Unger Anna bejelentette az eddigi legnagyobb hírt, választások óta mindenki erre várt
Unger Anna bejelentette az eddigi legnagyobb hírt: négy ügy kerül elsőként célkeresztbe
Megvan az első négy ügy, amellyel érdemben munkához lát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal. Unger Anna pénteken jelentette be, hogy szeptember 28-án nyilvánosságra hozzák, melyik négy eljárást kérik át más hatóságoktól és az ügyészségtől. A neveket és az ügyeket egyelőre tudatosan nem árulják el.
A dátum nem véletlen. Az NVVH büntetőeljárási jogosultságai szeptember 27-én élesednek, vagyis másnaptól már nem egyszerűen iratokat gyűjtő és közvagyonvédelmi ellenőrzést végző szervezetként működhetnek. Unger szerint a cél ráadásul nem pusztán az, hogy felelősöket találjanak: azt akarják kideríteni, hol van az állami vagyon, és amit jogszerűen lehet, azt ténylegesen vissza is akarják szerezni.
Szeptember 28-án kiderül, melyik négy ügyet választották
Unger Anna a HVG Címlapsztori rendezvényén mondta el, hogy az első négy ügyet már kiválasztották. Az eljárások megnevezésével azonban megvárják szeptember 28-át, előtte ugyanis azokat a hatóságokat akarják hivatalosan értesíteni, amelyektől az ügyeket átveszik.
Ennek taktikai oka is van. A hivatal vezetője szerint nem akarnak előre több információt adni az esetlegesen érintett személyeknek annál, mint amennyi feltétlenül szükséges. Egy komoly vagyonfelderítési ügyben ugyanis már néhány nappal korábban kiszivárgó információ is lehetőséget adhat pénzek, céges részesedések vagy más vagyonelemek mozgatására.
Ezért jelenleg nincs hiteles lista arról, hogy mely négy konkrét ügy indul elsőként. Aki már most neveket sorol, az találgat.
Ez is érdekelhet
Az első négy ügyet ráadásul nem Unger Anna választotta ki
Ez is fontos részlet. A döntést nem a hivatal elnöke hozta meg saját politikai mérlegelése alapján. Unger közlése szerint az első ügyek kiválasztása Tasnády Katalin nyomozati elnökhelyettes szakmai hatáskörébe tartozott.
A konstrukció egyik célja éppen az, hogy a nyomozati döntések ne közvetlenül politikai szempontok alapján szülessenek. Hogy ez a gyakorlatban mennyire működik majd, azt természetesen csak a konkrét ügyeken és az eljárásokon lehet lemérni.
Szeptember 28. ebből a szempontból az első igazi próba lesz: akkor láthatóvá válik, milyen típusú ügyekkel akarja megkezdeni a hivatal a munkáját.
Nem kisebb ügyeket akarnak egyesével végigkergetni
Unger Anna magyarázata alapján az NVVH nem arra készül, hogy véletlenszerűen kiválasszon néhány látványos botrányt. Inkább olyan ügytípusokat keresnek, amelyekből egy egész rendszer működésére lehet következtetni.
Unger azt mondta, a korábbi rendszer szerinte sokszor ugyanazokat a bevált konstrukciókat használta újra és újra. Ha egy adott pénzügyi vagy jogi módszer működött, azt más helyeken is alkalmazhatták. A hivatal ezért mintázatokat keres.
Ez azért lehet fontos, mert ha egy konkrét ügyben sikerül feltárni ugyanazt a döntési láncot, pénzügyi konstrukciót vagy túlárazási módszert, akkor az eljárás tapasztalatai más ügyekben is felhasználhatók.
Túlárazott közbeszerzések is célkeresztbe kerülhetnek
Unger több olyan területet is megnevezett, amelyet az NVVH érdemesnek tart vizsgálni. Ezek közül az egyik a túlárazott állami közbeszerzések világa.
Ha például egy állami szerv egy szolgáltatásért vagy beruházásért bizonyíthatóan indokolatlanul magas árat fizetett, a hivatal azt vizsgálhatja, hogy történt-e vagyoni hátrány, ki hozta meg a döntést, és milyen módon lehet a pénz egy részét visszaszerezni.
Unger arra is kitért, hogy lehetnek olyan helyzetek, amikor papíron igazolták egy szolgáltatás teljesítését, miközben a valós teljesítés kérdéses. Ilyen esetben már nem egyszerűen politikai vagy erkölcsi vitáról beszélünk: konkrét dokumentumokat, számlákat és teljesítési igazolásokat lehet összevetni.
A koncessziók is különösen érdekesek lehetnek
A másik nagy terület a koncessziós rendszer. Unger szerint olyan konstrukciókat is meg kell vizsgálni, amelyekben hosszú időre állami jogosultságok vagy piaci lehetőségek kerültek magánszereplőkhöz.
Ide elméletileg többféle ügy tartozhat a dohánykoncesszióktól a kaszinókon át más állami jogosultságokig. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek bármelyike biztosan benne van az első négy ügyben.
A hivatalnak minden egyes esetben külön kell bizonyítania, hogy történt-e jogsértés vagy jogtalan vagyongyarapodás. Önmagában az, hogy egy vállalkozás koncesszióból sok pénzt keresett, természetesen nem bűncselekmény.
A magántőkealapoknál is komoly vizsgálatok jöhetnek
Unger külön beszélt a magántőkealapokról is. Ezek az elmúlt években azért váltak politikailag különösen vitatottá, mert a mögöttük álló végső tulajdonosi kör sok esetben jóval kevésbé átlátható, mint egy hagyományos vállalkozásnál.
Az NVVH vezetője szerint meg kell vizsgálni, hogyan kerülhetett állami vagyon olyan konstrukciókba, amelyek tényleges tulajdonosi háttere nem volt egyértelműen látható. Az Alaptörvény közpénzügyi szabályai ugyanis előírják az állami vagyon felhasználásának átláthatóságát.
Itt különösen nagy jelentősége lehet a tulajdonosi láncok feltérképezésének. Egy több cégen, alapkezelőn és magántőkealapon keresztül mozgó vagyon nyomon követése sokkal nehezebb, mint egy egyszerű bankszámláé, de Unger szerint éppen erre építik fel a hivatal képességeit.
A több száz milliárdos állami irodavásárlások is szóba kerültek
A beszélgetésen Unger példaként említette a több száz milliárd forintos állami székház- és irodavásárlásokat is. Szerinte jogi kérdéseket vethet fel, ha az állam rendkívül nagy összegű ingatlanvagyont versenyeztetés nélkül vásárol meg.
Az elmúlt években több, összesen nagyjából 600 milliárd forintos nagyságrendű állami ingatlanügylet került a nyilvánosság elé. Ezeknek a vizsgálata azonban szintén nem jelenti automatikusan azt, hogy bűncselekmény történt.
Az NVVH feladata az lehet, hogy megnézze az értékbecsléseket, a döntés-előkészítő iratokat, a tulajdonosi hátteret, az árképzést és azt, milyen alternatív lehetőségei voltak az államnak.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok is terítékre kerülhetnek
Unger Anna a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról, vagyis a kekvákról is beszélt. Az elmúlt években jelentős állami vagyon került ilyen alapítványokhoz, köztük egyetemek, ingatlanok és vállalati részesedések.
A hivatal ezeknél nem pusztán azt nézheti, hogy jogszerű volt-e az eredeti vagyonátadás. Azt is vizsgálhatja, hogyan használták később a vagyont, milyen szerződéseket kötöttek, és megfelelő volt-e az egyes szolgáltatásokért fizetett ár.
Unger példaként azt vetette fel, hogy ha egy rendezvényt a piaci ár sokszorosáért tartanak meg, akkor érdemes megvizsgálni, mi indokolta ezt az összeget és történt-e tényleges teljesítés.
De az első négy ügy neve továbbra is titok
A felsorolt témákból könnyű lenne találgatni. Autópálya-koncesszió? Jegybanki alapítványok? Állami irodaházak? Magántőkealapok? Egyetemekhez került vagyon? Nagy közbeszerzések?
Jelenleg ezek közül egyikre sem lehet azt mondani, hogy biztosan benne van az első négyben. Unger szándékosan nem árulta el a neveket.
A hivatal ráadásul csak olyan büntetőügyet tud átvenni, amelyben már legalább feljelentés történt. Ez tovább szűkíti a lehetséges kört, de még így sem lenne megalapozott konkrét személyeket vagy cégeket megnevezni.
Nem a bilincs a legfontosabb – hanem hogy hol van a pénz
Unger szerint a közvélemény részéről erős elvárás a látványos büntetőjogi felelősségre vonás. Sokak számára az elszámoltatás egyet jelent azzal, hogy ismert szereplőket visznek el a hatóságok.
Az NVVH elnöke azonban azt hangsúlyozta, hogy számukra legalább ilyen fontos – sőt a hivatal alapfeladata szempontjából fontosabb – a közvagyon visszaszerzése.
Ha valaki börtönbe kerül, de az államtól eltűnt milliárdok közben külföldi számlákon, cégekben vagy ingatlanokban maradnak, akkor a közvagyon szempontjából csak az ügy egyik fele oldódott meg.
Nemcsak büntetőeljárással próbálhatják visszaszerezni a vagyont
Ez az egyik legérdekesebb része Unger bejelentésének. A hivatal nem kizárólag büntetőjogi úton gondolkodik.
Bizonyos esetekben versenyjogi vagy állami támogatási szabályok alapján is lehetőség nyílhat a jogtalan előny visszafizettetésére. Más helyzetben polgári jogi igény, vagyonbiztosítás vagy büntetőeljárásban alkalmazott vagyonelkobzás jöhet szóba.
A módszer tehát az adott ügytől függ. Az alapelv viszont ugyanaz: nem elegendő megállapítani, hogy egy döntés rossz volt. Meg kell találni azt a jogi utat is, amelyen a közvagyon ténylegesen visszaszerezhető.
Az eltűnt pénznek nyoma marad
Unger szerint az NVVH olyan eszközökhöz is hozzáfér majd, amelyek egy újságíró vagy civil szervezet számára nem állnak rendelkezésre. Ide tartozhatnak különböző hatósági adatbázisok, pénzügyi információk és a törvényben meghatározott esetekben titkos információgyűjtési eszközök.
A hivatal vezetője lényegében arra utalt, hogy nagy értékű vagyont nehéz teljesen nyomtalanul eltüntetni. Ingatlannak tulajdonosa van, bankszámlának pénzforgalmi nyoma, céges részesedéseknek dokumentációja, egy nagy összegű nemzetközi utalásnak pedig pénzügyi útvonala.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden vagyont sikerül majd visszaszerezni. Unger maga is elismerte, hogy lesznek olyan korábbi döntések, amelyek pénzügyi következményeit már nem lehet visszafordítani.
Nem a kisembereket akarják végigkergetni
Az NVVH vezetője külön hangsúlyozta, hogy szerinte nem lehet kollektív felelősséget megállapítani egy teljes államigazgatási rendszer dolgozóival szemben. Attól, hogy valaki egy minisztériumban, állami vállalatnál vagy más szervezetnél dolgozott, még nem válik felelőssé az ott született minden döntésért.
A hivatal ezért elsősorban a döntéshozói szinteket, a döntések tényleges haszonélvezőit és azokat a szereplőket akarja vizsgálni, akik egy adott konstrukció működtetésében meghatározó szerepet tölthettek be.
Unger ezt úgy foglalta össze, hogy az ország nem büntetheti meg saját magát. A hivatalnak konkrét személyek konkrét döntéseit kell vizsgálnia, nem politikai csoportok kollektív felelősségét.
Akár cégek ellen is felléphetnek
Az eljárások ráadásul nem kizárólag természetes személyeket érinthetnek. Jogi személyek és gazdasági társaságok is bekerülhetnek a vizsgálatokba, ha az adott ügyben ennek törvényes feltételei fennállnak.
Ez azért lehet fontos, mert nagy közpénzügyi ügyekben a vagyon gyakran nem közvetlenül magánszemély nevén jelenik meg. Cégek, alapok és holdingstruktúrák egész láncolata állhat egy-egy eszköz mögött.
A tényleges vagyonvisszaszerzéshez ezért sok esetben nem elegendő egyetlen ember bankszámláját megnézni: végig kell követni a teljes tulajdonosi és pénzügyi láncot.
Unger szerint még olyan ügyek is előkerülhetnek, amelyekről ma senki sem tud
Talán ez volt a beszélgetés egyik legérdekesebb állítása. Unger szerint amikor a hivatal munkatársai hozzáférnek a korábban nem nyilvános belső iratokhoz, kormányzati döntésekhez és pénzügyi dokumentumokhoz, várhatóan olyan ügyekkel is találkozni fognak, amelyek eddig sem a sajtóban, sem a politikai nyilvánosságban nem jelentek meg.
Ezt részben az is segítheti, hogy több korábban titkos kormányzati irat minősítését feloldották. Így bizonyos esetekben a hivatalnak már nem kell hosszadalmas külön eljárásban kérnie az adatok megismerését.
Hogy valóban előkerülnek-e eddig teljesen ismeretlen korrupciós ügyek, azt természetesen még nem lehet tényként kijelenteni. Unger arra számít, hogy ez meg fog történni.
A régi rendszer embereinek beépülési kísérletével is számolnak
Unger Anna arról is beszélt, hogy a hivatal létrehozásakor eleve abból indultak ki: lehetnek olyan személyek, akik információszerzés vagy befolyásolás céljából próbálnak bekerülni a szervezetbe.
Ez szintén a hivatal vezetőjének kockázatértékelése, nem olyan nyilvánosan bizonyított állítás, hogy már konkrét beépülési kísérlet történt volna. Az NVVH ezért szigorú biztonsági protokollt alkalmaz, és a munkatársak teljes névsorát sem hozzák nyilvánosságra.
A hivatal végül körülbelül 150 munkatárssal működhet.
Orbán Viktor fenyegetőnek minősített mondataira is reagált
A beszélgetésben természetesen szóba került Orbán Viktor néhány nappal korábbi kijelentése is. A Fidesz elnöke arról beszélt, hogy ha pártja ismét hatalomra kerül, felelősségre vonhatják az NVVH-nál dolgozókat, és nyomon követik, kik vállalnak munkát az intézménynél.
Unger korábban már jelezte, hogy a hivatalt és munkatársait jogi eszközökkel fogják megvédeni minden konkrét megfélemlítési vagy fenyegetési kísérlettel szemben.
Azt azonban nem mondta, hogy emiatt lassítanák a munkát. Sőt, a hivatal felépítését eleve úgy tervezik, hogy külső politikai nyomás mellett is képes legyen működni.
És ha egyszer a Tisza-kormány kerülne célkeresztbe?
Unger erre is adott egy fontos választ. Azt mondta, az NVVH feladata nem egy adott politikai oldal ellenőrzése, hanem az állami vagyon védelme.
Ha tehát a jelenlegi Tisza-kormány vagy egy későbbi kabinet ugyanúgy szabálytalanul bánna a közvagyonnal, akkor a hivatalnak vele szemben is fel kell lépnie. Ez az intézmény politikai függetlenségének egyik alapvető próbája lesz.
A kijelentés jelentős, a tényleges függetlenséget azonban majd az mutatja meg, hogyan jár el a hivatal olyan ügyekben, amelyek a mindenkori kormány számára politikailag kellemetlenek.
Szeptember 28-án lehull a lepel az első négy ügyről
Most tehát már van konkrét dátum. Szeptember 27-én aktiválódnak az NVVH büntetőeljárási jogosultságai, szeptember 28-án pedig megnevezik azt a négy ügyet, amelyet elsőként át akarnak venni más hatóságoktól.
Addig lehet találgatni, de biztosat nem lehet mondani. A magántőkealapok, a koncessziók, a több száz milliárdos állami ingatlanügyletek, a közérdekű alapítványok és a túlárazottnak tartott közbeszerzések mind olyan területek, amelyeket Unger külön is szóba hozott.
De az első négy konkrét dosszié neve még zárva van.
Utána viszont már nem csak beszélni fognak
Az NVVH eddigi működésének nagy része szükségszerűen a szervezet felépítéséről, vezetőinek kiválasztásáról és a jogi keretek kialakításáról szólt. Szeptember végével ez a szakasz lezárulhat.
Onnantól az lesz a kérdés, milyen bizonyítékokat tudnak összegyűjteni, mennyi vagyont sikerül biztosítani vagy visszaszerezni, milyen ügyek kerülnek az ügyészség és a bíróságok elé, és mennyire tudják elkerülni, hogy az egész folyamat politikai látványossággá váljon.
Unger Anna szerint ugyanis nem előre megrendezett bilincselésekre készülnek. A mérce az lesz, mennyi közvagyont tudnak ténylegesen megtalálni és jogszerűen visszahozni.
Szeptember 28-án pedig végre kiderül, melyik négy ügyön kezdik el ezt a munkát.
Forrásellenőrzés: a bejelentés Unger Anna szeptember 18-i HVG Címlapsztori-beszélgetésén hangzott el. A HVG, a Telex, a 24.hu, az Index és a Blikk egybehangzóan arról számolt be, hogy az NVVH szeptember 28-án nevezi meg az első négy átvételre kijelölt ügyet. A négy konkrét ügy nevét szeptember 18-án még nem hozták nyilvánosságra.