működés lényege, hogy minden ügyet a saját bizonyítékai alapján kell elbírálni, nem pedig az alapján, mi történt egy másik támogatottal.
Molnár oldaláról nézve azonban a nyomásgyakorlás működik
Az NKA korábban nehezen átlátható pénzosztása ma már a magyar közélet egyik legtöbbet vizsgált közpénzes története. A 790-es keret kedvezményezettjeiről, a pályázati anyagokról és az elszámolásokról egyre több dokumentum kerül elő.
És ebben Molnárnak tényleg volt szerepe. Lehet nem szeretni a stílusát, de az a közérdek szempontjából nehezen vitatható, hogy egy 15, 20 vagy 450 millió forintos állami támogatásnál legyen nyilvánosan megválaszolható kérdés, mire ment el a pénz.
A 15 milliós pályázat pedig önmagában is egészen elképesztő
Nehéz túllépni azon a részleten, hogy a tervezett programok mezője üresen maradhatott, miközben a szervezet megkapta a pénzt. A közpénzes pályáztatásnak elvileg éppen az lenne a lényege, hogy a döntéshozó tudja, mit vesz az adófizetők pénzéből.
Az „ekkora összegre van szükségünk a programok megvalósításához” típusú indoklás pedig olyan körkörös magyarázat, amellyel lényegében bármilyen összeget meg lehetne indokolni. Tizenötmillióra azért van szükség, mert tizenötmillióra van szükség – valóban korszakalkotó pályázati filozófia.
Most már Radicsnak lenne érdeke a legjobban, hogy minden papír kikerüljön
Ha az alapítvány támogatásai szabályosak voltak, a programokat megtartották, a költségeket rendben elszámolták, és a zuglói rendezvénynek semmi köze nem volt a vitatott NKA-forrásokhoz, akkor a teljes dokumentáció lehet a legegyszerűbb válasz Molnárnak. Egy számla sokkal hatásosabban cáfol, mint bármilyen sértett politikusi Facebook-bejegyzés.
Ha viszont nem jönnek papírok, miközben továbbra is csak újabb és újabb kérdések érkeznek, az politikailag napról napra rosszabbul néz ki. Különösen akkor, amikor az egyik támogatást már vissza is utalták.
Molnár most nem ítéletet mondott – célkeresztet rajzolt egy új kérdés köré
Ez a videó valódi jelentősége. Radics Bélát jelenleg nem lehet bűnösnek nevezni, és arra sincs alap, hogy kész tényként beszéljünk a mentelmi jogának felfüggesztéséről vagy bármilyen későbbi kényszerintézkedésről.
Azt viszont már nehéz elintézni azzal, hogy csak egy aktivista kiabál a Facebookon. Ott van a húszmilliós visszafizetés, ott van a tizenötmilliós különös pályázat, ott van egy korábban elindult NAV-vizsgálat, és most ott van egy új, ellenőrizhető állítás egy választás előtti rendezvény finanszírozásáról.
Ha ez utóbbi is igazolódik, abból tényleg komoly ügy lehet
Nem azért, mert Molnár Áron ezt harsányan mondta, hanem azért, mert a közpénznek nyoma van. Ha a nyom ugyanoda vezet, ahová Molnár most mutat, akkor a következő kérdéseket már nem neki kell feltennie.
Azokat a NAV-nak, az NKA-nak, a választási szerveknek vagy adott esetben az ügyészségnek kell megválaszolnia. Radics Béla számára pedig most talán ez a legrosszabb hír: a húszmillió visszautalásával nem bezárult a történet, hanem úgy tűnik, újabb ajtók nyíltak ki.