Ruszin-Szendi Romulusz kitálalt: A volt honvédelmi miniszter botrányos dolgot tett
Kemény jelenetekkel indult a kormányzati átadás-átvétel: Magyar Péter és Ruszin-Szendi Romuluszék azonnal nekimentek annak a több mint 1300 milliárd forintos honvédelmi keretszerződésnek, amelyet a leköszönő Orbán-kormány még a választás előtt kötött meg a 4iG űrtechnológiai érdekeltségével. A Tisza-kormány szerint a megállapodás társadalmi egyeztetés nélkül, titkosított formában, az utolsó pillanatban született, és már egy nagyjából 30 milliárdos előlegszámla is ott van a minisztériumnál. Magyar Péter egyértelműen jelezte: ezt nem fizetik ki, a szerződést teljes egészében felülvizsgálják.
A közel-keleti szál miatt még súlyosabb a kérdés
A miniszteri átadás legélesebb része az volt, amikor Magyar Péter arról beszélt: lehet, hogy a szerződésben a Rheinmetall is érintett, de a cégcsoportban közel-keleti érdekeltségek is vannak. Szerinte nem mindegy, hogy Magyarország kormányzati, civil és honvédelmi digitalizációja milyen tulajdonosi hátterű cégekhez kerül.
Ez nem egyszerű politikai szurkálódás. A honvédelmi és kormányzati informatikai rendszerek esetében a tulajdonosi háttér, az adatbiztonság, a szövetségesi kontroll és a nemzetbiztonsági kockázat alapvető kérdés. Egy ilyen szerződésnél nem elég annyit mondani, hogy „nagy siker lesz”. Pontosan tudni kell, kik férhetnek hozzá rendszerekhez, adatokhoz, infrastruktúrához, és milyen garanciák védik Magyarországot.
Ha valóban van közel-keleti érintettség a cégcsoportban, akkor az új kormány joggal kérdez rá: miért nem kizárólag megbízható szövetségesi körben gondolkodtak, amikor ilyen stratégiai rendszerekről döntöttek?
Az utolsó pillanatban írták alá a gigaszerződést
A Kontroll és a Klubrádió beszámolója szerint a szerződést március közepén, nagyjából egy hónappal a választás előtt írta alá Jászai Gellért cége és a Szalay-Bobrovniczky Kristóf vezette Honvédelmi Minisztérium. A megállapodás 2035-ig szól, vagyis nem egy rövid távú beszerzésről, hanem évekre előre bebetonozott, óriási állami kötelezettségvállalásról van szó.
Ez is érdekelhet
Ez önmagában is politikai bomba. Egy leköszönő kormány, amely már tudta, hogy elvesztette a választást, olyan szerződést hagyott hátra, amelynek értéke nagyságrendileg 1 billió 300 milliárd forint. Magyar Péter éppen ezt nevezte nonszensznek: szerinte egy ilyen gazdasági és pénzügyi helyzetben nem az lenne a legfontosabb feladat, hogy az utolsó hetekben száz- és ezermilliárdos szerződéseket kössenek.
Magyar Péter: „az oligarcha urak tekintsék úgy, hogy a szerződés nem létezik”
A HVG beszámolója szerint Magyar Péter az átadás-átvétel után azt mondta: a kormány nem fizeti ki a mintegy 30 milliárd forintos előleget, és a szerződést teljes egészében felülvizsgálja. Úgy fogalmazott: „az oligarcha urak tekintsék úgy, hogy a szerződés nem létezik.”
Ez a mondat pontosan mutatja, milyen irányba indul az új kormány: nem automatikusan veszi át az Orbán-kormány utolsó pillanatban aláírt vállalásait, hanem megvizsgálja, volt-e mögöttük valódi szakmai és nemzetbiztonsági indok, vagy inkább politikai-gazdasági bebetonozásról van szó.
A szerződés különösen érzékeny, mert a beszámolók szerint kémműholdak és hasonló stratégiai képességek is szerepelhetnek benne. Magyar Péter szerint ilyen horderejű ügyekben nem elfogadható, hogy minden titkosítva van, miközben a magyar társadalom semmit nem tud arról, pontosan mire vállalt kötelezettséget az állam.
Ruszin-Szendi már korábban is figyelmeztetett
Ruszin-Szendi Romulusz már a kormányalakítás előtt is jelezte, hogy a Honvédelmi Minisztériumban komoly átvilágításra lesz szükség. Április végén arról írt, hogy a szakmai delegáltak már bent vannak a minisztériumban, dolgoznak az átadás-átvételen, és „lenne miről beszélni”.
A leendő honvédelmi miniszter korábban egy másik, 3,2 milliárdos kommunikációs szerződés kapcsán is keményen fogalmazott, amikor azt üzente: „El a kezekkel a Honvédség pénzétől!” A Portfolio akkori beszámolója szerint Ruszin-Szendi már akkor arra figyelmeztetett, hogy az utolsó pillanatban aláírt szerződések mögé nem lehet majd elbújni a felelősségre vonás elől.
Most pedig itt van egy ennél összehasonlíthatatlanul nagyobb ügy: 1300 milliárd forint, 2035-ig szóló keretszerződés, titkosított tartalom, előlegszámla, stratégiai rendszerek és nemzetbiztonsági kérdések.
Miközben tűzifára és gyermekvédelemre alig jutott pénz
Magyar Péter az átadás-átvételen éles kontrasztot rajzolt. Arról beszélt, hogy miközben a kormány 1300 milliárdos szerződést kötött, 2019 óta nem emelték érdemben a tűzifakeretet, a gyermekvédelem pedig csak 17 milliárd forint pluszforrást kapott, miközben a rendszer állapota szerinte gyalázatos és embertelen.
Ez a politikai vád lényege: az Orbán-kormány az utolsó hetekben óriási pénzügyi kötelezettségeket vállalt, miközben alapvető szociális, gyermekvédelmi és közszolgáltatási területeken évek óta pénzhiány volt. A Tisza-kormány ezt most úgy mutatja be, mint a régi rendszer egyik leglátványosabb örökségét: stratégiai címkével ellátott, titkosított, óriási szerződések a kiválasztott köröknek, miközben a társadalom alapellátásai roskadoztak.
A Honvédségnek nem oligarchák pénzcsapjának kell lennie
A honvédelem különösen érzékeny terület. Itt valóban szükség lehet nagy beruházásokra, modern technológiára, űrtechnológiai fejlesztésekre, digitális képességekre, informatikai rendszerekre. Magyarországnak szüksége van korszerű haderőre és szövetségesi kompatibilitásra.
De éppen ezért nem lehet mindegy, hogyan költik el a pénzt. Egy 1300 milliárdos szerződésnél a legszigorúbb szakmai, pénzügyi és nemzetbiztonsági vizsgálat lenne a minimum. Nem az a kérdés, kell-e fejleszteni a honvédséget. Hanem az, hogy ezt átláthatóan, Magyarország biztonsági érdekei szerint, vagy az utolsó pillanatban bebetonozott üzleti körök javára tették-e.
Ruszin-Szendi Romulusz feladata most az lesz, hogy ezt szétszálazza. Mi volt valóban szükséges? Mi volt túlárazott? Mi volt politikailag motivált? Milyen kötelezettséget vállalt az állam? Milyen garanciák vannak? Kik a végső haszonhúzók? És volt-e bármilyen kockázat abban, hogy nem kizárólag szövetségesi hátterű érdekeltségek vannak a rendszerben?
Az új kormány első nagy honvédelmi elszámoltatása jöhet
A Tisza-kormány első napjai eddig is az átvilágításról szóltak: minisztériumok, állami cégek, luxusépületek, titkos dossziék, közpénzes szerződések. A honvédelmi 1300 milliárdos ügy azonban más szint. Ez nem egy kommunikációs kampány, nem egy reprezentációs költés, hanem stratégiai jelentőségű, évtizedes kihatású állami szerződés.
Ha Magyar Péterék valóban megállítják a 30 milliárdos előleget, és teljes felülvizsgálatot rendelnek el, az az új kormány egyik első igazán komoly erőpróbája lesz. Mert itt nemcsak politikai kommunikációról, hanem nagyvállalati érdekekről, nemzetközi kapcsolódásokról és titkosított honvédelmi tartalmakról van szó.
Szégyelljék magukat – innen indult az átadás
A transzkriptum egyik legerősebb mondata így hangzott: „Szégyelljék magukat!” Ez nem szokványos átadás-átvételi udvariasság. Ez politikai vádirat volt a leköszönő kormány felé.
Magyar Péterék azt állítják: miközben az ország gazdasági, szociális és intézményi válságban volt, a távozó kormány még az utolsó pillanatban is óriási szerződéseket kötött. A honvédelmi 1300 milliárdos ügy ennek most a legnagyobb szimbóluma lett.
A következő hetekben dől el, hogy ez valóban csak egy túlfűtött politikai jelenet marad-e, vagy a Tisza-kormány dokumentumokkal, vizsgálatokkal és jogi lépésekkel is alátámasztja a vádakat. Egy biztos: Ruszin-Szendi Romulusz és Magyar Péter ezzel az üggyel azonnal jelezte, hogy a Honvédelmi Minisztérium pénzügyei sem maradnak érinthetetlenek.