Magyar Péter nekiment Mészáros Lőrincnek, mindent visszavesz
Magyar Péter nekiment Mészáros Lőrincnek: visszaveszik az autópálya-üzemeltetést
Magyar Péter pénteken olyan bejelentést tett, amely közvetlenül érinti Mészáros Lőrinc és Szíjj László egyik legnagyobb állami üzletét. A kormány meg akarja szüntetni a 35 évre kötött autópálya-koncessziós szerződést, az érintett pályák üzemeltetését pedig visszaadná a Magyar Közútnak. A miniszterelnök ennél is tovább ment: feljelentéseket jelentett be, majd személyesen üzent a két üzletembernek.
Magyar közölte, hogy szerinte azok, akik azt hitték, a 35 éves megállapodással évtizedekre bebiztosították a helyzetüket, tévedtek. A kormány álláspontja szerint a több mint 23 ezer milliárd forintos konstrukció súlyosan előnytelen az állam számára. Ezt az értékelést a Fidesz és az MKIF vitatja, így várhatóan nem egyszerű szerződésbontás, hanem komoly jogi csata következhet.
„Ennek a szerződésnek ebben a formájában vége van”
Magyar Péter és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter péntek délelőtt ismertette a kormány döntését. Magyar azt mondta, hogy a kabinet a minisztériumi vizsgálatok alapján arra jutott: a jelenlegi konstrukciót nem akarják fenntartani.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy minden törvényes és jogszerű eszközt igénybe vesznek a megállapodás megszüntetéséhez. Egyértelművé tette azt is, hogy nem hónapokig tartó politikai üzengetésben gondolkodnak: a cél az, hogy az autópályák üzemeltetése ismét állami felügyelet alá kerüljön.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyik napról a másikra egyszerűen elveszik az MKIF-től a pályákat. A kormány maga is elismeri, hogy az átálláshoz szükség van a koncesszor együttműködésére.
Ez is érdekelhet
Mészáros Lőrinc és Szíjj László kapott egy külön üzenetet is
Magyar nem elégedett meg a szerződés jövőjének ismertetésével. Külön megszólította Mészáros Lőrincet és Szíjj Lászlót, akikhez az MKIF tulajdonosi háttere kötődik.
A miniszterelnök azt üzente nekik, hogy ne próbálják akadályozni az autópályák üzemeltetésének állami átvételét, hanem működjenek együtt a kormánnyal. Azt mondta: „Magyarország erősebb, mint a Mészáros Csoport.”
Ezután Mészáros Lőrinc néhány nappal korábbi céges beszédére utalt vissza. Mészáros akkor a saját dolgozóinak azt mondta: „mindörökké Mészáros Csoport”. Magyar erre most úgy válaszolt: „mindörökké Magyarország.”
„Megadom a számlaszámot”
A sajtótájékoztató egyik legerősebb mondata akkor hangzott el, amikor Magyar Péter a várható feljelentésekről beszélt. A kormányfő azt mondta, büntetőeljárásokra számít, és szerinte az okozott kár megtérítése adott esetben enyhítő körülmény lehet.
Ezután Mészárosnak, Szíjjnek és a környezetükben lévő üzleti szereplőknek azt üzente, hogy ha pénzt akarnak visszafizetni az államnak, ő szívesen megadja az Állami Számvevőszék vagy az érintett minisztériumok számlaszámát.
Magyar ennél jóval keményebb kifejezéseket is használt, és „ellopott száz- vagy ezermilliárdokról” beszélt. Fontos azonban, hogy ez a miniszterelnök politikai állítása. Jogerős bírósági döntés jelenleg nem mondja ki, hogy Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László az autópálya-koncesszióval pénzt lopott volna az államtól.
Feljelentést tesznek, de ebből még nem következik automatikusan a büntetőeljárás végeredménye
Magyar Péter bejelentette, hogy a kormány feljelentéseket tesz az ügyben. Azt is mondta, hogy büntetőeljárások fognak indulni, ezt azonban jogilag érdemes pontosan kezelni: a feljelentés után a hatóságok feladata eldönteni, fennáll-e bűncselekmény gyanúja, és milyen eljárási lépések indokoltak.
A kormány tehát átadhatja a rendelkezésére álló iratokat, számításokat és szerződéseket, de nem maga dönti el, hogy ki követett el bűncselekményt. A büntetőjogi felelősség kérdése az ügyészség, a nyomozó hatóságok és végső soron a bíróság hatáskörébe tartozik.
Magyar azt is megjegyezte, hogy nem lepné meg, ha a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal érdeklődését is felkeltené a történet.
23 196 milliárd forintos szerződésről beszélünk
A számok valóban elképesztőek. A 2022-ben megkötött koncesszió a 2057-ig tartó időszakra szól, és a kormány mostani számítása szerint a teljes kifizetési értéke elérheti a 23 196 milliárd forintot.
A megállapodás keretében az MKIF a magyar gyorsforgalmi úthálózat jelentős részének üzemeltetését és fenntartását végzi, emellett fejlesztési és bővítési feladatokat is kapott. A konstrukció megkötésekor az Orbán-kormány azzal érvelt, hogy hosszú távú, kiszámítható rendszer jön létre, amelyben az állam helyett a koncesszor gondoskodik a hálózat működtetéséről és fejlesztéséről.
A Tisza-kormány viszont most azt állítja, hogy a konstrukció valójában túl sok kockázatot hagyott az államnál, miközben túl nagy és túl hosszú üzleti lehetőséget biztosított a magánkoncesszornak.
Vitézy szerint ez nem is igazi koncesszió
Vitézy Dávid azt mondta, a kormány egyik alapvető jogi kifogása az, hogy szerintük a szerződés nem felel meg egy valódi koncesszió logikájának. Egy koncessziónál ugyanis a magánszereplőnek érdemi üzleti kockázatot is kellene vállalnia.
A közlekedési miniszter szerint ebben a konstrukcióban ezzel szemben az állam túl sok kockázatot vállalt át. Az MKIF vezetése ezt vitatja, és korábban azt állította, hogy a társaság igenis jelentős pénzügyi, üzemeltetési és beruházási kockázatokat visel.
A kérdés azért különösen fontos, mert ha ebből jogvita lesz, nem elegendő politikailag azt mondani, hogy a szerződés rossz. Jogi alapon kell bizonyítani, hogy milyen rendelkezések sértenek magyar vagy uniós szabályokat.
Az Európai Bizottság is vizsgálja a konstrukciót
A szerződés körüli vita ráadásul nem kizárólag magyar belpolitikai ügy. Az Európai Bizottság már korábban jogi eljárást indított Magyarországgal szemben, mert aggályokat fogalmazott meg a koncesszióval kapcsolatban.
Az uniós kifogások között szerepel a konstrukció rendkívüli hossza, valamint az a kérdés, hogy valóban megfelelő mértékű működési kockázat került-e át a magánszereplőhöz. Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy az egész szerződés semmis, de komoly jogi hátteret ad a mostani vitának.
A kormány ezért több irányból próbálhatja megtámadni a megállapodást: magyar jogi, uniós jogi és közbeszerzési érvekkel egyaránt.
Vitézyék szerint Mészárosék 3633 milliárdot nyerhetnének rajta
A közlekedési miniszter egy másik látványos számítást is bemutatott. Vitézy szerint ha a szerződés változatlan formában 2057-ig fennmaradna, Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei összesen mintegy 3633 milliárd forinttal gazdagodhatnának az üzleten.
A miniszter szerint csak 2027-ben nettó 363 milliárd forintos állami kifizetés következne. Ezt órára lebontva úgy mutatta be, hogy több mint 41 millió forintnyi közpénz kerülne óránként a koncessziós rendszerbe.
Ezek a Tisza-kormány számításai, ezért nem szabad őket függetlenül megállapított végleges pénzügyi tényként kezelni. A koncesszor és az ellenzék vitatja a kormány következtetéseinek több elemét.
A Magyar Közút venné vissza az üzemeltetést
A kormány terve szerint a koncessziós rendszer megszüntetése után a Magyar Közút venné vissza az érintett autópályák üzemeltetését és fenntartását. Csakhogy ehhez előbb gyakorlatilag újra fel kell építeni az állami működtetési képességet.
Vitézy elmondása szerint az MKIF annak idején átvette az autópálya-mérnökségeket, a szükséges járműveket, eszközöket és több mint 900 szakembert. Ezek nélkül a Magyar Közút nem tudná egyik napról a másikra biztonságosan átvenni a teljes hálózat működtetését.
A kormány ezért azt akarja, hogy az átmenet során az MKIF adja vissza a mérnökségi telepeket, a szükséges eszközöket, illetve tegye lehetővé a szakemberek állami rendszerbe történő visszakerülését.
Ezért üzent Magyar Mészároséknak: ne akadályozzák az átadást
Innen érthető Magyar Péter személyes figyelmeztetése is. A kormány hiába jelenti be a szerződés megszüntetését, ha közben nincs, aki másnap reggel kimenjen egy balesethez, letakarítsa az utat, kijavítsa a burkolatot vagy télen hómentesítse az autópályát.
A kabinet ezért gyors és rendezett átmenetet szeretne. Magyar felszólította az érintett üzleti kört, hogy ne akadályozza ezt, hanem működjön együtt a magyar állammal.
A kormány célja az lenne, hogy már az év végétől megszűnjön a jelenlegi koncessziós konstrukció. Hogy ez valóban ilyen gyorsan megtörténhet-e, az már egyáltalán nem biztos.
Ha Mészárosék nem egyeznek bele, évekig tarthat a per
A szerződés egyik különösen fontos pontja ugyanis az, hogy az esetleges jogvitákat nem egyszerűen magyar bíróság előtt kell rendezni. A konstrukció nemzetközi választottbírósági eljárást is előír.
Vitézy ezért nyíltan beszélt arról, hogy ha az MKIF nem működik együtt a megszüntetésben, többéves jogi eljárás következhet. A kormány tehát politikailag meghozta a döntést, de a szerződés tényleges lezárása még hosszú folyamat lehet.
Ezért nem pontos úgy fogalmazni, hogy Mészáros Lőrinctől pénteken már „mindent elvettek”. A kormány most a szerződés megszüntetésének folyamatát indítja el, és vissza akarja venni az autópálya-üzemeltetést.
A Fidesz szerint ez politikai bosszú
A Fidesz rövid időn belül reagált a bejelentésre. Az ellenzéki párt szerint a Tisza-kormány politikai bosszúból veszélyezteti a magyar gyorsforgalmi úthálózat jövőjét, és azt állítja, hogy a rendszer felbontása végül az adófizetőknek fog többe kerülni.
A Fidesz arra is felhívta a figyelmet, hogy Vitézy Dávid 2022-ben közlekedési államtitkár volt, amikor a koncessziós rendszer hatályba lépett, Magyar Péter pedig abban az időszakban a Magyar Közút igazgatósági tagjaként dolgozott. Ebből azt a politikai kérdést vezetik le, hogy ha most jogsértőnek tartják a rendszert, miért nem tiltakoztak akkor.
Ez a Fidesz érvelése. A mostani kormány ezzel szemben azt állítja, hogy a szerződés teljes részletei és későbbi módosításai alapján vált láthatóvá, mekkora pénzügyi kockázatot jelent a konstrukció.
Az MKIF szerint sem olyan egyszerű a matek
A koncessziós társaság korábban már vitatta Vitézy több túlárazásról szóló állítását. Az M6-os autópálya ügyében például azt mondták, hogy a kormány által összehasonlított ajánlatok nem azonos műszaki tartalomra és szolgáltatási színvonalra vonatkoztak.
Az MKIF vezérigazgatója a mostani szerződés kapcsán is azt az álláspontot képviseli, hogy a társaság jelentős kockázatot vállal, és nem helytálló az a kormányzati értelmezés, amely szerint minden teher az államnál maradt volna.
Így a következő hónapokban várhatóan nemcsak politikai, hanem komoly számviteli, közbeszerzési és szerződésjogi vita is zajlik majd.
Az M6-os ügy volt az első komoly figyelmeztetés
A mostani bejelentés előzménye az M6-os autópálya üzemeltetése körül kialakult konfliktus volt. Vitézy Dávid szerint az előző közlekedési tárca olyan döntést hozott, amely alapján az MKIF nagyjából 149 milliárd forintért kapta volna meg az érintett szakasz üzemeltetését.
Az új minisztérium ezzel szemben más ajánlatot is bekért, és végül mintegy 44 milliárd forintos konstrukció mellett döntött. Vitézy ebből azt a következtetést vonta le, hogy az MKIF megoldása rendkívül drága lett volna.
Az MKIF ezt az összehasonlítást vitatta, a Fidesz pedig azt állította, hogy az ügyben nem is született olyan végleges kormányzati döntés, amely alapján a teljes, kifogásolt szerződés létrejött volna. Az ügyben feljelentés is született, így ott is a hatóságokra vár a jogi értékelés.
Magyar szerint az MNB-ügy ehhez képest „aprópénz”
A miniszterelnök a sajtótájékoztatón még a jegybanki alapítványok körül kialakult botrányt is összehasonlította az autópálya-koncesszióval. Úgy fogalmazott, hogy az MNB-ügy „aprópénz” ahhoz képest, amekkora összegeket a 35 éves autópálya-megállapodás érint.
Ez látványos politikai hasonlat volt, de a két ügy jogilag teljesen különböző. Az MNB körüli vizsgálatoknak saját dokumentumai, feljelentései és hatósági eljárásai vannak, míg az autópálya-koncessziónál a kormány most jelentette be a szerződés megtámadását és a tervezett feljelentéseket.
A közös pont legfeljebb az, hogy mindkettőben rendkívül nagy közvagyonról és közpénzről folyik vita.
Nem Mészáros teljes vagyonát „veszik vissza”
A pénteki bejelentést érdemes ezen a ponton is pontosan érteni. A kormány nem jelentette be Mészáros Lőrinc cégeinek, magánvagyonának vagy teljes üzleti birodalmának államosítását.
A konkrét döntés a 35 éves autópálya-koncesszió megszüntetésére és az érintett utak üzemeltetésének állami kézbe történő visszavételére vonatkozik. Ezen túl feljelentéseket tesznek, és Magyar szerint a vagyonvisszaszerzési hivatal érdeklődése is felmerülhet.
Ha bármely későbbi eljárás során jogellenesen megszerzett vagyont állapítanának meg, annak visszaszerzése már külön hatósági és bírósági eljárást igényelne.
A nagy ütközet most kezdődik
Politikai értelemben Magyar Péter pénteken valóban nekiment Mészáros Lőrinc egyik legnagyobb állami üzleti érdekeltségének. A kabinet nem egyszerűen újratárgyalni akarja a feltételeket, hanem azt mondja: a jelenlegi szerződésnek véget kell vetni, az autópálya-üzemeltetést pedig vissza kell vinni az államhoz.
Jogi értelemben azonban még messze nincs vége az ügynek. Meg kell állapodni az átadás részleteiről, biztosítani kell az autópályák zavartalan működését, vissza kell építeni a Magyar Közút üzemeltetési képességét, és könnyen lehet, hogy nemzetközi választottbíróság előtt is meg kell védeni a kormány álláspontját.
A feljelentések sorsáról pedig nem Magyar Péter dönt majd, hanem a hatóságok.
„Mindörökké Magyarország”
A pénteki sajtótájékoztatóról így végül nemcsak a 23 ezer milliárdos szám vagy a szerződés megszüntetésének terve maradt meg. Magyar Péter egyértelműen személyessé tette az ügyet, amikor közvetlenül Mészáros Lőrincnek és Szíjj Lászlónak üzent.
A kormányfő azt mondta: ne akadályozzák az autópályák állami átvételét, működjenek együtt, és ha valamely későbbi eljárásban kártérítés vagy visszafizetés válik indokolttá, akkor „megadja a számlaszámot”.
A végén pedig Mészáros saját jelmondatát fordította vissza rá. A „mindörökké Mészáros Csoport” után Magyar válasza ennyi volt: „Mindörökké Magyarország.”
Hogy a politikai üzenetből milyen gyorsan lesz tényleges szerződésbontás, azt a következő hónapok mutatják meg. Az viszont már eldőlt, hogy a Tisza-kormány nekimegy a 35 éves autópálya-koncessziónak, és megpróbálja visszavenni az üzemeltetést az államhoz.