Döntött a kormány: Magyar Péter leváltja Sulyok Tamást
Magyar Péter nem hátrál Sulyok Tamás ügyében. Az új miniszterelnök az első kormányülés utáni ópusztaszeri sajtótájékoztatón egyértelművé tette: ha a köztársasági elnök és a többi, általa a régi rendszerhez kötött közjogi vezető május végéig nem mond le önként, akkor alkotmánymódosítással teremtenék meg az eltávolításuk jogi lehetőségét. Ez az új Tisza-kormány eddigi egyik legkeményebb közjogi üzenete: Magyar Péterék nemcsak kormányt váltanának, hanem a hatalmi rendszer felső szintjeit is újrarendeznék.
Május végéig kaptak időt
Magyar Péter már miniszterelnökké választása után is személyesen szólította fel Sulyok Tamást a távozásra. A Sándor-palota akkor azzal reagált, hogy a köztársasági elnök jogállását és hivatalviselésének feltételeit az Alaptörvény egyértelműen szabályozza. Ez jogilag azt jelenti: az államfő nem váltható le egyszerű politikai döntéssel, csak az alkotmányos keretek között.
A Tisza-kormány most erre adna választ. A miniszterelnök szerint megvárják május végét, hogy Sulyok Tamás és a többi érintett közjogi méltóság önként távozik-e. Ha nem, jöhet az Alaptörvény módosítása. Ez nem egyszerű politikai fenyegetés, hanem a kétharmados többség birtokában valós közjogi eszköz is lehet.
Nem csak Sulyokról szólna az első alkotmánymódosítás
A tervezett alkotmányozási csomag nem kizárólag a köztársasági elnök sorsáról szólna. Magyar Péter az első kormányülés után arról is beszélt, hogy legfeljebb két ciklusban maximálnák a miniszterelnöki tisztséget, és megszüntetnék a Szuverenitásvédelmi Hivatalt is. A 444 beszámolója szerint a kormány első napirendi pontjai között volt az Alaptörvény módosításának kérdése is.
Ez erős politikai üzenet: a Tisza nemcsak Orbán Viktort váltotta le, hanem az Orbán-korszak intézményi örökségéhez is hozzányúlna. A két ciklusos miniszterelnöki korlát egyértelmű válasz a 16 éves Orbán-korszakra, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése pedig a korábbi hatalom egyik legtöbbet bírált politikai eszközének felszámolása lenne.
Ez is érdekelhet
Sulyok helyzete egyre szűkebb
Sulyok Tamás számára politikailag egyre nehezebb a helyzet. Az új kormány már nemcsak kéri a lemondását, hanem nyíltan arról beszél, hogy ha nem távozik önként, akkor jogszabályi úton távolítanák el. A kérdés most az, hogy a Sándor-palota kitart-e a korábbi álláspontja mellett, vagy a május végi határidő közeledtével változik-e a helyzet.
A Fidesz oldaláról várhatóan azt fogják hangsúlyozni, hogy ez a fékek és ellensúlyok lebontása. A Tisza viszont azzal érvelhet, hogy éppen a jogállam helyreállításához kell eltávolítani azokat a közjogi vezetőket, akik szerintük a korábbi rendszer politikai kiszolgálóiként működtek.
Rendhagyó átadás-átvétel: egy teremben a régi és az új kormány
Magyar Péter az ópusztaszeri sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy rendhagyó átadás-átvételre készülnek: a régi és az új kabinet miniszterei egyszerre lesznek jelen. A Telex tudósítása szerint a tényleges átadás-átvételt csütörtök délutánra tervezték, és Magyar Péter külön hangsúlyozta, hogy ez szokatlan formátum lesz.
A miniszterelnök közben a leköszönő minisztereknek is üzent. Név szerint említette Rogán Antalt és Lázár Jánost, és felszólította őket, hogy ne vegyék fel a nekik járó végkielégítést. Magyar szerint az országot rossz állapotban adják át, ezért politikailag vállalhatatlan lenne, ha a távozó vezetők még milliós juttatásokkal búcsúznának.
A Karmelita helyett új miniszterelnöki központ jöhet
A Tisza-kormány első napjainak egyik látványos szimbolikus döntése, hogy Magyar Péter nem költözik be a Karmelitába, és nem kér új szolgálati autót sem. Korábban azt is jelezte, hogy a már ismert kék Škoda Superbet használja tovább, és a miniszterelnöki hivatalt az Országház közelében rendeznék be.
Ez a döntés politikailag pontosan illeszkedik a Tisza első napjainak üzenetéhez: szakítás a várbeli luxussal, a hatalmi elzártsággal és a reprezentációs politikával. A Karmelita az Orbán-korszak egyik legerősebb szimbóluma lett, Magyar Péter pedig láthatóan nem akarja átvenni ezt a díszletet.
Kárpátalja miatt bekérették az orosz nagykövetet
Az első kormányülés nemcsak belpolitikai döntésekről szólt. A kormány azonnali diplomáciai lépést is tett a Kárpátalját ért orosz támadások után: Orbán Anita külügyminiszter bekérette az orosz nagykövetet. Ez azért különösen fontos, mert a támadás magyar szempontból is érzékeny térséget érintett, és az új kormány ezzel jelezte: más hangot üt meg Moszkvával szemben, mint az előző kabinet.
Magyar Péter emellett Ursula von der Leyenhez is levelet küldene az uniós források ügyében. A cél az, hogy tisztázzák, milyen feltételek mellett lehet gyorsan hozzáférni a Magyarországnak járó pénzekhez. A kormányfő a sajtótájékoztatón megegyezésre számító hangot ütött meg.
Ez már nem csak kormányváltás
A mostani bejelentésekből egyértelműen látszik, hogy Magyar Péterék nem puszta adminisztratív átállásként kezelik a hatalomváltást. A Sulyok Tamásra vonatkozó ultimátum, az alkotmánymódosítás terve, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése, a Karmelita kiürítése, a végkielégítések körüli politikai nyomás és az átvilágítások mind ugyanabba az irányba mutatnak: a Tisza-kormány a régi rendszer intézményi és szimbolikus maradványait is le akarja bontani.
A címben szereplő „leváltja Sulyok Tamást” erős megfogalmazás, de a jelenlegi állás szerint pontosabban úgy írható le: Magyar Péterék május végéig várnak az önkéntes lemondásra, utána alkotmánymódosítással nyithatnak utat az eltávolításhoz.
A következő hetek döntik el, békés lesz-e az átmenet
Most Sulyok Tamás válasza lesz az egyik legfontosabb politikai kérdés. Ha lemond, a Tisza-kormány gyorsan új államfőjelöltet állíthat, és lezárhatja a konfliktus első szakaszát. Ha nem, akkor éles közjogi ütközet jöhet, amelyben az Alaptörvény módosítása, az Alkotmánybíróság szerepe és a köztársasági elnöki intézmény jövője is a politikai vita középpontjába kerülhet.
Magyar Péter első kormányülése után világossá tette: az új kormány nem várni akar, hanem cselekedni. A kérdés már csak az, hogy a régi rendszer emberei önként félreállnak-e, vagy a Tisza kétharmados többségének kell megnyitnia az utat az új közjogi korszak előtt.