Fordulat az Orbán-ügyben: Felgyorsultak az események!
Fordulat az Orbán-ügyben: már az ügyészségnél pattog a labda!
Új szakaszba került az Orbán Viktor kijelentései miatt tett feljelentés ügye. A rendőrség ugyanis továbbította az iratokat a Központi Nyomozó Főügyészségnek, így most már az ügyészségen kell megvizsgálni, mi legyen a következő eljárási lépés. A történet alapja Orbán Viktor HírTV-ben elhangzott kijelentése, amelyben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnál munkát vállaló emberek későbbi felelősségre vonásáról beszélt.
A fordulat ugyanakkor még nem jelenti azt, hogy Orbán Viktor ellen nyomozás indult volna, és azt sem, hogy gyanúsított lenne. Jelenleg egy feljelentés elbírálásáról van szó. A következő fontos döntést viszont már nem a rendőrség, hanem a Központi Nyomozó Főügyészség hozhatja meg.
Fekete-Győr András tett feljelentést Orbán Viktor ellen
Az ügy azután indult el, hogy Fekete-Győr András rendőrségi feljelentést tett a volt miniszterelnök ellen. A Momentum korábbi elnöke szerint Orbán Viktor Bayer Zsolt műsorában elhangzott kijelentései büntetőjogi kérdéseket is felvethetnek.
Fekete-Győr hivatalos személy elleni erőszak előkészületének, illetve az arra irányuló felbujtás lehetőségének vizsgálatát kérte. Ez azonban a feljelentő jogi álláspontja. Hogy Orbán mondatai ténylegesen megvalósíthatnak-e bármilyen bűncselekményt, arról nem Fekete-Győr és nem valamelyik politikai szereplő dönt.
Most éppen ezt kell jogilag megvizsgálniuk az illetékes hatóságoknak.
Ez is érdekelhet
Orbán az NVVH dolgozóinak jövőbeli felelősségéről beszélt
Orbán Viktor a szeptember 13-i Bayer Show-ban élesen támadta a Tisza-kormány által létrehozott Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt. A Fidesz elnöke következetesen az egykori kommunista államvédelmi szervezethez hasonlította a hivatalt.
A volt miniszterelnök azt mondta, hogy aki az intézménynél munkát vállal, döntéseket hoz vagy eljárásokban vesz részt, az szerinte nem kerülheti el a későbbi pénzügyi és jogi felelősségre vonást abban az esetben, ha a Fidesz ismét kormányra kerül.
Orbán azt is kijelentette, hogy nyomon követik az ott dolgozókat, és nyilvánosságra hozzák azok nevét, akik munkát vállalnak a hivatalban, valamint azt is, milyen eljárásokban vettek részt.
Ez volt az a mondat, amely után elszabadult a vita
Orbán saját értelmezése szerint nem jogszerűen dolgozó állami alkalmazottak megfélemlítéséről beszélt, hanem egy általa jogállamon kívülinek tartott intézmény későbbi jogi elszámoltatásáról. A kijelentések kritikusai ezzel szemben azt mondják, hogy egy volt miniszterelnök és jelenlegi pártelnök szavai alkalmasak lehetnek arra, hogy elrettentsék az embereket a hivatalnál történő munkavállalástól.
Ez a különbség most jogilag is fontossá válhat. Nem elég ugyanis azt eldönteni, hogy a mondatok politikailag kemények vagy elfogadhatatlanok voltak-e. A büntetőjog ennél sokkal konkrétabb feltételeket vizsgál.
Magyar Péter is azonnal reagált
Magyar Péter a kijelentések után azt mondta, példátlannak tartja, hogy egy volt miniszterelnök szerinte rendőröket, ügyészeket, adónyomozókat és pénzügyőröket fenyeget. A miniszterelnök a Büntető Törvénykönyv hivatalos személy elleni erőszakról szóló rendelkezéseit is szóba hozta.
Ez szintén politikai és jogi értelmezés volt, nem hatósági megállapítás. Orbán Viktor nem ismerte el, hogy bárkit jogellenesen megfenyegetett volna, kijelentéseit a későbbi felelősségre vonás ígéretének szánta.
Most viszont már az ügyészség előtt vannak azok az iratok, amelyek alapján eldőlhet, van-e egyáltalán helye büntetőeljárásnak.
Az NVVH elnöke is megszólalt
Unger Anna, a vagyonvisszaszerzési hivatal elnöke szintén reagált Orbán kijelentéseire. Azt mondta, a hivatal nemcsak a közvagyon védelmét tekinti feladatának, hanem saját munkatársaiét is.
Unger szerint senkinek nincs joga megfenyegetni vagy megfélemlíteni a hivatal dolgozóit, illetve visszaélni a személyes adataikkal. Azt is jelezte, hogy konkrét fenyegetés, megfélemlítés vagy személyes adatokkal való visszaélés esetén megteszik a szükséges jogi lépéseket.
A hivatal vezetője tehát világossá tette, hogy nem tekintenék egyszerű politikai szócsatának, ha a dolgozóikat tényleges fenyegetés érné.
Fekete-Győr személyesen ment be a rendőrségre
Fekete-Győr a nyilvánosság előtt is jelezte, hogy feljelentést tesz, majd személyesen jelent meg a rendőrségen. Nem sokkal később már arról érkezett hír, hogy az ügy dokumentumai a Központi Nyomozó Főügyészséghez kerültek.
Ez gyors eljárási lépés volt, de fontos pontosítani, hogy az iratok továbbítása önmagában nem Orbán elleni hatósági állásfoglalás. Egy ügy áttétele gyakran egyszerűen azt jelenti, hogy az adott hatóság szerint más szerv rendelkezik a szükséges hatáskörrel vagy illetékességgel.
Vagyis abból, hogy a rendőrség továbbküldte az aktát, még nem lehet arra következtetni, hogy megalapozottnak találták Fekete-Győr jogi érvelését.
Most valóban az ügyészségnél pattog a labda
A büntetőeljárási törvény meglehetősen pontosan meghatározza, mit kell tenni egy feljelentés beérkezése után. Az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak meg kell vizsgálnia, rendelkezésre áll-e annyi adat, amely alapján nyomozást kell indítani.
Nem ez az egyetlen lehetséges döntés. Ha az adatok nem elegendők, feljelentés-kiegészítést rendelhetnek el. Ha szerintük nincs bűncselekmény vagy más törvényes akadály áll fenn, a feljelentést elutasíthatják. Ha pedig ismét más szerv az illetékes, újabb áttétel is történhet.
A következő valódi fordulat ezért az lesz, amikor kiderül, melyik lehetőséget választja a Központi Nyomozó Főügyészség.
Ez még nem nyomozás
Ezt azért fontos külön kiemelni, mert az ilyen híreknél néhány óra alatt könnyen összemosódnak a jogi fogalmak. Feljelentés történt. Az iratok az ügyészséghez kerültek. Ebből még nem következik automatikusan, hogy Orbán Viktor ellen nyomozást rendeltek el.
Orbán jelenleg nem válik gyanúsítottá pusztán azért, mert valaki feljelentette. A gyanúsítotti kihallgatás ennél jóval későbbi eljárási lépés lehet, amelyhez konkrét személyre vonatkozó megalapozott gyanú szükséges.
Ha az ügyészség elutasítja a feljelentést, akár ezen a ponton véget is érhet az ügy. Ha viszont nyomozást vagy feljelentés-kiegészítést rendelnek el, akkor további eljárási cselekmények következhetnek.
Mit mond valójában a Btk.?
A hivatalos személy elleni erőszakot a Büntető Törvénykönyv 310. paragrafusa szabályozza. A törvény bünteti többek között azt, aki hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, illetve ilyen eszközzel intézkedésre kényszerít.
Az alapeset büntetési tétele egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. Az előkészület azonban külön rendelkezés: annak büntetési tétele legfeljebb egy év szabadságvesztés.
Ez azért lényeges, mert az ügyben nem szabad automatikusan összekeverni magának a hivatalos személy elleni erőszaknak a büntetési tételét az előkészület lehetséges következményével.
A legnehezebb kérdés az lehet, hogy Orbán szavai jogi fenyegetésnek minősülnek-e
A köznyelvben viszonylag egyszerű eldönteni, hogy valaki fenyegetőnek érez-e egy kijelentést. A büntetőjogban viszont nem az számít, hogy egy mondat kellemetlen, kemény vagy megfélemlítő hatású-e, hanem az, hogy teljesíti-e egy konkrét bűncselekmény valamennyi törvényi feltételét.
Orbán nem azonnali fizikai erőszakot helyezett kilátásba. Jövőbeli pénzügyi és jogi felelősségre vonásról beszélt arra az esetre, ha a Fidesz ismét kormányra kerül. Ugyanakkor azt is közölte, hogy nyomon követik és név szerint nyilvánosságra hozzák az NVVH-nál munkát vállaló személyeket.
Éppen ezért nem magától értetődő a büntetőjogi minősítés. Az ügyészségnek kell eldöntenie, hogy a mondatok alapján egyáltalán felmerülhet-e a Btk. szerinti bűncselekmény gyanúja.
A felbujtás kérdése sem egyszerű
Fekete-Győr a felbujtás lehetőségét is felvetette. Ennek azonban szintén konkrét törvényi feltételei vannak. A büntetőjogban felbujtónak az számít, aki mást szándékosan rábír valamely bűncselekmény elkövetésére.
Nem elegendő tehát önmagában az, hogy egy politikus erős vagy harcias mondatokat mond. Azt kellene megvizsgálni, hogy történt-e konkrét bűncselekményre irányuló rábírás, illetve az elhangzott szavak hogyan értékelhetők a Btk. előkészületre vonatkozó szabályai alapján.
Ez az egyik oka annak, hogy a politikai reakciók után most már valóban a jogászoké a terep.
Orbánnak jelenleg nem kell bizonyítania az ártatlanságát
A büntetőeljárás egyik alapelve az ártatlanság vélelme. Nem Orbán Viktornak kell bizonyítania, hogy nem követett el bűncselekményt. A hatóság feladata lenne bizonyítani az ellenkezőjét, ha egyáltalán eljutna az ügy odáig, hogy személyre szóló megalapozott gyanú merül fel.
Jelenleg ettől még messze tart az eljárás. A hatóság előtt egy feljelentés és az ahhoz kapcsolódó iratok vannak.
Ez politikailag jelentős fejlemény, jogilag viszont még az eljárás legeleje.
Most minden a következő ügyészségi döntéstől függ
Ezért érdekes igazán, hogy az iratok már a Központi Nyomozó Főügyészségen vannak. Eddig politikusok vitatkoztak arról, hogy Orbán Viktor mondatai fenyegetésnek, politikai figyelmeztetésnek vagy egy későbbi jogi elszámoltatás ígéretének tekinthetők-e.
Most viszont először egy büntetőügyekben eljáró hatóságnak kell megnéznie ugyanezeket a mondatokat.
Ha a feljelentést elutasítják, az egyértelmű jelzés lesz arról, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján nem láttak okot büntetőeljárásra. Ha kiegészítést vagy nyomozást rendelnek el, akkor az ügy újabb, jóval komolyabb szakaszba lép.
A következő hír sokkal fontosabb lesz, mint az eddigiek
A politikai vita tehát már eljutott a hatóságokig, de még nem született olyan döntés, amelyből Orbán Viktor büntetőjogi helyzetére következtetni lehetne. A rendőrség megtette a maga eljárási lépését, az iratokat továbbította.
Most az ügyészségnek kell eldöntenie, hogy van-e mit tovább vizsgálni.
És ez lesz az egész történet következő valódi fordulópontja. Nem az, hogy feljelentették Orbánt, és nem is önmagában az, hogy az akta megérkezett az ügyészséghez.
Hanem az, hogy mit mond rá a Központi Nyomozó Főügyészség.
Addig pedig egy dolgot érdemes nagyon pontosan fogalmazni: Orbán Viktor ellen feljelentést tettek, az iratok már az ügyészségnél vannak, de nyomozás elrendeléséről és gyanúsításról egyelőre nincs nyilvánosan megerősített döntés.