Brutális fellépés jöhet a gyorshajtók ellen: Helyszínen elkobozzák a járművet.
Vitézy Dávid kemény üzenettel érkezett a közlekedési bizottsági meghallgatására: a magyar utakon nem lehet tovább félvállról venni a száguldozást. A leendő közlekedési miniszter szerint különbséget kell tenni az egyszer hibázó autósok és azok között, akik visszaesően, kirívóan veszélyes módon lépik túl a sebességhatárokat. A legsúlyosabb esetekben pedig akár az osztrák mintájú autóelkobzás magyarországi bevezetése is szóba kerülhet. Ez már nem egyszerű bírságemelés lenne, hanem világos üzenet: aki rendszeresen mások életével játszik, az elveszítheti a járművét is. A meghallgatásról beszámoló Telex szerint Vitézy a közlekedésbiztonság javítását az egyik kiemelt célként nevezte meg.
Nem az alkalmi hibázókat vennék célba
Vitézy Dávid nem arról beszélt, hogy minden kisebb sebességtúllépés után autókat kellene elkobozni. A lényeg éppen az, hogy különbséget tenne az egyszeri szabályszegés és a visszaeső, extrém gyorshajtás között. Ez fontos különbség, mert a közlekedésben bárki hibázhat, de egészen más kategória, amikor valaki tudatosan, rendszeresen és kirívóan veszélyes tempóval közlekedik.
A miniszterjelölt szerint Magyarország közlekedésbiztonsági mutatói nem elég jók. Az Eurostat 2024-es adatai alapján Magyarországon egymillió lakosra 52 közúti haláleset jutott, miközben az uniós átlag 44 körül volt. Ez azt jelenti, hogy a magyar utak továbbra is veszélyesebbek az EU átlagánál, és a javulás nem elég gyors.
Ezért kerülhetnek elő olyan eszközök, amelyek néhány éve még túl szigorúnak tűntek volna. A gyorshajtás ugyanis nem pusztán szabálysértés, hanem sok esetben életveszélyes magatartás. Aki lakott területen, iskolák, zebrák, buszmegállók közelében vagy országúton brutális tempóval száguld, az nemcsak magát, hanem teljesen vétlen embereket is veszélybe sodor.
Ausztriában már működik az autóelkobzás
A minta Ausztria lehet, ahol 2024. március 1. óta extrém gyorshajtás esetén a hatóságok már a helyszínen lefoglalhatják a járművet. A szabály szerint lakott területen belül 80 km/órát, lakott területen kívül 90 km/órát meghaladó sebességtúllépésnél nemcsak ideiglenes lefoglalás, hanem későbbi elkobzás és értékesítés is lehetséges.
Ez is érdekelhet
Ausztriában a szabályt már külföldi sofőrrel szemben is alkalmazták: a Telex 2024 márciusában arról írt, hogy egy szerb autós járművét is elvették extrém gyorshajtás miatt. Ez azt mutatja, hogy nem üres fenyegetésről van szó, hanem olyan jogi eszközről, amelyet a gyakorlatban is használnak.
A Blikk friss beszámolója szerint Ausztria tovább is szigorítana: 2027 októberétől már az sem feltétlenül jelentene védelmet, ha az autó nem a sofőr tulajdona. Extrém gyorshajtás esetén a járművet akkor is elkobozhatnák, ha az más nevén van, ami komoly figyelmeztetés lehet céges autóval vagy kölcsönautóval száguldozóknak is.
A pénzbírság sokaknak már nem visszatartó erő
A magyar rendszer egyik nagy problémája, hogy a pénzbüntetés nem mindenkinek ugyanakkora teher. Egy átlagos fizetésből élő embernek egy több tízezres vagy százezres bírság komoly érvágás, egy luxusautóval száguldozó, vagyonos visszaesőnek viszont sokszor csak kellemetlen költség. Másnap ugyanúgy beül az autóba, és folytatja.
Erről már korábban a Totalcar is írt: Magyarországon az extrém gyorshajtók többnyire pénzbírsággal megússzák, ritkább esetben a jogosítványukat veszíthetik el egy időre, de a járművük általában marad.
Az autóelkobzás ezért lenne valódi fordulat. Nem az a célja, hogy bosszút álljon az állam, hanem az, hogy a legveszélyesebb sofőrök érezzék: itt már nem lehet mindent pénzzel elintézni. Ha valaki visszaesően úgy vezet, mintha az út az övé lenne, akkor az állam kimondhatja: nem alkalmas arra, hogy ilyen járművel részt vegyen a közlekedésben.
A KRESZ felülvizsgálata is jöhet
Vitézy Dávid a meghallgatáson nemcsak a gyorshajtókról beszélt, hanem a KRESZ felülvizsgálatáról is. Ez régóta időszerű kérdés, mert a közlekedés az elmúlt évtizedekben alapjaiban változott. Több lett a kerékpáros, megjelentek az elektromos rollerek, nőtt az autóforgalom, a városokban pedig egyre nagyobb feszültség van az autós, gyalogos, kerékpáros és közösségi közlekedési igények között.
A közlekedésbiztonság nem merülhet ki abban, hogy nagyobb bírságokat szabnak ki. Kell hozzá jobb szabályozás, kiszámíthatóbb ellenőrzés, több veszélyes útszakasz átépítése, biztonságosabb zebrák, jobb közvilágítás, forgalomcsillapítás és következetes rendőri jelenlét is. Vitézy programjából az látszik, hogy a gyorshajtás elleni fellépést egy szélesebb közlekedési reform részeként kezelné.
Vasút, MÁV, HÉV: nem csak az autósokra figyelne
A meghallgatáson a vasút is kiemelt téma volt. Vitézy arról beszélt, hogy le kell zárni a „vasútrombolás” korszakát, felül kell vizsgálni a vidéki vasútvonal-bezárásokat, és hozzá kell nyúlni az elöregedett járműparkhoz. A Telex beszámolója szerint a miniszterjelölt a BZ motorvonatok, HÉV-szerelvények és IC-kocsik cseréjét, illetve korszerűsítését is fontos feladatnak nevezte.
Ez közvetve a közúti biztonságra is hat. Ha a vasút és az elővárosi közlekedés megbízhatóbb, akkor kevesebben kényszerülnek autóba ülni. Ha a nagyvárosi közlekedés jobban szervezett, ha a MÁV nem a késések és lerobbanások szinonimája, akkor az utak terhelése is csökkenhet.
A közúthálózatnál Vitézy külön kiemelte, hogy az alsóbbrendű utak állapota sok helyen leromlott. Ez szintén biztonsági kérdés, mert a kátyús, rosszul belátható, gyengén karbantartott utak növelik a balesetek kockázatát.
Jöhet az országos közlekedésszervező is
A miniszterjelölt beszélt egy országos közlekedésszervező lehetőségéről is, amely a Budapesti Közlekedési Központ mintájára hangolhatná össze a közösségi közlekedést. Ezt azonban nem sietné el, mert egy ilyen rendszer csak akkor működik, ha valódi szakmai alapokra épül, nem pedig újabb bürokratikus vízfejként jön létre.
Ez fontos óvatosság. Magyarországon sokszor láttuk már, hogy egy jó ötletből központosított, nehézkes állami monstrum lett. Vitézy most láthatóan azt próbálja jelezni: nem a névtábla számít, hanem az, hogy az utas jobb szolgáltatást kapjon.
A száguldozók korszaka véget érhet
Az autóelkobzás gondolata biztosan vitát vált majd ki. Lesznek, akik túl szigorúnak tartják, mások szerint viszont éppen ideje volt. A döntő kérdés az lesz, hogyan írják meg a szabályokat: pontosan kikre vonatkozik, milyen sebességtúllépésnél, milyen bizonyítás mellett, mi történik bérelt vagy céges autóval, és milyen jogorvoslat jár az érintetteknek.
De az irány világos: a Tisza-kormány közlekedéspolitikája nem akarja tovább eltűrni, hogy a visszaeső száguldozók néhány csekken megváltsák mások életének veszélyeztetését.
Ha Vitézy Dávid valóban átveszi az osztrák modell lényegét, akkor Magyarországon új korszak kezdődhet az utakon. Aki egyszer hibázik, azt megbüntetik. Aki viszont újra és újra közveszélyesen száguldozik, az könnyen elveszítheti azt az eszközt, amellyel másokat veszélybe sodor.
Ez nem autósellenes politika. Ez azoknak az autósoknak, gyalogosoknak, kerékpárosoknak és családoknak a védelme, akik csak haza akarnak érni élve.