Megrázó vallomásban jelentette be a Tisza politikusa, hogy rákos már a haját is elvesztette
Olyan bejelentést tett Jelencsik József, amely mellett ezúttal eltörpül minden parlamenti vita és politikai csatározás. A Tisza országgyűlési képviselője nyilvánosan közölte, hogy daganatos betegséget diagnosztizáltak nála, a kezelése pedig már meg is kezdődött. A terápia következtében a haját is elvesztette, de azt írja: jó kezekben van, a kezelés jelentős részén már túl van, és minden oka megvan arra, hogy bízzon a gyógyulásban.
Jelencsik eredetileg nem akarta a nyilvánosság elé tárni betegségét. Végül azért döntött mégis így, mert a következő időszakban külsőleg is láthatóvá válhatnak a kezelés következményei, és nem akarta, hogy találgatások induljanak el körülötte.
„Van, amit az ember nem tervez elmondani a nyilvánosságnak”
A képviselő ezekkel a mondatokkal kezdte személyes bejegyzését. Azt írta, vannak dolgok, amelyeket az ember inkább megtartana magának, de eljöhet az a pillanat, amikor az őszinteség jobb megoldás, mint hagyni, hogy mindenki találgasson.
Ezután közölte a hírt: az elmúlt időszakban daganatos betegséget állapítottak meg nála. A kezelését már megkezdte, és saját beszámolója szerint az eddig ismert információk alapján kifejezetten bizakodó.
Ez is érdekelhet
„Jó kezekben vagyok, és az alapján, amit eddig tudunk, minden okom megvan arra, hogy bizakodó legyek: meg fogok gyógyulni” – írta.
Talán ez a bejegyzés legfontosabb mondata. Jelencsik nem próbálta kisebbíteni a helyzet súlyát, de nem is búcsúüzenetet írt. Éppen ellenkezőleg: arról beszél, hogy végigcsinálja a kezelést, és a gyógyulásra készül.
A kezelés már a külsején is nyomot hagyott
A politikus azt is elárulta, hogy a kezelés miatt elvesztette a haját. Ezt a rá jellemző száraz humorral intézte el: „A hajamnak annyi. Ez most ezzel jár.” Rögtön hozzátette azonban, hogy számára nyilvánvalóan nem ez a lényeg.
A valódi feladat most az, hogy befejezze a terápiát és meggyógyuljon. Jelencsik szerint ráadásul a kezelés jelentős részén már túl van, vagyis nem most kezdődött a küzdelem, csak eddig a nyilvánosság nem tudott róla.
Ez megmagyarázza azt is, miért döntött a bejelentés mellett. Ha egy ismert politikus egyszer csak haj nélkül jelenik meg, vagy bizonyos rendezvényekről hiányzik, azonnal elindulnak a találgatások. Jelencsik láthatóan ezt akarta megelőzni azzal, hogy maga mondja el, mi történik vele.
Nem akar eltűnni a parlamentből sem
A képviselő külön hangsúlyozta, hogy betegsége ellenére nem vonul vissza a közélettől. Folytatni akarja a munkáját, bár természetesen lesznek alkalmak, amikor az egészsége és a kezelések elsőbbséget élveznek.
„Képviselőként sem fogok eltűnni” – írta. Ha orvoshoz kell mennie, akkor nyilván az lesz az első, és előfordulhat, hogy bizonyos rendezvényeken nem tud részt venni. De saját szavai szerint ugyanazért fog dolgozni tovább, amiért eddig.
Ez azért fontos, mert Jelencsik nem valamiféle politikai visszavonulást jelentett be. Azt mondja, átmenetileg kevesebbet lehet majd látni, de a mandátumát és a munkáját folytatni kívánja.
Még a humort is félretette egy pillanatra
Jelencsik azt írta, szereti az angol humort és az iróniát, és megfordult a fejében, hogy ezek segítségével beszél majd saját betegségéről. Fizikai és lelki állapota szerinte ezt még meg is engedné.
Végül mégsem ezt választotta. Azért nem, mert pontosan tudja, hogy a daganatos betegségek nemcsak őt érintik. Magyarországon családok tízezrei ismerik azt az érzést, amikor egy vizsgálat után hirtelen teljesen más értelmet kapnak a hétköznapi problémák.
Lehet egy ilyen helyzetben humort használni, sok betegnek éppen az segít. Jelencsik azonban most inkább komolyan akart beszélni róla, mert a saját történetén keresztül másoknak is szeretett volna üzenni.
Egy hétköznapinak tűnő panasszal kezdődött
A bejegyzés végén ezért már nem saját magáról, hanem azokról írt, akik elolvassák a történetét. Arra kért mindenkit, hogy vegye komolyan a szűrővizsgálatokat, és ne intézze el legyintéssel, ha a teste valami szokatlant jelez.
Ennek különösen nagy súlyt ad, hogy elmondása szerint az ő betegsége is egy olyan panasszal kezdődött, amelyről első pillantásra senki nem gondolta volna, hogy komoly baj állhat mögötte.
Ez talán a legfontosabb része az egész vallomásnak. A daganatos betegségek egy részénél a korai felismerés döntő jelentőségű lehet, ezért egy szokatlan vagy tartós panaszt nem érdemes hónapokig félretenni azzal, hogy „majd elmúlik”.
Áprilisban még fölényesen nyerte meg a körzetét
Jelencsik József csak néhány hónapja lett országgyűlési képviselő. Az áprilisi választáson Pest vármegye 1-es választókerületében indult a Tisza színeiben, és nagy fölénnyel győzte le fideszes ellenfelét: a szavazatok mintegy 60 százalékát szerezte meg, míg ellenfele 32 százalék körül végzett.
Vagyis miközben kívülről egy frissen megválasztott képviselő politikai pályájának kezdetét láthattuk, a háttérben rövid időn belül egészen más természetű küzdelem indult el. Olyan, amelyben nincs frakciófegyelem, nincs kampánystratégia, és teljesen mindegy, melyik oldalon ül valaki a parlamentben.
Ebben a történetben most nincs helye pártpolitikának
A magyar közélet az utóbbi hónapokban szinte mindenből képes volt politikai csatát csinálni. Fidesz, Tisza, elszámoltatás, parlamenti üzengetés, személyeskedés: alig telik el nap újabb konfliktus nélkül.
Jelencsik bejelentése azonban más kategória. Daganatos betegségnél meglehetősen értelmetlen azt nézni, melyik frakcióban ül az ember. Ugyanazt a félelmet érzi egy kormánypárti képviselő, egy ellenzéki politikus és az is, aki életében soha nem nézett végig egy parlamenti közvetítést.
A politikus pedig éppen ezért nem sajnálatot kért. A bejegyzéséből inkább az látszik, hogy szeretné kontroll alatt tartani a saját történetét, végigcsinálni a terápiát és közben a lehetőségeihez mérten dolgozni tovább.
„Meg fogok gyógyulni”
Végül talán ezt érdemes megjegyezni az egészből. Jelencsik József nem kerülgette a betegséget, nem rejtette el a kezelés következményeit, de a bejegyzése nem a félelemről szólt. A saját helyzetét komolyan veszi, ugyanakkor egyértelműen bizakodó.
A haj elvesztése most látható jele lesz annak, amin keresztülmegy. Ő maga azonban világossá tette, hogy ezt mellékesnek tekinti. A fontos az, hogy a kezelés működjön, végig tudja csinálni, és visszanyerje az egészségét.
Ha pedig a személyes vallomásának lesz egy olyan következménye, hogy akár csak néhány ember végre elmegy arra a régóta halogatott vizsgálatra, vagy komolyan vesz egy furcsa tünetet, akkor már a nyilvánosság elé állásnak is volt értelme.
Most pedig marad az, amit maga Jelencsik is leírt: a kezelés, a munka, és a hit abban, hogy ebből fel lehet állni.