Kapitány Isván nem tűr tovább: Elindult a büntetőeljárás!
Most már tényleg átlépett egy határt az Eximbank körüli történet. A Kapitány István vezette Gazdasági és Energetikai Minisztérium belső vizsgálata és feljelentései után a rendőrség hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt büntetőeljárást indított, és több ezer oldalnyi dokumentumot foglalt le bizonyítékként.
Ez azért lényeges fordulat, mert innentől már nem politikusok vitatkoznak arról, jó vagy rossz üzleteket kötött-e korábban az állami bank. A nyomozó hatóságnak kell megállapítania, történt-e bűncselekmény, keletkezett-e vagyoni hátrány, és ha igen, kik felelhetnek érte.
Kapitányék átvilágítása után négy ügy került a rendőrséghez
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium a kormányváltás után átfogó belső ellenőrzést indított az állami Eximbank korábbi ügyleteinél. Ennek eredményeként négy különösen nagy összegű konstrukciónál láttak olyan körülményeket, amelyek miatt a tárca már nem elégedett meg egy belső jelentéssel, hanem feljelentést tett.
A rendőrség ezt követően büntetőeljárást indított. Az ügyek között több százmilliárd forintos finanszírozások és egy egymilliárd eurós külföldi hitel is szerepel, vagyis nem valamilyen jelentéktelen adminisztratív szabálytalanság gyanúját próbálják tisztázni.
Több ezer oldalnyi dokumentumot vittek el
A nyomozók több ezer oldalnyi olyan iratot foglaltak le, amely az átvilágítás és a korábbi döntések rekonstruálásához kapcsolódik. A dokumentumok között minisztériumi és banki anyagok is lehetnek, amelyekből kirajzolódhat, hogyan készítették elő és hagyták jóvá a kifogásolt konstrukciókat.
Ez is érdekelhet
Ez a rész sokkal fontosabb bármely hangos politikai bejelentésnél. Egy szerződés, belső kockázati vélemény, vezetői jóváhagyás vagy elektronikus levelezés ugyanis pontosabban megmutathatja, ki mit tudott és mi alapján döntött, mint bármilyen utólagos magyarázat.
Az egymilliárd eurós észak-macedón hitel az egyik legnagyobb kérdőjel
A vizsgálat egyik leglátványosabb eleme az Észak-Macedóniának nyújtott egymilliárd eurós, szabad felhasználású hitel. A forrás szerint a konstrukció 3,25 százalékos kamathoz és állami kockázatvállaláshoz kapcsolódott, a vizsgálatban pedig a pénz felhasználásával kapcsolatos kérdések is felmerültek.
Önmagában természetesen egy kedvezményes állami hitel még nem jelent bűncselekményt. A nyomozóknak azt kell megvizsgálniuk, milyen döntési mechanizmus alapján született meg a konstrukció, milyen biztosítékok álltak mögötte, és betartották-e a banki és állami vagyonkezelési szabályokat.
Ez az összeg már önmagában is elképesztő
Egymilliárd euró több százmilliárd forintos nagyságrend, ezért még egy kisebb százalékos veszteség vagy indokolatlan kockázat is hatalmas közpénzügyi következménnyel járhat. Éppen ezért ennél az ügyletnél különösen fontos lesz a döntési lánc teljes feltárása.
Ki javasolta a hitelt, milyen szakmai vélemények készültek, milyen kockázatokat jeleztek, és ki adott végül zöld utat? Ezek azok a kérdések, amelyekre most már nem politikai, hanem büntetőeljárási keretek között keresik a választ.
A Sofitel finanszírozása is ott van a csomagban
A négy ügy egyike egy nagyjából 59 milliárd forintos finanszírozáshoz kapcsolódik, amely a Sofitel szálloda projektjét érintette. A korábbi kormányzati ismertetés szerint egy Tiborcz István érdekeltségi köréhez közelinek nevezett vállalkozásról volt szó, és a bank rendkívül gyorsan hozott döntést.
A kormány azt állította, hogy az eljárás során az Eximbank saját belső szabályainak betartásával kapcsolatban is kérdések merültek fel. Hogy ebből következik-e hűtlen kezelés vagy más bűncselekmény, azt természetesen még nem állapították meg.
A Duna Aszalt afrikai projektje is százmilliárdos tétel
A másik vizsgált ügy a Duna Aszfalt afrikai infrastrukturális projektjéhez kapcsolódik, amelynél korábban mintegy 126 milliárd forintos finanszírozási nagyságrendről esett szó. A projekt Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság közötti gyorsforgalmi út megépítéséhez kötődött.
Itt is az lesz az egyik legfontosabb kérdés, milyen pénzügyi kockázatokat vállalt a magyar állam, és ezek mögött milyen biztosítékok álltak. Egy rosszul sikerült külföldi projekt önmagában még nem hűtlen kezelés, de ha a döntéshozók tudatosan hagytak figyelmen kívül alapvető kockázatokat, annak már büntetőjogi jelentősége lehet.
Az egyiptomi vasúti üzlet sem maradt ki
A negyedik nagy történet a Dunakeszi Járműjavító egyiptomi vasúti projektjéhez kapcsolódik. A korábbi ismertetés szerint az egyiptomi állami vasút 176 milliárd forintos állami hitelből finanszírozott konstrukcióban vett részt.
Ez különösen összetett ügy, hiszen állami exportfinanszírozásról, nemzetközi szerződésekről és vasúti járműgyártásról egyszerre van szó. A nyomozásnak itt is el kell választania az esetleg rossz vagy kockázatos üzleti döntéseket attól, ami már büntetőjogi kategóriába eshet.
Most már nem lehet annyival elintézni, hogy „ez csak politika”
Amíg kizárólag a minisztérium beszélt ezekről az ügyekről, könnyű volt azt mondani, hogy kormányváltás utáni politikai leszámolás zajlik. Most azonban a rendőrség már saját büntetőeljárásában gyűjt és értékel bizonyítékokat.
Ez még mindig nem bizonyítja a feljelentésekben megfogalmazott állításokat, de egyértelműen új szint. A kérdés innentől nem az, ki melyik pártnak hisz, hanem az, mit mutatnak a szerződések, pénzmozgások és döntési dokumentumok.
Kapitány István ezen a ponton megtette azt, amit egy miniszternek meg kell tennie
Egy tárcavezető nem nyomozó és nem bíró. Ha az átvilágítás során bűncselekmény gyanújára utaló körülményeket talál, az a dolga, hogy átadja azokat az illetékes hatóságnak, majd hagyja, hogy a rendőrség és az ügyészség végezze el a saját munkáját.
Kapitány minisztériuma ebben az ügyben pontosan ezt az utat választotta. Átvilágított, feljelentett, átadta a dokumentumokat, innentől pedig már a nyomozó hatóság feladata eldönteni, hogy az anyagból felépíthető-e bizonyítható büntetőügy.
A felelősségre vonás azonban még messze nincs kész
A büntetőeljárás jelenlegi szakaszában konkrét gyanúsítottat nem neveztek meg. Ez azért fontos, mert sem egy volt bankvezetőről, sem politikusról, sem üzletemberről nem lehet most tényként kijelenteni, hogy bűncselekményt követett el.
Az eljárás ismeretlen tettes ellen zajlik, és az első nagy fordulat majd az lehet, amikor a nyomozók bizonyos döntéseket konkrét személyekhez tudnak kötni. Addig legfeljebb az vizsgálható, milyen ügyekben és milyen bűncselekmények gyanúja miatt folyik nyomozás.
Az sem igaz, hogy a rendőrség már „alaposnak találta” az összes vádat
A büntetőeljárás megindítása azt jelenti, hogy a hatóság vizsgálja a feljelentésben szereplő cselekményeket. Nem jelenti azt, hogy a minisztérium minden állítását bizonyítottnak vagy akár véglegesen megalapozottnak minősítették.
Ez fontos különbség, mert egy nyomozásnak éppen az a célja, hogy ellenőrizze a gyanút. A végén akár vádemelés, akár az eljárás megszüntetése is lehet a jogszerű eredmény attól függően, mit sikerül bizonyítani.
A több ezer oldal most mindennél fontosabb
Az Eximbank korábbi ügyletei bonyolult pénzügyi konstrukciók, amelyeket nem lehet néhány Facebook-poszt alapján megítélni. Szükség lesz banki kockázatelemzésekre, döntés-előkészítő dokumentumokra, igazgatósági anyagokra, levelezésekre és a pénzügyi teljesítés részleteire is.
Ha valahol úgy vállaltak százmilliárdos állami kockázatot, hogy a szakmai figyelmeztetéseket félretolták, annak nyoma lehet. Ha viszont a dokumentumok alapján minden döntés szabályos és megfelelően alátámasztott volt, annak ugyanilyen súllyal kell megjelennie a nyomozás végén.
Most kezdődik az elszámoltatás nehezebb fele
Feljelentést tenni politikailag látványos, de önmagában még egyszerű. A valódi munka most következik: bizonyítani kell a vagyoni hátrányt, a kötelességszegést, a döntéshozók szándékát és minden egyes érintett személy pontos szerepét.
A jó hír az, hogy az Eximbank-ügy már eljutott idáig. Nem egy minisztériumi dossziéban porosodnak a feltárt adatok, hanem több ezer oldalnyi dokumentum van a nyomozóknál, akik hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt büntetőeljárásban vizsgálják a történteket.
Az első gyanúsítás lehet a következő nagy robbanás
Most minden szem arra szegeződik, hogy a dokumentumok elemzése után lesznek-e olyan személyek, akiket hivatalosan is meggyanúsítanak. Ha igen, akkor derülhet ki először igazán, milyen magas szintig vezethetnek a döntési láncok ezekben a több százmilliárdos ügyletekben.
Kapitány István minisztériuma tehát megtette az első kemény lépést, a rendőrség pedig már folytatja a munkát. Az Eximbank múltjának átvilágítása mostantól nem egyszerű politikai ígéret: hivatalos büntetőeljárás, lefoglalt iratok és négy óriási ügy áll a hatóságok előtt.