Feljelentették Orbán Viktort: kiemelt ügyként kezelhetik az eljárást
Orbán Viktor vasárnap este még a Bayer Showban üzent a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal leendő munkatársainak, két nappal később pedig már rendőrségi feljelentés készült a mondataiból. Fekete-Győr András, a Momentum volt elnöke hivatalos személy elleni erőszak előkészületének gyanújára hivatkozva tett feljelentést a volt miniszterelnök ellen. A politikus azt állítja, az eljáró rendőr alezredes közölte vele: a beadványban foglaltakat kiemelt ügyként kezelik.
Ez természetesen még nem jelenti azt, hogy Orbán Viktort meggyanúsították, és pláne nem azt, hogy bűncselekményt követett el. A feljelentés most kerülhet a hatóság elé, amelynek először azt kell eldöntenie, van-e egyáltalán helye büntetőeljárásnak. De a történet politikailag így is eljutott egy egészen új szintre: ami vasárnap este még kemény fideszes harci beszédnek készült, abból keddre rendőrségi ügy lett.
Orbán előre üzent az NVVH embereinek
A vita Orbán Viktor Hír TV-s szereplésével indult. A Fidesz elnöke a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt ismét „ÁVH”-nak nevezte, majd nemcsak magát az intézményt támadta, hanem azokról is beszélt, akik ott munkát vállalnak vagy a működésében közreműködnek.
Orbán azt mondta, hogy egy későbbi fideszes visszatérés esetén ezeknek az embereknek jogi és pénzügyi felelősséggel kell számolniuk. Korábbi kijelentéseiben arról is beszélt, hogy nyomon követik az érintetteket, és nyilvánosságra kerülhet, kik vesznek részt a hivatal munkájában.
Ez volt az a pont, ahol a történet már nem maradt egyszerű intézményi kritikának. Egy ellenzéki párt vezetője természetesen mondhatja azt, hogy egy új hivatalt rossznak, veszélyesnek vagy akár alkotmányellenesnek tart. Megígérheti azt is, hogy hatalomra kerülve megszünteti. De amikor már az egyes munkatársak személyes jövőbeli felelősségét kezdi előre részletezni, annak egészen más az íze.
Ez is érdekelhet
Magyar Péter már hétfőn elővette a Büntető Törvénykönyvet
Magyar Péter gyorsan reagált. A miniszterelnök szerint Orbán nyíltan fenyegetni kezdte az NVVH ügyészeit, rendőreit és pénzügyőreit, majd azt üzente: „Nem hátrálunk!” Később a parlamentben már konkrét büntetőjogi tényállást is emlegetett.
Magyar szerint felmerülhet a Btk. hivatalos személy elleni erőszakról szóló rendelkezése, ha valaki fenyegetéssel próbál hivatalos személyt jogszerű eljárásában akadályozni vagy intézkedésre kényszeríteni. Az alapeset egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Ez akkor még Magyar Péter jogi értelmezése volt. Most viszont Fekete-Győr András fogta ugyanezt a kérdést, és nem egy parlamenti felszólalásban, hanem hivatalos feljelentésben írta le.
Fekete-Győr szerint itt már nem általános politikai kritikáról van szó
A volt momentumos pártelnök beadványának egyik legfontosabb állítása éppen az, hogy Orbán nem pusztán az NVVH-t vagy az azt létrehozó kormányt támadta. Fekete-Győr szerint a volt miniszterelnök kifejezetten azoknak az embereknek helyezett kilátásba személyes következményeket, akik a hivatalban dolgoznak, döntéseket hoznak vagy eljárásokban vesznek részt.
Fekete-Győr szerint az különösen súlyossá teszi a helyzetet, hogy Orbán nyomon követésről, jogi és pénzügyi felelősségre vonásról, valamint az érintettek nevének és személyes hátterének nyilvánosságra hozataláról beszélt. A feljelentés ebből vezeti le, hogy felmerülhet a hivatalos személy elleni erőszak előkészületének gyanúja.
Hogy ez a jogi érvelés megáll-e, azt nem Fekete-Győr, nem Magyar Péter és nem egy televíziós stúdió dönti el. A hatóságnak kell megvizsgálnia, hogy Orbán mondatai megfelelhetnek-e bármely büntetőjogi tényállásnak. De innentől kezdve már létezik egy konkrét beadvány, amelyben ezt hivatalosan kérik számon.
„Kiemelt ügyként” kezelhetik
Fekete-Győr azt írta, hogy a feljelentés megtételekor az eljáró rendőr alezredes arról tájékoztatta: az ügyet kiemelten fogják kezelni. Ez önmagában semmilyen tartalmi állásfoglalást nem jelent Orbán bűnösségéről, de mutatja, hogy a beadványt nem egy egyszerű internetes panaszként kezelték.
A következő lépés a hatósági értékelés. A rendőrségnek vagy az illetékes ügyészségnek azt kell eldöntenie, hogy a feljelentésben leírtak alapján indokolt-e nyomozást elrendelni, szükség van-e további adatgyűjtésre, vagy a beadvány büntetőjogi szempontból nem alapoz meg eljárást.
Vagyis Orbánnak egyelőre nem kell bőröndöt csomagolnia, és a börtönajtó sem nyikordult meg. De ahhoz képest, hogy vasárnap még ő magyarázta, kinek milyen következményekkel kell majd számolnia egy következő Fidesz-kormány idején, elég gyorsan megfordult a kamera.
Az NVVH vezetője is világos üzenetet küldött
Unger Anna, az NVVH elnöke már korábban jelezte, hogy a hivatal nemcsak a közvagyont, hanem saját dolgozóit is meg fogja védeni. Kijelentette, hogy senkinek nincs joga a munkatársakat fenyegetni vagy megfélemlíteni, és a személyes adataikkal sem lehet visszaélni.
Ha konkrét fenyegetés vagy megfélemlítés történik, a hivatal megteszi a szükséges jogi lépéseket. Ez akkor még általános figyelmeztetés volt. Fekete-Győr most már el is vitte a kérdést a rendőrségig.
Az egész ügyből kezd egy furcsa láncreakció kialakulni. Orbán fenyegető hangú politikai üzenetet küld, Magyar Btk.-t idéz, Unger jogi válaszlépéseket ígér, majd megérkezik az első feljelentés. Egyetlen vasárnap esti interjúhoz képest ez egészen termékeny utóélet.
Orbán számára most az lehet a legkellemetlenebb, hogy nincs mentelmi joga
A volt miniszterelnök már nem országgyűlési képviselő, így parlamenti mentelmi jog sem védi. Ez persze nem azt jelenti, hogy a hatóságok most automatikusan gyanúsítottként kezelhetik, vagy hogy bármilyen eljárásban könnyebb lenne bizonyítani vele szemben egy bűncselekményt.
De ha egy nyomozás során eljutnának odáig, hogy Orbánt gyanúsítottként kívánják kihallgatni, nem kellene előtte az Országgyűléstől kérni a mentelmi jog felfüggesztését. Ez a politikai pályájának korábbi évtizedeihez képest nagyon is új helyzet.
Orbán sokáig úgy beszélt a magyar államról, hogy közben ő vezette a kormányt, pártja pedig parlamenti kétharmaddal rendelkezett. Most viszont egy ellenzéki párt elnökeként kell megtapasztalnia, hogy a saját mondatait olyan hatóságok is értékelhetik, amelyek felett már nincs kormányzati irányítása.
A nagy kérdés: fenyegetés volt vagy politikai ígéret?
Ha az ügyből valóban nyomozás lesz, valószínűleg ezen fordul majd meg minden. Orbán oldaláról kézenfekvő védekezés lehet, hogy nem jogellenes megtorlást ígért, hanem azt mondta: egy későbbi kormány törvényes keretek között felelősségre vonja azokat, akik jogsértést követnek el.
Ez önmagában teljesen legitim politikai álláspont lenne. Senkinek nincs joga arra, hogy egy állami hivatalban törvényt sértsen, és természetesen egy NVVH-dolgozót sem védhet meg a beosztása attól, ha valódi bűncselekményt követ el.
A másik oldal viszont arra mutat rá, hogy Orbán nem csak jogsértést elkövető emberekről beszélt. A hivatalban munkát vállalók nyomon követését és későbbi személyes felelősségét helyezte kilátásba, ami alkalmas lehet arra, hogy már előre elbizonytalanítsa azokat, akik az NVVH-nál dolgoznának.
Ez már valódi jogi vita. Nem egy Facebook-kommentben fog eldőlni, és nem is azon, ki tud hangosabban felháborodni.
A Fidesznek most nehéz lesz egyszerre két történetet mesélnie
Orbán és a Fidesz kommunikációja az NVVH-val kapcsolatban eddig arra épült, hogy a hivatal szerintük politikai leszámolás eszköze, egy új „ÁVH”, amelyet az ellenfelek üldözésére hoztak létre. Ezzel párhuzamosan viszont most azt is meg kell magyarázniuk, miért szükséges már előre személyes következményekről beszélni azoknak, akik ott dolgozni fognak.
Ha ugyanis a hivatal valóban törvényt sért, arra ott vannak a bíróságok és a jogorvoslatok. Ha pedig törvényesen működik, akkor a dolgozóinak egy későbbi hatalomváltás utáni személyes felelősségre vonását emlegetni legalábbis furcsán hangzik.
Orbán valószínűleg politikai elrettentést akart. A cél az lehetett, hogy aki most belép az NVVH-ba, az érezze: a Fidesz visszatérése esetén számon fogják kérni rajta a döntéseit. Csakhogy az elrettentésnek van egy pontja, ahol a politikai retorika és a büntetőjog egészen kellemetlenül közel kerül egymáshoz.
Fekete-Győr most pontosan ezt a határt akarja letesztelni
A feljelentés lényege nem az, hogy Fekete-Győr már eldöntötte Orbán bűnösségét. Erre semmilyen jogosultsága nincs. Azt kéri a hatóságtól, hogy vizsgálja meg: átlépte-e a volt kormányfő azt a jogi határt, amely után már nem egyszerű politikai véleménynyilvánításról beszélünk.
Ez egy demokráciában teljesen normális mechanizmus. Valaki feljelentést tesz, a rendőrség megvizsgálja, az ügyészség ellenőriz, végső soron pedig a bíróság mondhatja ki, történt-e bűncselekmény. A feljelentés ténye önmagában senkit nem tesz bűnössé.
Ugyanakkor Orbán helyzete politikailag ettől még kellemetlen. A volt miniszterelnök évtizedeken át olyan rendszer középpontjában állt, ahol ő beszélt elszámoltatásról, felelősségről és rendről. Most a saját kijelentése kerülhet rendőrségi vizsgálat tárgyává.
Az irónia szinte túl erős
Orbán vasárnap azt üzente az NVVH munkatársainak, hogy gondolják meg jól, mit tesznek, mert egy későbbi politikai fordulat után következménye lehet. Keddre viszont már neki kell azzal számolnia, hogy saját szavai miatt vizsgálhatják meg az ő büntetőjogi felelősségének lehetőségét.
Ettől még semmilyen előre eldöntött végeredmény nincs. Lehet, hogy a hatóság arra jut, nincs bűncselekmény gyanúja. Lehet, hogy nyomozás indul, majd megszüntetik. És az is lehet, hogy az ügy hosszabb jogi folyamatba fordul.
De politikai szempontból az üzenet már most erős: Orbán Viktor többé nem olyan pozícióból beszél, ahol minden kemény mondat mögött ott áll a miniszterelnöki hatalom. Most ugyanazok a mondatok vissza is fordulhatnak rá.
A vasárnapi interjú kezd egyre drágább lenni
Orbán feltehetően azért ment a Bayer Showba, hogy megmutassa: a választási vereség után visszatért, harcra kész, és továbbra is ő irányítja a Fidesz politikai táborát. Ehhez képest néhány mondatából két nap alatt parlamenti botrány, büntetőjogi vita, hatósági figyelmeztetés és rendőrségi feljelentés lett.
Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy jogilag hibázott. Azt viszont igen, hogy politikai kommunikációként sikerült olyan mondatokat választania, amelyek után már ügyvédek, büntetőjogászok és rendőrök is elkezdhetnek a szavak pontos jelentésével foglalkozni.
Orbán hosszú politikai karrierjében mindig különösen ügyelt arra, hogy a kemény üzeneteket lehetőleg úgy fogalmazza meg, hogy azok politikailag egyértelműek legyenek, jogilag viszont maradjon menekülőút. Most kiderülhet, sikerült-e ez megint.
A következő lépés már nem a politikusok kezében van
Magyar Péter elmondta a véleményét. Unger Anna megtette ugyanezt. Fekete-Győr pedig már nemcsak nyilatkozott, hanem hivatalos feljelentést tett. Innen a történetnek legalább egy része kikerül a pártpolitikai színpadról.
A hatóságnak most azt kell megvizsgálnia, hogy van-e büntetőjogi tartalma Orbán kijelentéseinek. Ha nincs, az ügy jogilag gyorsan lezárulhat. Ha viszont van, akkor a volt miniszterelnök számára egészen új fejezet kezdődhet.
Egy dolgot azonban már most biztosan sikerült elérnie a vasárnapi interjúval: az NVVH körül zajló politikai csatából saját személyes jogi ügye lett.
Orbán Viktor néhány napja még azoknak üzent, akik szerinte egyszer majd felelni fognak.
Most már hivatalosan is azt vizsgálhatják, van-e bármi, amiért neki kell felelnie.