Szájer József nyugdíjba vonult, nem hiszed el mekkora nyugdíjat kaphat
Szájer József szeptember 7-én betöltötte a 65. életévét, és most maga jelentette be: hivatalosan is nyugdíjas lett. Ezzel egy időben a Terror Házához kötődő szerződését is közös megegyezéssel megszüntette. A történet igazán érdekes része azonban csak ezután jön. A Fidesz alapítója évtizedeken keresztül volt magyar, majd európai parlamenti képviselő, ezért a nyugdíja egészen más nagyságrendben mozoghat, mint amit a magyar idősek túlnyomó többsége havonta lát.
A pontos összeget csak Szájer és az illetékes szervek ismerhetik, de a nyilvános szabályokból kiinduló becslés alapján teljes havi nyugdíjbevétele 2,2–2,8 millió forint környéke lehet.
„Szeptember 7. óta hivatalosan már nyugdíjas vagyok”
Szájer a Telex megkeresésére erősítette meg, hogy lezárult életének egy újabb szakasza. Elmondása szerint szeptember 7-től hivatalosan nyugdíjas, és ugyanerre a napra esett a Terror Házával kötött szerződésének közös megegyezéses felbontása is.
Nem akármilyen politikai pálya zárul így le. Szájer már a rendszerváltás idején a Fidesz meghatározó alakja volt, 1990-től hosszú éveken át ült az Országgyűlésben, majd 2004-től az Európai Parlamentben folytatta. Brüsszeli mandátuma 2021 elején ért véget a 2020-as botrányt követő lemondása után.
A magánéleti és politikai botrány természetesen nem írja felül a korábban megszerzett nyugdíjjogosultságokat. A nyugdíjrendszer nem erkölcsi életműdíj: az összeget a szolgálati idő, a keresetek és az adott rendszer szabályai határozzák meg. Így könnyen előállhat az a helyzet, hogy a magyar politika egyik legkínosabb távozását produkáló egykori képviselő közben az ország nyugdíjasainak felső néhány százalékába kerülhet.
Az európai parlamenti rész önmagában is elképesztő összeg lehet
Az Európai Parlament jelenlegi szabálya meglehetősen egyszerűnek tűnik. A volt képviselők 63 éves koruktól jogosultak öregségi nyugdíjra, és minden teljes képviselői év után az aktuális EP-képviselői fizetés 3,5 százaléka jár nekik. A jelenlegi bruttó képviselői alapilletmény több mint 11 ezer euró havonta.
Ez is érdekelhet
Szájer 2004-től 2021 elejéig volt EP-képviselő, de itt jön az első komoly csavar. Az egységes európai képviselői statútum csak 2009 júliusában lépett hatályba. Azok a képviselők, akik már korábban is tagok voltak és 2009-ben újraválasztották őket, külön átmeneti szabályok közé kerültek, sőt lehetőségük volt arra is, hogy bizonyos feltételekkel a korábbi nemzeti rendszerben maradjanak.
Ezért nem lehet egyszerűen annyit mondani, hogy Szájer 16 évig volt EP-képviselő, megszorozzuk 16-tal a 3,5 százalékot, és készen is van a számla. Több korábbi sajtócikk pontosan így számolt, de ez túlságosan leegyszerűsíti az átmeneti szabályokat.
A konzervatívabb számítás így is nagyjából 1,6 milliót ad
Ha csak a 2009 júliusa utáni, új EP-rendszerben töltött idővel számolunk, Szájer nagyjából 11 év és 5 hónapnyi jogosultságot gyűjthetett össze. Ez közel 40 százalékos nyugdíjszorzónak felel meg.
A mai, 11 255 euró körüli havi EP-képviselői fizetés mellett ez nagyjából 4500 eurós havi bruttó európai parlamenti nyugdíjat jelenthet. A jelenlegihez közeli árfolyamon ez körülbelül 1,6–1,7 millió forint havonta.
Csak az európai rész.
És mielőtt bárki megkérdezné: igen, ez nagyjából hatszorosa a jelenlegi magyar átlagnyugdíjnak. A KSH legfrissebb adatai szerint 2026 nyarán az átlagos öregségi nyugdíj körülbelül 264 ezer forint volt, a medián pedig valamivel 232 ezer fölött. Vagyis a becsült EP-nyugdíj önmagában több lehet, mint amennyiből egy átlagos magyar nyugdíjas fél évig él.
De ehhez még hozzájöhet a magyar nyugdíj
Szájer most azért vált hivatalosan magyar nyugdíjassá, mert szeptember 7-én betöltötte a 65 éves öregségi nyugdíjkorhatárt. Ez külön történet az európai parlamenti nyugdíjtól, hiszen arra elvileg már 63 éves korától jogosult lehetett.
A magyar nyugdíj pontos összegét kívülről gyakorlatilag lehetetlen meghatározni. A számításhoz ismerni kellene Szájer 1988 óta minden nyugdíjjárulék-alapot képező keresetét, a valorizált nettó átlagkeresetét és a hivatalosan elismert szolgálati idejét. Ezek nem nyilvános adatok.
Annyi azonban ismert, hogy a pályája hosszú. Dolgozott az egyetemi világban, 1990 és 2004 között országgyűlési képviselő volt, majd közel tizenhét évet töltött az Európai Parlamentben. Az 1998 előtti felsőoktatási évek és a sorkatonai szolgálat bizonyos feltételekkel szintén beleszámíthatnak a szolgálati időbe.
A 2009 utáni évek dönthetnek százezrekről
Van azonban még egy olyan részlet, amely miatt Szájer magyar nyugdíját csak meglehetősen széles sávban lehet becsülni. A magyar jog lehetővé tette, hogy a 2009-től kezdődő két európai parlamenti ciklus idejét magyar szolgálati időként is figyelembe vegyék, amennyiben az érintett képviselő az EP-s tiszteletdíja után megfizette az előírt magyar nyugdíjjárulékot.
Arról nincs nyilvánosan elérhető hiteles adat, hogy Szájer pontosan milyen választással élt, és milyen járulékfizetést teljesített. Ez nem kis részlet. Nagyjából harminc év szolgálati időnél a nyugdíjalap jóval kisebb százaléka jár, mint közel negyven évnél.
Ezért lehet a magyar részre legfeljebb forgatókönyveket készíteni. Magas, több évtizedes politikusi keresetek és hosszú szolgálati idő mellett egy 600 ezer és 1 millió forint közötti magyar öregségi nyugdíj nem elképzelhetetlen. De ezt nem lehet Szájer tényleges nyugdíjaként közölni, amíg ő vagy a hatóság nem hozza nyilvánosságra az összeget.
Így jön ki a 2,2–2,8 milliós becslés
A számítás tehát nagyjából úgy nézhet ki, hogy egy körülbelül 1,6–1,7 milliós bruttó európai parlamenti nyugdíj mellé társulhat több százezer forintos magyar öregségi nyugdíj. Egy óvatosabb forgatókönyv a teljes havi összeget 2,2 millió forint környékére teszi, egy magasabb szolgálati idővel és kereseti alappal számoló változat pedig akár 2,7–2,8 millió forintig is elmehet.
A nagyjából 2,5 millió forintos havi összeg ezért használható középértéknek, de kizárólag becslésként. A felső, 2,8 milliós szám sem bizonyított tény, hanem egy lehetséges forgatókönyv a nyilvánosan ismert életpálya és a jelenlegi nyugdíjszabályok alapján.
Ha pedig valaki a régebbi, egyszerűbb módszerrel Szájer teljes EP-s pályájára alkalmazná a 3,5 százalékos éves szorzót, még ennél is magasabb számokat kapna. Csakhogy éppen a 2009-es átmeneti szabályok miatt ezt nem lehet kellően megalapozott számításnak tekinteni.
Egy átlagos nyugdíjasnak ez szinte felfoghatatlan összeg
A 2,5 milliós becslés nagyságát talán úgy lehet a legjobban érzékeltetni, ha mellétesszük a magyar valóságot. A nagyjából 264 ezer forintos átlagos öregségi nyugdíjhoz képest ez csaknem tízszeres összeg. A 232 ezer forint körüli mediánhoz viszonyítva még nagyobb a különbség.
Egy átlagos nyugdíjasnak tehát nagyjából tíz hónap kell ahhoz, hogy annyi pénzt kapjon, amennyi egy ilyen becslés szerint Szájernek egyetlen hónap alatt érkezhet különböző nyugdíjjogcímeken. És ebbe még nem számoltunk semmilyen megtakarítást, befektetést vagy más vagyoni forrást, hiszen azoknak semmi közük az öregségi nyugdíjhoz.
Jogilag ebben nincs semmi meglepő. Szájer évtizedeken keresztül magas jövedelmű politikusi pozíciókban dolgozott, és az Európai Parlament nyugdíjrendszere eleve teljesen más összegekkel operál, mint a magyar átlagkeresetekre épülő rendszer. Társadalmilag azért a különbség még így is mellbevágó.
A brüsszeli botrány egyetlen forintot sem töröl ki automatikusan
Szájer neve persze aligha választható el a 2020-as brüsszeli történettől, amely végül politikai pályafutásának végét jelentette. Az akkori botrány után lemondott európai parlamenti mandátumáról, majd évekre eltűnt a közélet első vonalából.
Csakhogy a nyugdíjrendszer nem úgy működik, hogy egy politikai botrány után visszamenőleg radírral kihúzzák a ledolgozott éveket. Az addig megszerzett jogosultságok megmaradnak. Szájer esetében legfeljebb az jelentett pénzügyi veszteséget, hogy mandátumának hátralévő részét már nem töltötte ki, így arra az időre további jogosultságot sem szerzett.
Vagyis a botrány politikai karriert vitt, de a korábban összegyűlt nyugdíjjogot nem.
Különös időpontban jött a nyugdíjazás
A dátum azért is érdekes, mert Szájer két éve még látványosan visszatért a közélet közelébe. Schmidt Mária felkérésére a Szabad Európa Intézet igazgatójaként kezdett dolgozni, vagyis úgy tűnt, a brüsszeli botrány után lassan újra megpróbál szerepet találni magának a jobboldali szellemi életben.
Most viszont szeptember 7-ével ennek is vége. Néhány nappal később Tarr Zoltán miniszter Schmidt Mária Terror Háza-i megbízatását is megszüntette, a múzeumot pedig ideiglenesen bezárták átvilágításra. Szájer azt mondta, a szerződésének megszüntetése közös megegyezéssel történt, a további terveiről pedig még gondolkodik.
Van tehát némi történelmi irónia abban, ahogy egy korszak szereplői egymás után kerülnek egészen új helyzetbe. Schmidt távozik a Terror Háza éléről, Szájer nyugdíjba vonul, miközben az egykori fideszes politikai elit más tagjai már egy teljesen új kormányzati világban próbálják kitalálni, hogyan tovább.
Szájernek azért aligha kell aggódnia a rezsi miatt
A pontos nyugdíj összegét tehát felelősen nem lehet kijelenteni. Lehet, hogy a teljes havi összeg alacsonyabb a 2,5 milliós középbecslésnél, és bizonyos átmeneti szabályok miatt az európai és magyar részek egymáshoz való viszonya is eltérhet attól, amit egyszerű számolással kapunk.
De a nagyságrend már így is beszédes. Szájer mögött olyan hosszú politikusi szolgálati idő és olyan magas jövedelmű európai parlamenti pálya van, amelyből szinte biztosan messze átlag feletti nyugdíjjogosultság következik.
Ha pedig a magasabb becslés áll közelebb a valósághoz, akkor akár havi 2,8 millió forint körüli teljes nyugdíjbevételről beszélhetünk. Ez éves szinten több mint 33 millió forint.
Egy átlagos magyar nyugdíjasnak ehhez jelenlegi átlagnyugdíj mellett több mint tíz évnyi ellátást kell összegyűjtenie.
A pontos számot végül csak Szájer tudná elárulni
Ez az egész számolás végül egy nagyon egyszerű ponton ér véget. A pontos nyugdíját nem lehet kiszámítani egy politikusi életrajzból. Ehhez látni kellene a Magyar Államkincstár által elismert szolgálati időt, az 1988 utáni kereseti adatokat, Szájer 2009-es EP-s választását és az esetleges járulékfizetését, valamint az Európai Parlament által ténylegesen megállapított nyugdíját.
Amíg ezek nem nyilvánosak, a 2,2–2,8 millió forint egy becslési sáv, nem hivatalos adat. Viszont egy olyan sáv, amely jól érzékelteti, mekkora különbség lehet egy három évtizedes csúcspolitikusi pálya végén járó volt EP-képviselő és egy átlagos magyar nyugdíjas havi ellátása között.
Szájer József tehát 65 évesen hivatalosan nyugdíjas lett. Hogy pontosan mennyi érkezik majd hozzá havonta, azt egyelőre nem tudjuk. Az viszont a rendelkezésre álló adatokból elég jól látszik, hogy amikor a postás vagy a bank jóváírja az összeget, Szájer aligha a 120 ezer forintos nyugdíjminimum miatt fogja izgatottan figyelni a számláját.