Meglepő fordulat a boltokban! Ennyibe fog kerülni a liszt, cukor, olaj hamarosan!
Hosszú idő után végre olyan fordulat történt a magyar boltokban, amelynek a vásárlók is örülhetnek. A nyári aszály és a gyenge hazai termés ellenére nem indult el újabb általános élelmiszer-drágulás, több alapvető termék pedig egyenesen olcsóbb lett az egy évvel korábbinál.
A legfrissebb országos átlagárak alapján egy kilogramm finomliszt nagyjából 232 forint, a kristálycukor 323 forint, egy liter napraforgó-étolaj pedig 857 forint körül mozog. Ezek természetesen statisztikai átlagok, vagyis az egyes üzletek, márkák és akciók között akár jelentős eltérések is lehetnek.
Liszt 232, cukor 323 forint – itt tartunk most
A KSH júliusi fogyasztói átlagárai alapján a finomliszt kilogrammonként 232 forintba került, vagyis hónapok óta lényegében stabil árszinten mozog. A cukornál még látványosabb a kedvező irány: a kristálycukor országos átlagára 323 forintra csökkent kilogrammonként.
Az étolaj a három alapvető termék közül kilóg a sorból, egy liter napraforgóolaj átlagosan 857 forintba került. Éves összevetésben az étolaj ára 3,8 százalékkal magasabb volt, vagyis itt nem beszélhetünk árcsökkenésről, ugyanakkor a jelenlegi folyamatok alapján egy újabb nagy ugrás sem tűnik alapesetnek.
Hamarosan mennyit fizethetünk értük?
A szakértői kép alapján azonban inkább a jelenlegi árszintek körüli stabilizálódás, illetve mérsékelt mozgás látszik valószínűnek, nem egy újabb általános élelmiszerár-sokk.
Ez is érdekelhet
Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a lisztnél továbbra is nagyjából a 230 forint körüli országos átlag lehet az irányadó, a cukor pedig a 320 forint körüli sávban maradhat, ha a mostani folyamatok kitartanak. Az étolaj esetében jóval nagyobb a bizonytalanság, de jelenleg inkább a 850 forint körüli árszint stabilizálódása látszik, mint egy újabb drámai drágulás.
Pedig az aszály alapján egészen mást várhattunk volna
A nyár elején még teljesen logikusnak tűnt az aggodalom, hogy a hőség és a csapadékhiány ősszel ismét megjelenik majd az árcédulákon. A magyar mezőgazdaság több területén komoly terméskiesés alakult ki, különösen a kukoricánál súlyos a helyzet.
Normális esetben a kisebb kínálat felfelé nyomná az árakat. Csakhogy Magyarország élelmiszerpiaca nem egy zárt sziget, és most éppen ez védi valamennyire a hazai vásárlókat.
A világpiac egyszerűen felülírta a magyar aszályt
Fórián Zoltán, az Erste vezető agrárszakértője szerint több fontos termékből globális túlkínálat alakult ki. Kalászos gabonából, szójából, sertéshúsból és tejből is bőséges a nemzetközi kínálat, ami lefelé nyomja a világpiaci árakat.
Ez pedig előbb-utóbb megérkezik a magyar boltokba is. Ha egy hazai termékből kevesebb terem, de Európában vagy a világpiacon bőségesen van belőle, akkor az import részben pótolja a kiesést, és sokkal nehezebbé válik egy nagy hazai áremelés érvényesítése.
A magyar élelmiszerek nagyjából harmada importból érkezik
A hazai élelmiszerkínálat mintegy 30 százaléka importból származik, ezért a külföldi árak közvetlenül hatnak arra is, mit látunk a pénztárnál. A gabonapiacot például nagymértékben a párizsi és chicagói jegyzések, a sertéshús árát pedig többek között a német piac befolyásolja.
Ez persze a magyar termelőknek nem feltétlenül jó hír. Ha nálunk az aszály miatt kevés a termés és magas a fajlagos költség, miközben külföldről olcsóbban érkezik áru, a gazdák úgy kerülhetnek nehéz helyzetbe, hogy közben a fogyasztói ár mégsem emelkedik jelentősen.
A KSH számai már egyértelmű fordulatot mutatnak
Júliusban az élelmiszerek ára átlagosan 1,1 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Ha a vendéglátási szolgáltatásokat kivesszük a számításból, akkor már 4,4 százalékos éves árcsökkenést mért a KSH.
Ez komoly változás azok után, hogy néhány éve még kétszámjegyű élelmiszer-inflációval kellett együtt élni. A teljes fogyasztói infláció júliusban 1,2 százalékra lassult, júniushoz képest pedig az átlagos árszint még 0,1 százalékkal csökkent is.
Van, ami egészen látványosan olcsóbb lett
A vaj és vajkrém éves alapon 14,1 százalékkal, a sertéshús 13,1 százalékkal lett olcsóbb. A sajt ára 9,5 százalékkal, a friss zöldségeké 9,2 százalékkal, a tejé pedig 7 százalékkal csökkent.
A cukor ára szintén 7,4 százalékkal esett vissza egy év alatt, a liszt pedig 2 százalékkal lett olcsóbb. Ez már nem egyetlen akciós újság néhány kiemelt terméke, hanem az országos árstatisztikában is látható folyamat.
Az erős forint is dolgozik a háttérben
Az egyik olyan tényező, amely segíthetett lefékezni az importált inflációt, a forint jelentős erősödése. Az euróért egy évvel ezelőtt még jóval több forintot kellett fizetni, így ugyanaz a külföldről megvásárolt termék, alapanyag vagy csomagolóanyag ma devizaoldalról kisebb forintköltséget jelenthet.
Ez különösen egy olyan országban fontos, ahol az élelmiszeripar és a kereskedelem rengeteg importált alapanyagot, gépet, adalékot és készterméket használ. Az erősebb forint természetesen nem jelenti azt, hogy minden termék azonnal ugyanannyival olcsóbb lesz, de komoly féket tehet a drágulásra.
Ez a dezinfláció egyik legjobb oldala
A dezinfláció nem azt jelenti, hogy minden visszakerül a 2019-es árakra. Azt jelenti, hogy az általános áremelkedés üteme jelentősen lelassul, egyes termékcsoportok pedig közben ténylegesen olcsóbbá is válhatnak.
Most pontosan ezt látjuk az élelmiszereknél. Az elmúlt évek brutális drágulása után az árszint továbbra is magas, de legalább már nem minden hónap arról szól, hogy újabb tíz-húsz százalékos ugrás érkezik.
Az energia sem indított újabb bolti árrobbanást
Az élelmiszeriparnál az energia különösen fontos költségtényező, hiszen hűteni, fűteni, sütni, szárítani, raktározni és szállítani is kell. A korábbi energiaválság éppen azért szivárgott át olyan gyorsan az élelmiszerárakba, mert gyakorlatilag minden termék előállítási láncát megdrágította.
A hazai fogyasztói energiaáraknál most jóval nyugodtabb kép látható, és eddig nem érkezett olyan új sokk, amely a bolti árakat ismét általánosan kilőtte volna. A nemzetközi energiapiacon ugyanakkor továbbra is vannak kockázatok, ezért ezt a tényezőt ősszel sem lehet teljesen kipipálni.
A kukorica lehet az egyik nagy kivétel
Nem minden élelmiszernél ilyen rózsás a helyzet. A magyar kukoricatermés rendkívül gyengének ígérkezik, és a minőséggel is problémák vannak, ezért ennek éves átlagára magasabb lehet a tavalyinál.
A kukorica ráadásul nemcsak közvetlenül élelmiszer, hanem fontos takarmány-alapanyag is. Ha tartósan magas marad az ára, az idővel az állattenyésztés költségeiben is megjelenhet, bár ebből még nem következik automatikusan azonnali hús- vagy tejáremelés.
A vásárlóknak jó, a gazdáknak viszont fájhat
Az olcsó világpiaci áru és az erős importverseny a kasszánál kedvező hír. A magyar növénytermesztők számára azonban egészen másképp néz ki ugyanaz a helyzet, mert a kisebb hozam mellett az alacsonyan tartott piaci ár veszteségessé teheti a termelést.
Ez hosszabb távon már komoly kérdés. Ha az aszályok rendszeressé válnak, a magyar agráriumnak vízmegtartással, öntözéssel és új technológiákkal kell alkalmazkodnia, különben egyre nehezebb lesz versenyezni az importtal.
Tehát tényleg olcsóbb lesz a bevásárlás?
Bizonyos termékeknél már most olcsóbb, de azért korai lenne minden bevásárlókocsira általános árcsökkentést ígérni. Az éttermi étkezés és több szolgáltatás továbbra is drágul, az étolaj pedig éves alapon szintén többe kerül, mint tavaly.
A nagy változás inkább az, hogy eltűnt az a korábbi általános kényszer, amely szinte minden élelmiszert egyszerre hajtott felfelé. Most már termékenként egészen eltérő mozgások vannak, és több alapvető élelmiszernél egyértelműen lefelé mutat az irány.
Liszt 230, cukor 320, olaj 850 forint körül – ez lehet most az új normalitás
Ha a világpiaci túlkínálat kitart, a forint nem gyengül jelentősen és nem érkezik új energiaár-sokk, akkor ősszel is inkább a mostani árszintek körüli mozgás lehet a reális forgatókönyv. Ez nagyjából 230 forint körüli finomlisztet, 320 forint körüli kristálycukrot és 850–860 forint körüli étolajat jelentene országos átlagban.
Ez nem árgarancia és nem hivatalos előrejelzés, hanem a mostani árakból és piaci folyamatokból kirajzolódó irány. De hosszú idő után már önmagában nagy hír, hogy a szakértők nem azt számolgatják, mikor jön a következő élelmiszerár-robbanás, hanem azt, hogy meddig tarthat ki a jelenlegi stabilizálódás.