20 év után megnyíltak a Gyurcsány-akták: Ezeket az iratokat akarták 50 évre titkosítani!
Húsz év után megnyíltak azok a dokumentumok, amelyekből most már bárki megnézheti, miről tárgyalt a Gyurcsány Ferenc vezette kormány 2006 őszének legforróbb heteiben. A Tisza-kormány az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének huszadik évfordulóján közzétette a korábban minősített kormányülési iratokat, amelyeken ma is jól láthatók a „Szigorúan titkos!”, az „Államtitok” és az „50 évig minősített” jelölések.
Vagyis ezeknek a dokumentumoknak egy része eredetileg még évtizedekig nem került volna teljes egészében a nyilvánosság elé. Most azonban nem kell 2056-ig várni: a beszkennelt iratok elérhetővé váltak, így húsz év után bele lehet nézni abba, milyen ügyek voltak a kormány asztalán az őszödi beszéd kiszivárgása, a Magyar Televízió székházának ostroma és az októberi utcai összecsapások idején.
Nem szó szerinti jegyzőkönyvekről van szó
Fontos rögtön tisztázni, mit nyitottak meg. A köznyelvben könnyű „Gyurcsány-aktáknak” vagy titkos jegyzőkönyveknek nevezni a dokumentumokat, valójában azonban többnyire a kormányülésekről készített hivatalos összefoglalókról van szó. Nem minden mondatot rögzítő hangfelvételek vagy szó szerinti leiratok kerültek elő.
Ez azt jelenti, hogy az iratokból nem lehet rekonstruálni minden vitát és minden miniszteri hozzászólást. Arra azonban nagyon is alkalmasak, hogy lássuk, milyen előterjesztéseket tárgyalt a kabinet, milyen döntéseket készített elő, és milyen kérdések kerültek hivatalosan napirendre 2006 második felében.
Ötven évre zárták volna el őket
A dokumentumok egyik legfeltűnőbb részlete maga a minősítés. A szkennelt oldalakon ott maradtak az egykori titkossági jelölések, köztük az ötvenéves időtartamra utaló pecsétek. A kormány mostani tájékoztatása szerint a minősítések fenntartását időszakosan felülvizsgálták, és hosszú éveken át nem oldották fel őket.
Ez is érdekelhet
Így az a furcsa helyzet állt elő, hogy egy olyan politikai válság kormányzati dokumentumai maradtak elzárva, amelynek fő eseményeit annak idején élőben közvetítette a televízió. Az emberek láthatták a tüntetéseket és az utcai összecsapásokat, azt azonban csak korlátozottan ismerhették meg, mi szerepelt ugyanezekben a napokban a kabinet hivatalos irataiban.
2006. szeptember 17-én robbant az őszödi beszéd
Az időzítés nem véletlen. Pontosan húsz éve, 2006. szeptember 17-én került nyilvánosságra Gyurcsány Ferenc májusban, Balatonőszödön elmondott zárt frakcióbeszédének hangfelvétele. A beszédben a miniszterelnök súlyos kijelentéseket tett az előző időszak kormányzásáról és a választások előtti kommunikációról.
A felvétel kiszivárgását tüntetések követték. Szeptember 18-án éjszaka megostromolták a Magyar Televízió Szabadság téri székházát, október 23-án pedig súlyos összecsapások történtek Budapesten rendőrök és tüntetők között. Az ország hónapokon át politikai válságban élt.
Két nappal a tévészékház ostroma után már újra ülésezett a kormány
Különösen érdekes a szeptember 20-i kormányülés, amelyet mindössze két nappal a székház ostroma után tartottak. A nyilvánosságra hozott összefoglaló szerint Gyurcsány Ferenc napirend előtt, a sajtó jelenlétében beszélt az aktuális helyzetről és a demonstrációkról.
A miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a kormány fenntartja a törvényes rendet, ugyanakkor folytatni kívánja a korábban meghirdetett reformokat. Ezután a kabinet több, jóval hétköznapibb kormányzati témára tért át: szociális szabályokról, katonai missziókról és ingatlan-nyilvántartási kérdésekről is tárgyalt.
A mostani kormány szerint ez mutatja, hogy Gyurcsányék nem néztek szembe a válsággal
A Tisza-kormány a dokumentumok nyilvánosságra hozatalakor azt az értelmezést fogalmazta meg, hogy a Gyurcsány-kabinet a politikai válsággal való szembenézés helyett elsősorban a már korábban elindított reformokra koncentrált. Ez azonban a jelenlegi kormány politikai értékelése, nem pedig valamelyik korabeli dokumentum szó szerinti megállapítása.
Maguk az iratok ennél árnyaltabb képet mutatnak. A mindennapi kormányzati munka valóban folytatódott, és sok ülés napirendjét a reformok, a költségvetés és az állam működésével kapcsolatos ügyek uralták. Ugyanakkor a politikai válság, a tüntetések és később a rendőri fellépés kérdése is megjelent egyes üléseken.
Már a beszéd kiszivárgása előtt ott volt a vizitdíj
A dokumentumok egyik érdekes tanulsága, hogy több később hatalmas politikai vihart kiváltó reform már az őszödi beszéd kiszivárgása előtt előkészítés alatt állt. Az augusztus 31. és szeptember 1. között megtartott ülésen az egészségügyi reform és a 300 forintos vizitdíj kérdése is napirendre került.
A vizitdíj később a Gyurcsány-kormány egyik legismertebb és legvitatottabb intézkedésévé vált. A témából 2008-ban országos népszavazás lett, amely után a díjat megszüntették. A most megnyitott dokumentumokból azonban látszik, hogy a rendszer kidolgozása már jóval a 2006 őszi politikai robbanás előtt zajlott.
Négy nappal Őszöd kiszivárgása előtt már a kommunikáció miatt aggódtak
A szeptember 13-i ülés egyik különösen érdekes részlete szerint a kormányban már ekkor felmerült, hogyan lehet kommunikálni a társadalmat érzékenyen érintő reformokat. Horn Gábor államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy konkrét és számszerű adatok nélkül nehéz megfelelően elmagyarázni az intézkedéseket.
A kabinet ezért olyan rövid anyagok elkészítését kérte a minisztériumoktól, amelyek számokat és érveket tartalmaznak a nyilvános kommunikációhoz. Mindez négy nappal azelőtt történt, hogy az őszödi hangfelvétel nyilvánosságra került volna, és alapjaiban változtatta volna meg az ország politikai helyzetét.
Az egészségügyi reform a válság után sem állt le
Az októberi dokumentumokból az látszik, hogy a kabinet az utcai tiltakozások ellenére folytatta a reformprogram előkészítését. Október 18-án ismét foglalkoztak az egészségügy átalakításával és a vizitdíj bevezetésével, miközben a 2007-es költségvetés kérdése is egyre nagyobb súllyal került a kormány elé.
Ez jól mutatja Gyurcsány akkori politikai stratégiáját: a tiltakozások ellenére nem akarta leállítani a meghirdetett átalakításokat. Ennek helyességéről már akkor is éles politikai vita folyt, amely a következő években tovább mélyült.
Az október 23-i események után már a rendőri fellépés kérdése is előkerült
A dokumentumok alapján nem pontos az az egyszerű állítás, hogy a kabinet egyáltalán nem foglalkozott volna az utcai eseményekkel. Az október 25-i ülésen már az alapvető jogok, köztük a gyülekezési jog kérdésének szakértői áttekintése is felmerült.
Szóba került az október 23-án elindított T–34-es harckocsi ügye is, majd október 31-én Gyurcsány Ferenc bejelentette egy szakértői munkacsoport felállításának tervét. Ennek feladata a szeptemberi és októberi erőszakos események hátterének és következményeinek vizsgálata lett volna.
Közben készült a 2007-es költségvetés
A dokumentumokban folyamatosan visszatér a következő évi büdzsé is. Ez azért különösen fontos, mert a 2006-os válság egyik alapvető gazdasági háttere a választások után szükségessé vált jelentős költségvetési kiigazítás volt.
A kabinet ősszel már a 2007-es költségvetés részleteit készítette elő, miközben több olyan reformot is tervezett, amely közvetlenül érintette a lakosság pénztárcáját. Az egészségügyi változtatások, az államreform és a kiadások visszafogása így egyszerre zajlott az ország egyik legsúlyosabb belpolitikai válságával.
Az új kormányzati negyed terve is ott volt az aktákban
November végére egy másik, később sokat vitatott projekt is előkerült: az új kormányzati negyed. A kabinet elképzelése szerint a minisztériumokat egy új központba költöztették volna, miközben a felszabaduló belvárosi állami ingatlanokat értékesítették volna.
A beruházás végül nem valósult meg az eredeti formában. A most nyilvánossá vált dokumentumok ugyanakkor megmutatják, hogy 2006 végén még komoly kormányzati tervként kezelték, konkrét határidőkkel és előkészítési feladatokkal.
2009-ben már megpróbálták megszerezni ezeket az iratokat
A dokumentumok nyilvánosságáért korábban is folyt vita. A Szeretlek Magyarország összefoglalója szerint az Origo már 2009-ben megpróbálta kikérni a 2006-os kormányülésekhez kapcsolódó iratokat, és az ügyből bírósági eljárás is lett.
A lap végül kapott dokumentumokat, de azok jelentős része kitakart formában került hozzájuk, így a döntések hátteréből alig lehetett valamit megismerni. A mostani feloldással olyan részek is elérhetővé váltak, amelyek akkor még nem kerülhettek teljes egészében a nyilvánosság elé.
A pecsétek maradtak, a titok viszont eltűnt
A dokumentumok látványa talán ezért is különösen erős. Az oldalakon továbbra is ott szerepelnek a korabeli minősítések és ügykezelési jelzések, miközben a lapokat ma már bárki megnyithatja és végigolvashatja.
A „Szigorúan titkos!” és az „50 évig minősített” felirat így húsz évvel később már inkább történelmi lenyomat. Ami egykor csak szűk állami kör számára volt hozzáférhető, az most egy nyilvános kormányzati oldalon olvasható.
Magyar Péter jelentette be a nyilvánosságra hozatalt
Magyar Péter a dokumentumok közzétételekor arra hívta fel a figyelmet, hogy napra pontosan húsz éve került nyilvánosságra az őszödi beszéd. A miniszterelnök közlése szerint mostantól bárki maga olvashatja el, miről tárgyalt a Gyurcsány-kormány ezekben a hónapokban.
A közzététel időzítésének nyilvánvaló politikai üzenete is van. Ugyanakkor maguk a dokumentumok eredeti állami iratok, ezért tartalmuk attól függetlenül vizsgálható, hogy a jelenlegi kormány milyen politikai következtetést von le belőlük.
Nem mindenre adnak választ az akták
Aki azt várja, hogy most előkerült minden, amit Gyurcsány Ferenc és miniszterei egymás között mondtak a válság napjaiban, csalódni fog. Ezek az összefoglalók nem szó szerinti jegyzőkönyvek, így számos vita, félmondat és személyes álláspont nem feltétlenül szerepel bennük.
Arra azonban nagyon is jók, hogy időrendben végig lehessen követni a kabinet hivatalos napirendjét. Látszik belőlük, hogyan futott párhuzamosan az utcai politikai válság, az egészségügyi reform, a költségvetési kiigazítás és az állam átalakításának terve.
Húsz év után már mindenki maga nézheti meg
Talán ez a mostani nyilvánosságra hozatal legfontosabb része. A 2006-os ősz eseményeiről két évtizede folyik politikai vita, és valószínűleg még sokáig fog is. Most azonban legalább egy újabb dokumentumcsomagot már nem politikusok elmondásából kell megismerni.
Aki kíváncsi rá, maga is végiglapozhatja, mi szerepelt a kormány hivatalos anyagaiban a tévészékház ostroma után, az október 23-i összecsapások környékén vagy a vizitdíj előkészítésekor.
Az iratokat eredetileg ötven évre minősítették. Végül húsz év után megnyíltak.
Forrásellenőrzés: a dokumentumokat a Magyarország Kormánya oldalán létrehozott „Őszöd 20” gyűjteményben tették közzé. A HVG és a Szeretlek Magyarország is ellenőrizte, hogy az anyagok valójában kormányülési összefoglalók, nem teljes, szó szerinti jegyzőkönyvek. A mostani kormány azon állítása, hogy a Gyurcsány-kabinet „érdemben nem foglalkozott” a politikai válsággal, kormányzati értékelés; a dokumentumokból az is látszik, hogy a válság és az októberi események egyes üléseken ténylegesen napirendre kerültek.