A KDNP olyan javaslatott tett amire nehéz szavakat találni
Van politikai pálfordulás, és van az, amit a KDNP most december 24-ével művel. Rétvári Bence, Latorcai Csaba és további kereszténydemokrata képviselők augusztus 14-én benyújtották az Országgyűlésnek a T/500. számú törvényjavaslatot, amelynek címe: „Karácsony vigíliájának munkaszüneti nappá nyilvánítása érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosításáról”. Az Országgyűlés hivatalos nyilvántartása szerint a javaslatot valóban pénteken adták be.
Az ötlet önmagában teljesen rendben van. Sőt, társadalmilag régóta rendkívül népszerű, szakszervezetek évek óta követelik, és a kérdés az elmúlt évtizedben újra meg újra a parlament elé került. A probléma nem az, hogy a KDNP most támogatja.
A probléma az, hogy amikor megtehette volna, nem ezt mondta.
2020-ban még a magyar gazdaságot féltették december 24-től
Érdemes visszatekerni mindössze hat évet. Gurmai Zita akkor azt kérdezte a kormánytól: mikor nyilvánítják munkaszüneti nappá december 24-ét?
A választ a kormány nevében a KDNP-s Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára adta. Előbb még arra is szükségesnek látta felhívni a figyelmet, hogy a keresztény világ meghatározó része december 25-én emlékezik Jézus Krisztus születésére, és az már amúgy is munkaszüneti nap. Majd jött a lényeg.
Ez is érdekelhet
„A jelenleg is érvényben lévő munkaszüneti napok számának növelése gyengítené a versenyképességet és GDP-kiesést is okozna, érzékenyen érintené a nemzetgazdaság teljesítményét és a költségvetés bevételeit is.”
Ez volt a Fidesz–KDNP-kormány hivatalos válasza 2020-ban. Nem az, hogy jó ötlet, de még egyeztetni kell. Nem az, hogy szeretnék bevezetni, csak idő kell hozzá. Hanem az, hogy ártana a versenyképességnek, a GDP-nek és a költségvetésnek.
Hat évvel később ugyanez a politikai közösség beadja a törvényjavaslatot.
Úgy látszik, ellenzékben kevésbé veszélyes a GDP-re a karácsony.
És nem egyetlen szerencsétlenül sikerült 2020-as válaszról beszélünk
Ha csak Schanda Tamás hat évvel ezelőtti leveléről lenne szó, rá lehetne fogni arra, hogy változott a párt álláspontja. Csakhogy a december 24-i munkaszünet története ennél sokkal kínosabb a Fidesz–KDNP számára.
2023 novemberében már ötödik alkalommal bukott el olyan kezdeményezés, amely szentestét munkaszüneti nappá tette volna. A javaslat ismét a fideszes többségű vállalkozásfejlesztési bizottságban vérzett el. Az akkori kormányzati érvelés megint gazdasági szempontokra hivatkozott.
2024-ben pedig újra nekifutottak. Balassa Péter jobbikos képviselő ismét benyújtotta a törvényjavaslatot, az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési Bizottságának kormánypárti többsége azonban december 3-án ismét nem támogatta. Szatmáry Kristóf fideszes képviselő akkor gazdasági érvekkel magyarázta, miért nem kell újabb munkaszüneti nap.
Vagyis nem az történt, hogy valaki egyszer 2020-ban mondott valamit, aztán hat évvel később a KDNP bölcsebb lett. Éveken keresztül ott volt előttük ugyanaz a javaslat. Éveken keresztül megvolt hozzá a parlamenti többségük. Éveken keresztül egy egyszerű törvénymódosítással megtehették volna.
Nem tették.
Most viszont már az ő nevük szerepel a papíron
És talán ez a történet legszebb része. A Fidesz–KDNP-kormányzat idején mások javaslatai rendszeresen elbuktak. Most, hogy a KDNP ellenzékbe került, egyszer csak saját képviselői nevén jelenik meg ugyanaz az ügy az Országgyűlés előtt.
A T/500-as javaslat első benyújtói között ott van Rétvári Bence és Latorcai Csaba, mellettük további hat KDNP-s képviselő.
Hát persze.
Amikor tizenhat éven át kormányon voltak, a plusz munkaszüneti nap problémát jelentett a gazdaságnak. Amikor más nyújtotta be, nem kapott kormánypárti támogatást. Amikor az ellenzék kérdezte, előkerült a GDP és a versenyképesség.
Most, hogy nekik kell ellenzékből valami népszerűt mondaniuk az embereknek, hirtelen „karácsony vigíliája” lett belőle.
Ráadásul ehhez még kétharmad sem kellett volna
A történetet még kellemetlenebbé teszi, hogy december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítása nem valamilyen alkotmányozási Himalája. A jelenlegi szakmai javaslatok szerint elegendő a Munka törvénykönyvében felsorolt munkaszüneti napok körének kibővítése, ami egyszerű parlamenti többséggel elfogadható.
A Fidesz–KDNP-nek 2010 után éveken keresztül nem egyszerű többsége volt.
Kétharmada volt.
Ha valóban fontos lett volna nekik, akár egyetlen délután alatt átvihették volna az Országgyűlésen. Ehhez képest 2023-ra már az ötödik ilyen kezdeményezést utasította el a fideszes többség.
Most meg beadják sajátként.
És közben a magyarok már most is „megkapják” december 24-ét – csak előtte ledolgozzák
Az idei helyzet különösen abszurd. December 24. csütörtökre esik, és a jelenlegi 2026-os munkarendben pihenőnapnak számít. Csakhogy ezt december 12-én, szombaton előre le kell dolgozni. A hatályos munkarendet a 2026-os évre külön miniszteri rendelet szabályozza.
Vagyis a dolgozó ma úgy „kapja meg” a szentestét, hogy előtte elvesznek tőle egy szombatot.
A valódi munkaszüneti nap pont ezt változtatná meg: december 24. nem áthelyezett pihenőnap lenne, hanem ugyanúgy törvényben rögzített munkaszüneti nap, mint december 25. vagy 26. A munkarendet természetesen ehhez is hozzá kellene igazítani.
Ez egy teljesen ésszerű változtatás.
Csak kár, hogy erre a KDNP éppen akkor jött rá, amikor már nem ő kormányoz.
Az emberek közben régóta akarják
A társadalmi igény sem tegnap reggel született. Már 2017-ben olyan szakszervezeti kutatásra hivatkoztak a kezdeményezés támogatói, amely szerint a munkavállalók 96 százaléka támogatta december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítását. Az újabb vitákban is 90 százalék körüli támogatottsági adatokat idéztek.
Az elmúlt években újabb és újabb népszavazási, parlamenti és szakszervezeti kezdeményezések indultak. Idén nyáron a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete aláírásokat is kezdett gyűjteni, a Munkástanácsok és az Egyenlő.hu pedig konkrét jogszabály-módosítási javaslatot dolgozott ki.
Tehát azt sem lehet mondani, hogy a KDNP most valami soha nem látott társadalmi problémát fedezett fel.
Mindenki tudott róla.
A dolgozók tudtak róla.
A szakszervezetek tudtak róla.
Az ellenzék tudott róla.
A Fidesz tudott róla.
A KDNP is tudott róla.
Csak éppen kormányon nem volt ilyen sürgős.
Különösen szép ez egy magát kereszténydemokratának nevező párttól
A KDNP kommunikációjának egyik alappillére évtizedek óta a keresztény családmodell, a családok támogatása és a keresztény ünnepek tisztelete. Éppen ezért különösen nehéz nem észrevenni az iróniát.
Ha van nap, amelyen a családi együttlétnek Magyarországon kulturálisan, vallásilag és társadalmilag különös jelentősége van, az december 24.
És amikor 2020-ban erről kérdezték a kereszténydemokrata államtitkárt, a válasz lényege nem a család volt.
Hanem a GDP.
A Biblia természetesen nem tartalmaz fejezetet a magyar Munka törvénykönyvéről. Arról viszont meglehetősen sok szó esik benne, hogyan viszonyuljon az ember a saját korábbi szavaihoz, a képmutatáshoz és ahhoz, amikor mást vár el másoktól, mint amit ő maga tett.
Lehet, hogy a következő frakcióülésen nem ártana átlapozni.
Nem a javaslat rossz – a pálfordulás gyomorforgató
Ezt azért fontos tisztán kimondani. December 24. munkaszüneti nappá nyilvánítása jó javaslat. Nem azért kell elutasítani, mert most a KDNP adta be. Ha a parlamenti többség szerint ez a dolgozóknak és a családoknak jó, akkor fogadja el.
De ettől még a KDNP politikai képmutatása nem válik kevésbé látványossá.
Nem lehet kitörölni 2020-at.
Nem lehet kitörölni Schanda Tamás válaszát.
Nem lehet kitörölni az ötödik elutasítást 2023-ban.
És nem lehet kitörölni azt sem, hogy még 2024 decemberében is a fideszes kormánytöbbség akadályozta meg ugyanennek az ügynek az előrehaladását.
Most pedig ugyanaz a politikai oldal úgy áll elő vele, mintha éppen most esett volna le nekik, hogy szenteste talán jobb lenne a családdal lenni, mint egy szombati ledolgozás után rohanni karácsonyfát díszíteni.
Ennyit jelent ellenzékbe kerülni
A történet tökéletesen megmutatja, milyen gyorsan változik egy párt viszonya a népszerű intézkedésekhez, amikor már nem neki kell viselnie a kormányzati felelősséget.
Kormányon: gazdasági kockázat.
Ellenzékben: családbarát javaslat.
Kormányon: GDP-kiesés.
Ellenzékben: karácsony vigíliája.
Kormányon: nem támogatjuk.
Ellenzékben: nyújtsuk be gyorsan.
És mindehhez ugyanarról a napról beszélünk.
A TISZA-nak most egyszerű dolga van
Magyar Péter már a választások előtt azt ígérte, hogy kormányra kerülése esetén munkaszüneti nappá teszik december 24-ét. A kérdés tehát nem idegen a jelenlegi kormány politikájától sem.
Ha valóban ezt akarják, fogadják el. Akár a KDNP indítványát, akár egy kormányzati vagy bizottsági változatot. A dolgozóknak teljesen mindegy, melyik párt logója kerül a sajtóközlemény tetejére, ha december 12-én nem kell bemenniük ledolgozni a szentestét.
De közben arra is érdemes emlékeztetni mindenkit, hogy a KDNP most nem új ügyért harcol. Olyan javaslat mellé állt oda ellenzékből, amelynek megvalósítására kormánypártként tizenhat éve volt.
És amikor néhány éve közvetlenül megkérdezték őket róla, még azt mondták, hogy rossz lenne a versenyképességnek.
Hat év alatt ezek szerint Jézus születésének gazdasági hatása is megváltozott
Schanda Tamás 2020-as válaszának van egy egészen különleges bája. A kereszténydemokrata politikus először még teológiai gyorstalpalót tartott arról, hogy Jézus születését december 25-én ünnepli a keresztény világ jelentős része, majd gazdasági érvekkel elmagyarázta, miért ne legyen szabad december 24.
Most saját pártja „Karácsony vigíliájának munkaszüneti nappá nyilvánítása” címmel teszi le az ellenkező javaslatot az Országgyűlés asztalára.
Ezt lehet politikai fejlődésnek nevezni.
Lehet azt mondani, hogy megváltozott a világ.
Lehet azt mondani, hogy most már más gazdasági számításokat látnak.
De a magyar választó ennél sokkal egyszerűbben is megfogalmazhatja: amikor hatalmon voltatok, nem kellett. Most, hogy ellenzékben vagytok, hirtelen kell.
És ebben tényleg nehéz nem meglátni az álságosságot.
A javaslatot el kell fogadni – a történetet pedig nem szabad elfelejteni
December 24. legyen munkaszüneti nap. Ne kelljen egy másik szombaton ledolgozni. Legyen lehetősége minél több embernek arra, hogy ne a munkahelyéről rohanjon haza bevásárolni, főzni és karácsonyfát díszíteni.
Ez nem jobb- vagy baloldali ügy.
De attól még politikai emlékezet létezik.
A KDNP 2026-ban most azt kéri a TISZA-kormánytól és a parlamenti többségtől, hogy támogassák azt, amit a Fidesz–KDNP-korszakban éveken át nem voltak hajlandók megcsinálni. 2020-ban még a GDP-t és a versenyképességet féltették tőle. 2023-ban ismét elbukott. 2024-ben megint nem támogatta a kormánypárti többség. Most pedig ott van Rétvári Bencéék neve alatt a parlament honlapján.
Ennél szebben ritkán dokumentálja önmagát a politikai képmutatás.
December 24. pedig remélhetőleg tényleg munkaszüneti nap lesz. Nem a KDNP miatt, hanem annak ellenére, hogy ehhez nekik tizenhat év kormányzás sem volt elég.