Megszólalt egy rendőr az Orbán-ügyről, súlyos amit kimondott
Megszólalt egy volt rendőr az Orbán-ügyről, súlyos, amit kimondott
Orbán Viktor NVVH-nak címzett vasárnapi üzenete után már Magyar Péter a Büntető Törvénykönyvet idézte, Unger Anna pedig jogi lépéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha a hivatal dolgozóit konkrét fenyegetés vagy megfélemlítés érné. Most egy volt rendőr férfi is megszólalt, és olyan keményen ment neki Orbánnak, hogy még a történet eddigi szereplőihez képest is sikerült feljebb tekernie a hangerőt. Szerinte ugyanis egy volt miniszterelnöknek pontosan tudnia kellene: hatósági embereket nem azért kell név szerint számon tartani, hogy egy későbbi hatalomváltás után retorziót helyezzenek kilátásba velük szemben.
A Péter Duck néven közzétett Facebook-bejegyzés szerzője azzal kezdi: „Rendőr voltam, nem titok”. Ezután Orbán Viktor vasárnap esti kijelentéseit veszi elő, amikor a Fidesz elnöke az új Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt következetesen „ÁVH”-nak nevezte, az ott munkát vállalóknak pedig későbbi jogi és pénzügyi felelősségre vonást helyezett kilátásba.
A volt rendőr reakciója nem éppen visszafogott. Szerinte az ilyesmi már a „piti bűnözők” szintje, mert – ahogy fogalmazott – még a bűnözők is tudják, hogy hatóságokat nem fenyegetünk. A stílus nyers, de a mögötte álló kérdés annál komolyabb: meddig tart a kemény politikai vélemény, és hol kezdődik egy állami szerv munkatársainak megfélemlítése?
Orbán nem az intézményt támadta csak, hanem az oda jelentkező emberekről is beszélt
Ez az egész vita azért nem akar elülni, mert Orbán nem egyszerűen azt mondta, hogy szerinte az NVVH rossz, törvénytelen vagy politikailag elfogadhatatlan intézmény. Egy ellenzéki politikusnak természetesen joga van ilyet mondani. Megígérheti azt is, hogy ha egyszer ismét kormányra kerül, megszünteti a hivatalt vagy megváltoztatja a működését.
A vasárnapi megszólalás ennél tovább ment. Orbán arról beszélt, hogy nyomon követik azokat, akik ott munkát vállalnak, nyilvánosságra hozzák őket, és egy későbbi Fidesz-kormány alatt pénzügyi és jogi felelősséggel számolhatnak. Ez azért egészen másképp hangzik annak, aki éppen azon gondolkodik, elfogadjon-e egy állást rendőrként, nyomozóként, pénzügyőrként vagy más szakemberként az új hivatalnál.
Ez is érdekelhet
Az üzenet politikai értelemben elég világos: aki most belép, az gondolja meg, mi történhet vele később. Éppen ezt értékelte Magyar Péter fenyegetésként, és ezért mondta a parlamentben, hogy szerinte Orbán kijelentése akár büntetőjogi kérdéseket is felvethet.
„Még a bűnözők is tudják, hogy hatóságokat nem fenyegetünk”
A volt rendőr posztjának legerősebb része talán ez a mondat. Nem jogi szakvéleményként írta, hanem a saját korábbi rendőri tapasztalatára hivatkozva. A lényege az, hogy szerinte aki valaha közelről látta a bűnüldözés világát, pontosan tudja, milyen súlya van annak, ha valaki rendőröknek, nyomozóknak vagy más hatósági embereknek próbál jövőbeli következményeket belengetni azért, amit a munkájuk során tesznek.
A szerző ebből arra következtet, hogy Orbán kétségbeesett, és azért emeli a tétet, mert szerinte egyre szűkül körülötte a politikai mozgástér. Ezt természetesen már politikai véleményként kell kezelni, nem bizonyított tényként. De az érzést könnyű megérteni: az elmúlt napokban egymás után érkeztek hírek régi állami ügyek nyomozásairól, közben épül az NVVH, és Magyarország az Európai Ügyészséghez is csatlakozik.
Egy volt kormányfő számára, aki tizenhat évig maga állt az állam végrehajtó hatalmának csúcsán, kétségtelenül szokatlan helyzet lehet azt nézni, ahogy új intézmények olyan ügyeket készülnek vizsgálni, amelyek akár a saját politikai korszakához is visszavezethetnek.
Magyar Péter már a Btk.-t emlegette
Orbán szavai után Magyar Péter nem pusztán politikai felháborodással válaszolt. A parlamentben arról beszélt, hogy szerinte a hivatalos személy elleni erőszak büntetőjogi tényállása is felmerülhet, ha valaki fenyegetéssel próbál hivatalos személyeket jogszerű munkájukban akadályozni.
Ez azonban egyelőre Magyar jogi álláspontja. Nem született olyan bírósági döntés, amely kimondta volna, hogy Orbán bűncselekményt követett el, és önmagában egy durva politikai kijelentésből sem következik automatikusan büntetőjogi felelősség. Ahhoz azt kellene vizsgálni, pontosan mire irányult a kijelentés, kit érintett, alkalmas volt-e megfélemlítésre, és teljesülnek-e a törvényi feltételek.
Politikailag viszont már így is egészen érdekes helyzet alakult ki. Orbán vasárnap este még ő figyelmeztette az NVVH leendő dolgozóit. Hétfőre a miniszterelnök kezdett büntetőjogi következményekről beszélni, majd az NVVH elnöke közölte, hogy saját alkalmazottai védelmében szükség esetén jogi lépéseket tesz.
Unger Anna sem hagyta válasz nélkül
Az NVVH vezetője világosan fogalmazott: senkinek nincs joga a hivatal dolgozóit fenyegetni vagy megfélemlíteni, és személyes adataikkal sem lehet visszaélni. Ha konkrét ilyen eset történik, a hivatal megteszi a szükséges jogi intézkedéseket.
Ez Orbán számára azért kellemetlen válasz, mert nem politikai visszafenyegetés. Unger nem azt mondta, hogy akkor majd ők is listázni fogják a fideszeseket. Pontosan az ellenkezőjét mondta: ha valaki jogsértést követ el, arra jogi eszközökkel reagálnak.
Ez a különbség pedig nagyon fontos. Egy jogállamban nem az a megoldás, hogy a fenyegetésre még nagyobb fenyegetés érkezik. Hanem az, hogy ha valaki átlépi a törvényes határt, akkor feljelentés, nyomozás és bírósági döntés következhet.
A volt rendőr innen már jóval tovább ment
A Facebook-bejegyzés szerzője ugyanis nem állt meg Orbán kijelentésének kritizálásánál. Azt írta, hogy szerinte a Fideszt ezek után pártként be kellene tiltani, a történteket pedig az alkotmányos rend elleni uszításként értékelte. Vezetőkkel szembeni börtönbüntetést is emlegetett.
Ez azonban már az ő rendkívül kemény politikai véleménye, és jogilag nem következik automatikusan Orbán vasárnapi mondataiból. Magyarországon egy pártot nem lehet azért egyszerű kormányzati döntéssel betiltani, mert vezetője botrányos vagy akár esetleg jogsértő kijelentést tesz. A pártokkal szembeni törvényességi eljárásnak, illetve egy szervezet esetleges bírósági feloszlatásának külön jogi feltételei és eljárása van.
Ugyanez igaz az „alkotmányos rend elleni” bűncselekményekre is. Ezek rendkívül súlyos büntetőjogi kategóriák, amelyeknél nem elég annyi, hogy valaki élesen támad egy parlamenti többség által létrehozott intézményt. Az ilyen minősítéshez a Büntető Törvénykönyv konkrét feltételeinek kell teljesülniük, ezt pedig kizárólag hatóság és bíróság állapíthatja meg.
Vagyis a poszt ezen a ponton már jóval messzebb megy annál, amit az eddig ismert tényekből biztosan ki lehet jelenteni.
Ettől még Orbán mondatainak súlya nem lesz kisebb
Az, hogy a volt rendőr egy ponton jogilag túlfeszíti a következtetést, nem teszi semmissé az eredeti problémát. Orbán Viktor egy volt miniszterelnök, a legnagyobb ellenzéki párt elnöke és továbbra is Magyarország egyik legbefolyásosabb politikusa. Amikor ő azt mondja leendő állami alkalmazottaknak, hogy figyelni fogják őket, közzéteszik a nevüket és később felelősségre vonhatják őket, annak más súlya van, mint egy névtelen Facebook-kommentnek.
Egy leendő NVVH-nyomozónak ugyanis nem kell Orbán szavazójának lennie, de tisztában van vele, hogy a Fidesz egyszer még visszakerülhet a hatalomba. Ha ehhez azt az üzenetet kapja a párt elnökétől, hogy a mostani munkájának évekkel később személyes következménye lehet, az nyilván alkalmas arra, hogy legalábbis elgondolkodtassa.
Éppen ezért van jelentősége annak, hogy Unger Anna most ennyire egyértelműen kiállt saját munkatársai mellett. Egy nyomozó ugyanis csak akkor tud normálisan dolgozni, ha nem azon gondolkodik minden aláírás előtt, hogy egy következő kormány egyszer majd személyesen bosszút áll-e rajta.
Az „ÁVH” szóhasználat sem ártatlan politikai díszlet
Orbán következetesen ÁVH-nak nevezi az NVVH-t, ezzel a kommunista diktatúra rettegett politikai rendőrségéhez köti az új szervezetet. Politikai kommunikációként ennek nyilvánvaló célja van: már azelőtt illegitimnek és elnyomónak mutatni a hivatalt, hogy az teljes létszámmal megkezdené a munkáját.
Csakhogy az NVVH-t egy demokratikusan megválasztott parlament törvénnyel hozta létre. Ez nem jelenti azt, hogy minden döntése helyes lesz, és azt sem, hogy nem követhetnek el majd hibákat vagy akár jogsértéseket az alkalmazottai. Ha ez megtörténik, ott vannak a bíróságok és a jogorvoslati lehetőségek.
De az egész intézményt előre politikai terrorszervezetként leírni, majd a dolgozóinak személyes következményeket belengetni már jóval többet mond Orbán jelenlegi politikai stratégiájáról, mint magáról a hivatalról.
A hatóság munkatársa nem a kormány személyes katonája
Talán ez az a pont, amelyet a volt rendőr posztja a nyers megfogalmazások mögött jól eltalál. Egy rendőr, ügyész vagy pénzügyőr nem azért jár el valakivel szemben, mert szereti Magyar Pétert, és nem is azért kellene visszafognia magát, mert fél Orbán Viktortól. Az a dolga, hogy a törvény alapján dolgozzon.
Ha törvénytelen utasítást kap, nem teljesítheti. Ha jogszerű nyomozást végez, akkor viszont politikai oldalaktól függetlenül végig kell vinnie. Ha hibázik vagy visszaél a hatalmával, annak legyen következménye. Pontosan ettől különbözik egy jogállami hatóság egy párt fegyveres segédcsapatától.
Ezért különösen veszélyes minden olyan politikai üzenet, amelyből egy hivatalos személy azt érezheti, hogy a törvény betartása helyett azt kell mérlegelnie, ki kerülhet négy év múlva hatalomra.
Orbán erőt akart mutatni, de egyre többen éppen gyengeséget látnak benne
A volt rendőr is erre építi a saját értelmezését. Szerinte Orbán kétségbeesett és „szorul a hurok”. Ez természetesen politikai vélemény, de nem ő az első, aki a vasárnapi interjú után azt kérdezi: miért kell egy magabiztos, visszatérésre készülő pártelnöknek már előre állami nyomozók személyes felelősségre vonását emlegetnie?
Ha a Fidesz biztos abban, hogy az NVVH vizsgálatai politikailag motiváltak vagy jogellenesek lesznek, arra vannak törvényes eszközök. Lehet bírósághoz fordulni, alkotmányossági kérdéseket felvetni, konkrét visszaélést feljelenteni, és természetesen politikailag is támadni a kormányt.
A „figyelünk benneteket, felírjuk a neveteket, majd számolunk veletek” típusú politika viszont nehezen nevezhető a jogállami vita csúcsteljesítményének.
A volt rendőr posztja túlmegy a jogilag biztosan állíthatón, de a kérdést telibe találja
A Fidesz betiltásának követelése túlzó, és abból, amit jelenleg tudunk, sem jogilag, sem politikailag nem következik automatikusan. Börtönbüntetést sem Facebook-posztokban vagy parlamenti szócsatákban osztanak, hanem egyéni büntetőjogi felelősséget vizsgáló eljárások végén, bizonyítékok alapján.
De az alapkérdés ettől még ott marad az asztalon: elfogadható-e, hogy egy volt miniszterelnök egy törvényesen létrehozott hivatal leendő munkatársainak előre személyes következményeket helyez kilátásba azért, mert ott dolgozni fognak?
Magyar Péter szerint nem. Unger Anna szerint konkrét fenyegetésnél jogi lépés következik. Most pedig egy volt rendőr is megszólalt, és nála minden biztosíték kiverődött.
Orbán vasárnap valószínűleg azt akarta üzenni, hogy a Fidesz nem fél az NVVH-tól, és egyszer még elszámoltatja azokat, akik szerinte visszaélnek a hatalmukkal. Az elmúlt huszonnégy óra viszont inkább arról szólt, hogy minden újabb reakció ugyanoda vezeti vissza a történetet: ki fenyeget itt valójában kit, és miért érzi szükségét Orbán Viktor annak, hogy már az első munkanapjuk előtt üzenjen a nyomozóknak?
Erre a kérdésre egyelőre nem a volt rendőr Facebook-posztja adja meg a végső választ. De az biztos, hogy Orbán mondatai után egyre többen teszik fel.