Itt az első szigorítás a pénzügyminisztertől – Kármán András súlyos pénzügyi helyzetről beszélt
Kármán András pénzügyminiszter első komoly döntése világos jelzés: a Tisza-kormány szerint a költségvetés olyan állapotban van, hogy azonnali fékre kell lépni. A pénzügyminiszter bejelentette, hogy a nagyobb állami kötelezettségvállalások és eszközbeszerzések ezentúl nem mehetnek át automatikusan: 250 millió forint feletti rendkívüli kötelezettségvállaláshoz, valamint 100 millió forint feletti eszközbeszerzéshez pénzügyminiszteri jóváhagyás kell. A Blikk és az Index is arról írt, hogy Kármán szerint a kormány nehéz pénzügyi helyzetben vette át az ország irányítását.
Behúzzák a kéziféket az állami költéseknél
A döntés lényege egyszerű: a minisztériumok és állami szervek nem vállalhatnak szabadon nagy összegű, rendkívüli kiadásokat. Ha valaki 250 millió forint felett akar kötelezettséget vállalni, vagy 100 millió forint feletti eszközt akar beszerezni, azt már nem lehet rutinból átvinni. Ehhez Kármán András jóváhagyása kell.
Ez az első látványos pénzügyi szigorítás az új kormány részéről, és egyben bizalmatlansági jelzés is az örökölt állami gazdálkodással szemben. A pénzügyminiszter szerint ugyanis a kabinet egyelőre nem látja teljes egészében, milyen kötelezettségeket vállalt az előző kormány, vagyis nem tudnak még pontos képet adni arról, mekkora valójában a baj.
A hiány már most riasztó képet mutat
Kármán András szerint az elmúlt négy évben a költségvetési hiány GDP-arányosan átlagosan közel 6 százalék volt évente. Az idei évre eredetileg alacsonyabb hiánycélt terveztek, de a hivatalos előrejelzést már a költségvetési év kezdete előtt felfelé módosították. A 24.hu korábbi beszámolója szerint az új kormány pótköltségvetést készít elő, mert a deficit április végére már elérte az éves hiánycél 91 százalékát.
Ez döbbenetes adat. Ha az év első négy hónapjában gyakorlatilag elfogy az egész évre tervezett mozgástér, akkor az új kormánynak nincs sok választása: vagy azonnal rendet tesz, vagy év végére teljesen elszállhat a hiány.
Ez is érdekelhet
Kármán szerint a leköszönő kormány már akár 6,8 százalék körüli éves hiánnyal számolhatott. Ez azt jelenti, hogy a Tisza-kormány nem egyszerűen feszes büdzsét örökölt, hanem olyan költségvetést, amelyet újra kell tervezni.
2212 milliárd forintról döntöttek utólag
A pénzügyminiszter egyik legsúlyosabb állítása az volt, hogy a Fidesz-kormány 46 alkalommal módosította az Országgyűlés által elfogadott 2026-os költségvetést, 2025-ben pedig még a költségvetési év kezdete előtt további nyolcszor nyúlt hozzá. Az Index beszámolója szerint Kármán azt közölte: az évközi módosításokkal összesen 2212 milliárd forint sorsáról rendelkezett utólag, parlamenti jóváhagyás nélkül az előző kormány.
Ez politikailag és gazdaságilag is súlyos vád. A költségvetés elvileg az ország egyik legfontosabb törvénye, amelyet a parlament fogad el. Ha év közben ezermilliárdos nagyságrendben mozgatják át a pénzeket kormányzati döntésekkel, az könnyen azt az érzetet keltheti, hogy a parlamenti költségvetés csak papíron volt valódi keret.
Jön a pótköltségvetés
Kármán András már korábban is jelezte: az új kormány pótköltségvetést fog benyújtani. A Portfolio szerint a pénzügyminiszter a bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy még nyáron jöhet az új költségvetési terv, a jövőben pedig ősszel készítenék a büdzséket, nagyobb tartalékokkal.
Ez szakítás lenne azzal a gyakorlattal, amelyben a költségvetést sokszor túl korán, bizonytalan gazdasági adatokra építve fogadták el, majd év közben folyamatosan toldozták-foltozták. A Tisza-kormány most azt ígéri, hogy pontosabb tervezés, nagyobb tartalék és szigorúbb kontroll jön.
A szigorítás politikai üzenete is erős
A 250 milliós és 100 milliós engedélyezési küszöb nemcsak technikai szabály. Ez politikai üzenet is: vége annak, hogy nagy értékű állami döntések különösebb központi kontroll nélkül menjenek át.
A Tisza-kormány ezzel azt próbálja mutatni, hogy először megállítja a pénzszórást, felméri az örökölt kötelezettségeket, majd új alapokra helyezi a gazdálkodást. Ez különösen fontos olyan napok után, amikor sorra kerültek elő a luxusminisztériumokról, végkielégítésekről, nagy állami szerződésekről és utolsó pillanatban vállalt kötelezettségekről szóló ügyek.
Nehéz időszak jöhet, de nem mindegy, hol húzzák meg a nadrágszíjat
A költségvetési szigor mindig kényes kérdés. Az emberek joggal félnek attól, hogy a „rendbetétel” végül megszorítást jelent. Kármán Andrásnak ezért nagyon világosan kell majd megmutatnia, hogy a spórolás nem a legkiszolgáltatottabbakon kezdődik.
A nagy kérdés az lesz, hogy a kormány képes-e egyszerre megőrizni a szociális vállalásait — például az alacsony nyugdíjak emelését, az egészségügyi többletforrásokat és a családtámogatási ígéreteket —, miközben kordában tartja az elszállt hiányt.
Ez lesz az új pénzügyminiszter első igazi nagy próbája.
A döntés lényege: mostantól nincs automata pénzcsap
Kármán András első szigorítása azt üzeni: amíg nem látják pontosan, milyen állapotban van a kassza, addig minden nagyobb állami költést külön ellenőriznek. A 250 millió forint feletti rendkívüli kötelezettségvállalások és a 100 millió feletti eszközbeszerzések pénzügyminiszteri engedélyhez kötése az első lépés lehet a költségvetési fegyelem visszaállításában.
A számok alapján erre szükség is lehet. Ha valóban már április végére elolvadt az éves hiánycél nagy része, és ha tényleg ezermilliárdos nagyságrendű utólagos átcsoportosítások történtek, akkor az új kormány nem sokáig halogathatja a rendrakást.
Mostantól a kérdés nem az, lesz-e szigor. Hanem az, hogy a szigor a pazarlást állítja-e meg, vagy végül megint azok fizetik meg az árát, akiknek a legkevesebb mozgásterük van.