Novák Katalin, Balog Zoltán és Varga Judit is célkeresztbe került, lépett a hatóság!
Elkezdődött az a parlamenti vizsgálat, amely végre megpróbálhatja feltárni, hogyan kaphatott kegyelmet K. Endre annak ellenére, hogy a később nyilvánosságra került iratok szerint sem a Sándor-palota illetékes szakmai igazgatósága, sem Varga Judit akkori igazságügyi miniszter nem támogatta a kegyelmet. A Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság szeptember 2-án megtartotta alakuló ülését, és már döntött is a legfontosabb dokumentumok bekéréséről.
A három legnagyobb név is gyorsan előkerült: Novák Katalin volt köztársasági elnök, Varga Judit volt igazságügyi miniszter és Balog Zoltán református püspök, korábbi miniszter. Schummer Orsolya bizottsági elnök azt mondta, személyesen javasolni fogja mindhármuk meghallgatását, alapvetően nyílt ülésen.
Fontos pontosítás: nem a rendőrség „csapott le”
Az ügy politikailag rendkívül súlyos, de itt nem rendőrségi vagy ügyészségi akcióról van szó. A testület az Országgyűlés vizsgálóbizottsága, amelynek feladata a döntéshozatali lánc, az intézményi működés és az esetleges informális lobbi feltárása.
A bizottság nem nyomozóhatóság, és nem állapíthat meg büntetőjogi felelősséget. Viszont iratokat kérhet be, személyeket hallgathat meg, és a rá vonatkozó szabályok alapján komoly eszközök állnak rendelkezésére az együttműködés kikényszerítéséhez.
Novák Katalint nyílt ülésen hallgatnák meg
Schummer Orsolya nem kerülgette a kérdést. Amikor arról kérdezték, számíthatunk-e Novák Katalin meghallgatására, azt válaszolta, hogy igen, és ebben az esetben a volt államfőnek meg kell jelennie a bizottság előtt.
Ez is érdekelhet
Az elnök személy szerint azt is javasolni fogja, hogy Balog Zoltánt és Varga Juditot ugyancsak hallgassák meg. A terv szerint az ülések főszabály szerint nyilvánosak lennének, vagyis a közvélemény előtt tehetnék fel nekik azokat a kérdéseket, amelyekre több mint két éve nincs teljes válasz.
De még egyikük idézéséről sem döntöttek
Ez a történet egyik fontos részlete, amelyet nem érdemes átugrani. A bizottság alakuló ülésén még nem született végleges döntés arról, pontosan mikor és milyen sorrendben hívják be Novák Katalint, Varga Juditot, Balog Zoltánt vagy más érintetteket.
Novák Előd és Zsigó Róbert azt szerette volna, ha már most gyorsan döntenek legalább egyes személyes meghallgatásokról. A tiszás tagok azonban arra hivatkoztak, hogy először az iratokat kell feldolgozni, és csak azok ismeretében érdemes célzott kérdésekkel az érintettek elé állni.
Az iratok viszont már indulnak a bizottsághoz
Ebben teljes egyetértés volt. A bizottság tagjai egyhangúlag megszavazták, hogy első körben önkéntes adatszolgáltatás keretében kérik be a kegyelmi ügyhöz kapcsolódó dokumentumokat több állami és önkormányzati intézménytől.
Az Igazságügyi Minisztérium, a Sándor-palota, a Fővárosi Önkormányzat, a bicskei gyermekotthon, az illetékes kormányhivatal és a gyámhatóság tíz napot kap az adatszolgáltatásra. A bizottság tehát nem pusztán politikusi emlékezetre akar hagyatkozni, hanem papírról papírra szeretné felépíteni a történetet.
A teljes döntési láncot akarják látni
A vizsgálat nem K. Endre büntetőügyének újranyitásáról szól. A kérdés az, hogyan jutott el a kegyelmi kérelem odáig, hogy Novák Katalin végül aláírta, Varga Judit pedig miniszterként ellenjegyezte a döntést.
A bizottság arra kíváncsi, milyen szerepet játszott a Sándor-palota, az Igazságügyi Minisztérium, a kormányzati és pártpolitikai háttér, illetve volt-e olyan egyházi vagy más informális közbenjárás, amely érdemben befolyásolta a folyamatot. Ezen a ponton még semmilyen „titkos lobbihálózat” létezését nem állapították meg, ennek feltárása éppen a vizsgálat tárgya.
Balog Zoltán szerepe ezért különösen érdekes
Balog Zoltán korábban maga is elismerte, hogy K. Endre feleségének kérésére közbenjárt Novák Katalinnál. Azt ugyanakkor állította, hogy ezt nem kormányzati utasításra tette.
Ez önmagában nem bizonyít semmilyen jogellenes befolyást, de nyilvánvalóan kulcskérdéssé teszi, pontosan milyen információkat adott át az akkori államfőnek. Ugyanilyen fontos lehet, hogy volt-e rajta kívül más közvetítő, és kik tudtak arról, hogy K. Endre kegyelmi kérelme kedvező elbírálást kaphat.
A májusban előkerült iratok tették még furcsábbá az ügyet
A Sándor-palota által nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint Novák Katalin saját, kegyelmi ügyekkel foglalkozó igazgatósága sem javasolta K. Endre kegyelmének megadását. A forrás szerint Varga Judit sem támogatta a kegyelmet.
Ez az, ami miatt máig ott van a levegőben a legnagyobb kérdés: ha a szakmai előkészítés nem a kegyelem irányába mutatott, akkor mi győzte meg végül Novák Katalint? A döntés konkrét indoka a nyilvánosság számára továbbra sem ismert.
Novák távozott, Varga Judit is kiszállt a politikából
A kegyelmi botrány 2024 februárjában robbant ki, amikor kiderült, hogy Novák Katalin 2023-ban kegyelmet adott K. Endrének. A volt köztársasági elnök röviddel később lemondott, Varga Judit pedig ugyancsak visszavonult a közélettől.
A politikai következmények tehát már akkor rendkívül súlyosak voltak. Az azonban nem derült ki teljesen, hogy a kegyelmi döntés mögött pontosan milyen informális vagy politikai folyamat játszódott le.
Most akár Orbán Viktorig is elérhet a kérdezés
Schummer Orsolya arra is kitért, hogy amennyiben a dokumentumok alapján Orbán Viktor felelőssége vagy szerepe felmerül a döntési folyamatban, a miniszterelnököt is meghallgathatja a bizottság. Ez egyelőre feltételes lehetőség, nem annak állítása, hogy Orbán részt vett volna a kegyelmi döntésben.
Ez fontos különbség. Jelenleg nincs a bemutatott forrásban olyan bizonyíték, amely szerint a volt miniszterelnök utasította volna Novák Katalint a kegyelem megadására, ezért ezt nem lehet tényként kezelni.
A bizottság előtt nem lehet egyszerűen vállat vonni
A parlamenti vizsgálóbizottságokra vonatkozó új szabályozás jóval erősebb eszközöket biztosít a testületnek, mint amit korábban megszokhattunk. A megjelenés elmulasztásának pénzügyi következménye lehet, és a bizottság elnöke szerint rendőrségi elővezetés is alkalmazható a kötelezettség kikényszerítésére.
Az adatszolgáltatási és nyilatkozattételi kötelezettségek megszegésének ugyancsak lehetnek jogi következményei. Ezért egy esetleges meghallgatás jóval több lehet egy szokásos politikai sajtóeseménynél.
A Fidesz is megszavazta a munkatervet
Az alakuló ülés egyik érdekes mozzanata volt, hogy Zsigó Róbert fideszes alelnök azt mondta: „bármilyen furcsa, ebben az ügyben egyetértés van köztünk”. Szerinte nincs olyan ember, aki jó döntésnek tartaná a K. Endrének adott kegyelmet.
Zsigó ugyanakkor azt kérte, hogy a vizsgálóbizottság ne politikai bunkósbotként működjön, és ne hirdessen előre ítéletet. Ebben a pontban nehéz vitatkozni vele: a testületnek éppen akkor lehet súlya, ha előbb dokumentumokat tár fel, és csak utána von le következtetéseket.
A gyermekotthon korábbi éveit is feltárnák
A bizottság munkaterve nem kizárólag a 2023-as kegyelmi döntést vizsgálja. Elsőként azt akarják áttekinteni, hogy a bicskei gyermekotthon igazgatójával kapcsolatos 2011-es és 2012-es bejelentések után mi történt, illetve milyen intézkedések maradtak el.
Ez azért fontos, mert a botrány nem egyetlen aláírással kezdődött. A teljes történethez az is hozzátartozik, hogyan maradhatott hosszú ideig pozícióban az a később elítélt igazgató, akivel szemben már korábban is érkeztek jelzések.
Most valóban közelebb kerülhetünk ahhoz, mi történt
Az elmúlt két évben rengeteg politikai találgatás született arról, ki kérte K. Endre kegyelmét, ki beszélt Novák Katalinnal, és miért ment szembe a döntés a saját apparátusának álláspontjával. Bizonyított, teljes válasz azonban mindmáig nincs.
Most először egy erre létrehozott parlamenti testület kérheti be rendszerszerűen az iratokat, rakhatja össze a döntési láncot, majd ültetheti egy asztalhoz a legfontosabb szereplőket. Ha Novák Katalin, Balog Zoltán és Varga Judit valóban megjelenik majd egy nyílt ülésen, könnyen lehet, hogy az elmúlt évek egyik legfontosabb parlamenti meghallgatássorozata következik.
Az első határidő már ketyeg
A bizottság most megkezdi a dokumentumok bekérését, az érintett intézményeknek pedig tíz napjuk lesz az első körös adatszolgáltatásra. Schummer Orsolya néhány héten belül már a személyes meghallgatások megkezdésére számít.
Novák Katalin, Varga Judit és Balog Zoltán tehát még nem kaptak hivatalos idézést, de már egyértelműen ott vannak a tervezett meghallgatások listáján. A kegyelmi ügy politikai következményeit már 2024-ben láttuk, most végre arra is esély nyílhat, hogy kiderüljön: pontosan milyen út vezetett magához a döntéshez.