Vitézynek sikerült! Váratlan húzással spórolt a magyaroknak hatalmas összeget!
Fejenként is meglepően sok pénzről beszélünk
Vitézy Dávidnak meglepően gyorsan sikerült kézzelfogható eredményt felmutatnia abból, amit korábban még csak az állami közlekedési beruházások felülvizsgálataként lehetett hallani. A mohácsi Duna-hídnál ugyanis egy konkrét döntés született: Vitézy közlése szerint 74–76 milliárd forint közpénzt takarítanak meg azzal, hogy nem építenek meg egy olyan útszakaszt, amelynek nagyobb kapacitását a rendelkezésre álló forgalmi előrejelzések nem indokolják.
A húzás egyszerű, de éppen ettől látványos. Az alföldi oldalon mintegy húsz kilométeren az eredetileg tervezett 2×1 sáv helyett később 2×2 sávos út épült volna, több mint 76 milliárd forintos pluszköltséggel; ezt a többletet most kiveszik a projektből.
Fejenként is meglepően sok pénzről beszélünk
A 74–76 milliárd forint olyan összeg, amelyet állami beruházásoknál könnyű pusztán egy újabb nagy számmá változtatni, ezért érdemes emberi léptékben is megnézni. Ha szemléltetésként 9,5 millió fővel osztjuk el, akkor nagyjából 7800–8000 forint jut minden egyes emberre.
Természetesen ezt nem úgy kell elképzelni, hogy most minden magyar kap nyolcezer forintot a kezébe. A szám inkább azt mutatja meg, milyen nagyságrendű közpénzről van szó: egyetlen beruházási döntésen annyi pénzt lehet megfogni, ami országosan lebontva is több ezer forintot jelent fejenként.
Ezúttal a felülvizsgálat tényleg azt jelentette, hogy kevesebbet költenek
Az állami beruházások világában a „felülvizsgálat” önmagában még nem feltétlenül jelent sokat. Könnyen lehet belőle újabb tanulmány, egyeztetés és bizottság, miközben a végén ugyanaz épül meg, legfeljebb később és még drágábban.
Ez is érdekelhet
A mohácsi Duna-hídnál most ennek az ellenkezője történt: egy több mint 76 milliárdos műszaki elemet egyszerűen kihúznak. Vitézy szerint a rendelkezésre álló forgalmi előrejelzések alapján ezen a szakaszon még 2050-ig sem indokolt a 2×2 sávos kialakítás, ezért maradnak az eredetileg tervezett 2×1 sávnál.
Néha úgy is lehet spórolni, hogy nem építjük meg a feleslegeset
A megoldás szakmailag szinte zavarba ejtően egyszerű: ha az adatok szerint nincs szükség a nagyobb kapacitásra, akkor nem költenek rá több tízmilliárd forintot. Nem olcsóbb burkolatot keresnek, nem néhány kisebb tételt faragnak le, hanem magát a szükségtelennek ítélt plusz műszaki tartalmat hagyják el.
Ez egyben azt is megmutatja, mit jelenthet a közpénzek ésszerűbb felhasználása a gyakorlatban. Az adófizetők pénzét aligha lehet rosszabb helyre tenni, mint olyan kapacitásba, amelyre a rendelkezésre álló előrejelzések szerint még évtizedekig nincs szükség; ha ugyanaz a pénz valóban meglévő utak felújítására megy, abból legalább ténylegesen használt infrastruktúra javulhat.
A pluszt közvetlenül a választás előtt rendelték meg
Vitézy közlése szerint a most elhagyott műszaki tartalmat Lázár János akkori építési és közlekedési miniszter rendelte meg idén márciusban, néhány héttel a választások előtt. Az eredeti 2×1 sáv helyett 2×2 sávos út épült volna, ami több mint 76 milliárd forinttal növelte volna a beruházás költségét.
A jelenlegi kormány júniusban olyan, korábban nem nyilvános tanulmányokat is közzétett, amelyek Vitézy szerint azt mutatták, hogy még az előző kormány által megrendelt vizsgálatok sem támasztották alá a nagyobb út szükségességét. A miniszter állítása alapján tehát itt nem pusztán két kormány eltérő beruházási ízléséről van szó, hanem arról, hogy a drágább változat mögött a meglévő forgalmi adatok sem mutattak megfelelő indokot.
Még időben nyúltak hozzá
A spóroláshoz kellett egy másik fontos körülmény is: a 2×2 sávos szakasz építése még nem kezdődött meg. Vitézy szerint ezért műszakilag és beruházási szempontból is jóval egyszerűbb volt most kivenni a projektből, mint akkor lett volna, ha már jelentős munkát végeztek rajta.
Ez nem mellékes technikai részlet, hanem a megtakarítás egyik kulcsa. Sokkal olcsóbb egy indokolatlannak ítélt utat nem elkezdeni, mint félkész állapotban felismerni, hogy talán nem is kellett volna megépíteni.
A pénz nem tűnik el a közlekedésből
Vitézy azt is közölte, hogy a 74–76 milliárd forintot nem vonják ki a közlekedési kiadásokból. A megtakarított összeget az országos közúthálózat felújítására fordítják, vagyis a terv szerint nem kevesebbet költenek közlekedésre, hanem máshová teszik ugyanazt a pénzt.
És itt válik igazán érdekessé a döntés. Közpénzügyi szempontból nem az a cél, hogy az állam mindenáron minél kevesebbet költsön, hanem az, hogy ugyanazt az adófizetőktől beszedett pénzt olyan dolgokra fordítsa, amelyekre ténylegesen szükség van.
Nem ez az első komoly változás ennél a projektnél
A mohácsi híd pénzügyeibe Vitézyék korábban is belenyúltak. Augusztusban a miniszter azt jelentette be, hogy a Közlekedési és Beruházási Minisztérium megállapodott a Duna Aszfalttal, amely visszautalja a korábban kifizetett, műszaki teljesítéssel még nem fedezett előleg egy részét, összesen 59 milliárd forintot.
A Duna Aszfalt közlése szerint a felek június 22-ével elszámoltak egymással, a szerződésmódosítást aláírták, majd havi, teljesítésarányos elszámolásra tértek át. Az 59 milliárdos előleg-visszafizetés és a mostani 74–76 milliárdos költségcsökkentés ugyanakkor két külön tétel, ezért ezeket nem lehet egyszerűen összeadni és egyetlen megtakarításként feltüntetni.
Egy 451 milliárdos projektben is óriási tétel
Vitézy korábbi közlése szerint a mohácsi Duna-híd teljes költsége 451 milliárd forintra nőtt, a kivitelező Duna Aszfalt pedig több mint 214 milliárd forint előleget kapott. A miniszter azt is állította, hogy egyes kifizetések mögött nem állt bankgarancia.
A most megfogott 74–76 milliárd tehát még ehhez a gigantikus teljes összeghez képest sem aprópénz. A szemléltető fejenkénti számításban ez közel nyolcezer forint minden emberre, vagyis nagyon is érzékelhető nagyságrendről beszélünk, még ha természetesen nem közvetlenül a lakosságnak fizetik is ki.
Vitézy most azt mutatta meg, hogyan lehet okosabban költeni ugyanazt a pénzt
A történet legfontosabb része ezért nem egyszerűen az, hogy egy út húsz kilométeren két- vagy négysávos lesz. Hanem az, hogy egy korábban megrendelt, több tízmilliárdos fejlesztést újra megvizsgáltak, az adatok alapján nem találták indokoltnak, majd még az építkezés megkezdése előtt kihúzták a projektből.
Ez az a fajta döntés, amelynél a közpénzekkel való takarékosság nem elvont politikai jelszó marad. Ha valóban nincs szükség egy 76 milliárdos négysávos útszakaszra, akkor az adófizetők pénzét ésszerűbb olyan utakra fordítani, amelyeket már most használnak és fel kell újítani – Vitézy bejelentése szerint pontosan ez történik a felszabaduló pénzzel.
Persze egyetlen döntésből még nem következik, hogy minden nagy állami beruházás hirtelen hatékony lett, és az sem, hogy minden felülvizsgálatból tízmilliárdok kerülnek majd elő. A mohácsi hídnál viszont már van konkrét eredmény: egy elhagyott, szakmailag indokolatlannak ítélt műszaki tartalom és Vitézy számítása szerint 74–76 milliárd forint, amelyet most más közlekedési célokra lehet elkölteni.