Magyar Péter bekeményített: Magyarország ismét blokkolta Ukrajna uniós tárgyalásainak továbblépését
Magyar Péter kormánya ismét világossá tette Brüsszelben, hogy Ukrajna uniós csatlakozásánál nem hajlandó automatikusan rábólintani minden következő lépésre. A szeptember 1-jei COELA-ülésen Magyarország nem támogatta az Ukrajnára vonatkozó átvilágítási eredmények jóváhagyását, ezzel pedig újra megakasztotta a következő tárgyalási klaszterek formális megnyitását.
Ez nem Ukrajna teljes uniós csatlakozási folyamatának megszüntetését jelenti, hanem egy nagyon is fontos következő lépés blokkolását. A rendszer ugyanis úgy működik, hogy az újabb klaszterek megnyitásához valamennyi tagállam egyhangú támogatására szükség van, vagyis egyetlen magyar nem is elegendő a továbblépés megállításához.
Budapest most sem engedett
Az Európai Unió bővítési munkacsoportjának szeptember 1-jei ülésén az ukrán átvilágítási eredmények jóváhagyása volt az egyik kulcskérdés. Magyarország azonban nem adta meg a szükséges támogatást, így a folyamat nem tudott továbblépni a következő formális szakaszba.
A Kyiv Post az Ukrainska Pravda brüsszeli forrásaira hivatkozva azt írta, hogy Budapest álláspontja továbbra is egyértelmű. A magyar vétó feloldásához Kijevnek további előrelépést kell mutatnia az Ukrajnában élő magyar kisebbség jogainak biztosításában.
A kárpátaljai magyarok jogai kerültek ismét az asztalra
A magyar kormány hónapok óta ezt nevezi az egyik legfontosabb feltételének Ukrajna csatlakozási folyamatában. Budapest oktatási, kulturális, nyelvi és politikai jogok területén vár olyan garanciákat, amelyek hosszabb távon is biztosítják a kárpátaljai magyar közösség helyzetét.
Ez is érdekelhet
Júniusban már született megállapodás Magyarország és Ukrajna között ezeknek a kérdéseknek egy részéről, vagyis történt előrelépés. A mostani döntés azonban azt mutatja, hogy Magyar Péter kormánya ezt még nem tekinti elegendőnek ahhoz, hogy minden további tárgyalási fejezetet automatikusan megnyissanak.
Magyar Péter már korábban is jelezte: nem lesz gyorsított pálya
A miniszterelnök június végén már arról beszélt, hogy szerinte nem lenne helyes mind a hat tárgyalási klasztert egyszerre megnyitni Ukrajnának. Úgy fogalmazott, hogy az első megállapodáson „még meg sem száradt a tinta”, ezért indokoltnak tartja a fokozatos előrehaladást.
Magyar egy másik érvet is elővett: szerinte nem lenne korrekt üzenet a nyugat-balkáni országok felé, ha Ukrajna szinte egyszerre ugorhatna át több lépcsőt. Több balkáni állam ugyanis hosszú évek óta dolgozik az uniós csatlakozás feltételeinek teljesítésén, ezért Budapest szerint az ukrán gyorsítás az ő szempontjukból is nehezen lenne védhető.
A 2. és 3. klaszter sem jelent apróságot
A mostani vita nem valamiféle technikai mellékmondatról szól. A 2. klaszter a belső piachoz kapcsolódó területeket foglalja magában, a 3. klaszter pedig a versenyképességhez és az inkluzív növekedéshez kötődő fejezeteket tartalmazza.
Ezek megnyitása fontos állomás lenne Ukrajna csatlakozási folyamatában, ezért a magyar döntésnek tényleges politikai súlya van. Budapest korábban a 2–6. klaszter technikai előrehaladását is akadályozta, később azonban a 6. klaszternél már engedett a továbblépésnek.
Vagyis Magyarország nem mindent blokkol
Ez fontos különbség, mert a magyar álláspontból könnyű lenne azt a következtetést levonni, hogy Budapest egyszerűen Ukrajna teljes uniós integrációját akarja ellehetetleníteni. A források alapján azonban ennél árnyaltabb kép látszik: bizonyos területeken Magyarország már hozzájárult a továbblépéshez, más klasztereknél viszont továbbra is fenntartja a vétóját.
A magyar stratégia tehát inkább fokozatos engedélyezésnek tűnik. Magyar Péter kormánya azt akarja, hogy minden újabb előrelépéshez társuljon valamilyen kézzelfogható ukrán teljesítés, különösen a magyar kisebbséget érintő kérdésekben.
Ukrajna és az EU-tagállamok többsége ennél gyorsabban haladna
A magyar pozíció ugyanakkor egyáltalán nem találkozik minden tagállam elképzelésével. A tagállamok többsége és az ír soros elnökség korábban azt támogatta, hogy Ukrajna és Moldova csatlakozási folyamatát továbbra is együtt kezeljék, és lehetőség szerint mindkét ország technikai munkája haladjon előre.
Júliusban Magyarország csak Moldova 3. klaszterének továbblépését támogatta, az ukránét nem. A többség viszont nem akarta kettéválasztani a két ország folyamatát, így végül akkor egyikükről sem született döntés.
Most ugyanez a patthelyzet folytatódik
A következő COELA-ülést szeptember 2-ára hívták össze, a beszámolók szerint azonban Ukrajna és Moldova már nem került a napirendre. Ez azt jelzi, hogy egyelőre nincs olyan kompromisszum, amely a magyar vétót és a többi tagállam gyorsítási szándékát egyszerre feloldaná.
Az uniós csatlakozási rendszerben ez egyáltalán nem szokatlan helyzet. Az egyhangúsági követelmény pontosan arra ad lehetőséget, hogy egy tagállam saját stratégiai vagy nemzeti érdekeit egy jelölt ország előrehaladásához kösse.
Magyar Péter ezen a ponton láthatóan nem akar meghátrálni
A kormány számára politikailag is könnyen érthető az álláspont. Ha Budapest egyszer kimondta, hogy a kárpátaljai magyarok jogainak valódi biztosítása feltétel, akkor nehezen magyarázhatná el, miért enged tovább minden tárgyalási fejezetet anélkül, hogy az általa elvárt eredményeket látná.
Magyar Péter ezért most egy meglehetősen világos üzenetet küldött: Ukrajna uniós tagságát Magyarország nem feltétlenül utasítja el, de a továbblépés nem jár automatikusan. Kijevnek minden újabb lépcsőhöz bizonyítania kell, hogy a korábbi vállalásait ténylegesen végrehajtja.
Ez keményebb álláspont, mint amit sokan a kormányváltás után vártak
A Tisza hatalomra kerülése után sokan arra számíthattak, hogy Budapest Ukrajna ügyében gyorsan feladja a korábbi magyar vétópolitikát. A mostani brüsszeli döntés ennek éppen az ellenkezőjét mutatja: a kormányváltás nem jelentett automatikus igent az ukrán csatlakozási folyamat minden elemére.
A stílus és az érvelés változhatott, de Magyarország továbbra is használja az egyhangúsági szabályból következő befolyását. És Magyar Péter láthatóan kész ezt a befolyást addig használni, amíg a magyar kisebbség ügyében nem lát elegendő előrelépést.
A nagy kérdés most az, mit lép Kijev
A patthelyzet feloldásához Ukrajnának valamilyen új, Budapest számára is elfogadható lépést kellhet tennie. Ha sikerül további garanciákat adni a kárpátaljai magyarok oktatási, nyelvi, kulturális és politikai jogaira, a magyar kormány előtt megnyílhat a lehetőség a következő klaszterek támogatására.
Ha viszont Budapest szerint nem történik elegendő változás, a vétó továbbra is rendkívül hatékony eszköz marad. Az EU-ban ugyanis ezen a ponton nem az számít, hogy huszonhat tagállam mit szeretne: a formális továbblépéshez a huszonhetedik igenjére is szükség van.
Magyarország tehát ismét jelezte: nem ír alá biankó csekket
A szeptember 1-jei döntés legfontosabb tanulsága, hogy Magyar Péter kormánya Ukrajna uniós csatlakozását feltételekhez kötött folyamatként kezeli. Budapest támogatott már egyes előrelépéseket, de a következő klaszterekhez újabb teljesítést vár.
Magyar Péter ezzel egyelőre tartja azt a vonalat, amelyet korábban is meghirdetett: lépésről lépésre lehet haladni, de csak akkor, ha az előző vállalások valóban teljesülnek. Ukrajna számára most ezért nem az a kérdés, hogy Magyarország vétóképes-e, hanem az, milyen konkrét lépéssel tudja rávenni Budapestet, hogy legközelebb már igent mondjon.