Magyar Péter bejelentette: Megvonják a milliós juttatásokat a Fidesz bábjaitól
Magyar Péter most azt üzente: ennek hamarosan vége lehet, a változtatásról szóló javaslat ugyanis már ott van az asztalán.
Magyar Péter: készen van a javaslat
A kormányfő a csütörtöki tájékoztatón nem ködös távoli tervekről beszélt. Azt mondta: „Készen van a javaslat”, hozzátéve, hogy az már az asztalán van, és nemsokára sor kerülhet a beterjesztésére.
Ez azért fontos, mert a Tisza már korábban is beszélt a volt államfők élethosszig járó kiváltságainak felülvizsgálatáról. A júniusban ismertetett elv meglehetősen egyszerű volt: aki nem tölti ki az ötéves köztársasági elnöki ciklusát, az ne kapja automatikusan ugyanazt az élethosszig tartó állami ellátást, mint aki végigszolgálta a mandátumát
Schmitt Pál alig két év után távozott
Ha a készülő törvény valóban a korábban meghirdetett logikát követi, az egyik legkézenfekvőbb érintett Schmitt Pál lehet. A volt államfő 2012-ben mondott le, miután plágiumügye miatt megvonták doktori címét, vagyis messze nem töltötte ki az eredetileg ötéves mandátumát.
Mégis ugyanabba a volt államfői juttatási rendszerbe került, amely a ciklusukat rendben befejező elnököknek is jár. És pontosan itt kezd nagyon nehezen védhetővé válni az egész konstrukció: milyen közérdek indokolja, hogy egy idő előtt távozó vezető élete végéig teljes elnöki utógondozást kapjon?
Ez is érdekelhet
Novák Katalin esete még frissebb
Novák Katalin 2024 februárjában a K. Endrének adott kegyelem körül kirobbant botrány után mondott le köztársasági elnöki tisztségéről. Ő sem töltötte ki ötéves mandátumát, így a Tisza korábban ismertetett terve kifejezetten rá is vonatkozna.
És itt tényleg felmerül az egyszerű választói kérdés: ha valaki egy súlyos politikai botrány következtében vállalja a felelősséget és idő előtt távozik, miért következik ebből automatikusan az, hogy az adófizetők még évtizedeken keresztül finanszírozzák az elnöki ranghoz kapcsolódó privilégiumait? A lemondás politikai következmény, de a jelenlegi rendszerben a pénzügyi következmény meglepően enyhe.
Nem néhány ingyenjegyről beszélünk
A hatályos törvény meglehetősen nagyvonalú. A volt köztársasági elnököt pénzbeli juttatás mellett megfelelő lakás használatának joga, legfeljebb háromfős titkárság, térítésmentes egészségügyi ellátás és személyes gépkocsihasználat illeti meg, az autóhoz pedig biztonsági gépjárművezetőt is az állam biztosít.
A lakásnál sem arról van szó, hogy valaki kap egy kulcsot, aztán fizeti a számláit. Az Országgyűlés Hivatala biztosítja a lakást és annak fenntartását, illetve akár a saját használt ingatlan fenntartási és üzemeltetési költségeihez kapcsolódó feltételeket is.
A havi pénz önmagában is milliós nagyságrend
A volt államfő pénzbeli juttatása főszabály szerint a mindenkori köztársasági elnök tiszteletdíjához igazodik. A politikusi fizetések nyári átalakítása után ez 2026-ban nagyjából havi 4,2 millió forintos szintet jelent, bár munkaviszony vagy nyugdíj befolyásolhatja, hogy egy adott volt elnök ténylegesen mennyit kap.
Vagyis önmagában a teljes pénzbeli jogosultság éves szinten több tízmilliós tétel lehet, és ehhez jönnek a természetbeni szolgáltatások. Novák Katalin esetében például a pénzbeli juttatás jelenlegi folyósítását keresőtevékenysége befolyásolja, ezért nem lenne igaz azt állítani, hogy valamennyi volt elnök minden egyes felsorolt elemet egyszerre és teljes összegben igénybe vesz.
Schmitt és Áder juttatásai már korábban is súlyos összegeket vittek el
Az Országgyűlés Hivatalának korábbi adatai jól mutatták, hogy nem elméleti privilégiumokról beszélünk. 2023-ban Schmitt Pál lakásának áram- és gázköltsége önmagában mintegy 6,8 millió forint volt, Áder Jánosnál pedig 9,45 millió, miközben a két volt államfő titkárságainak fenntartása együtt több mint 110 millió forintba került abban az évben.
Áder persze más kategória, hiszen ő végig kitöltötte elnöki ciklusait, és a Tisza korábban ismertetett logikája nem is az ilyen eseteket vette célba. Éppen ez mutatja, hogy a tervezett változtatásnak lehet világosan védhető elve: különbséget tenni aközött, aki teljesítette a megbízatását, és aközött, aki idő előtt kiesett belőle.
És a legszebb: régen volt olyan szabály, amely pontosan ezt tette
2010-ben a jogszabály még kifejezetten kimondta, hogy több volt elnöki juttatás csak annak jár, aki az ötéves hivatali idejét végig kitöltötte. Lakáshasználat, személyes gépkocsi és titkárság is ehhez a feltételhez kapcsolódott.
A ma hatályos 2011-es szabályozásból viszont ez az általános feltétel hiányzik. Így jutottunk oda, hogy a mandátum idő előtti megszakadása önmagában nem zárja el a volt államfőt a teljes utólagos juttatási csomagtól.
Ezért nehéz most úgy tenni, mintha valamilyen szentségtörés történne
A Tisza ötlete nem az, hogy egy volt elnöktől vegyék el a nyugdíját, vagy dobják ki az utcára. Arról szól, hogy egy különleges, kizárólag a korábbi közjogi tisztség miatt biztosított állami kiváltságcsomag feltétele legyen az is, hogy az illető rendben végigvigye azt a megbízatást, amely miatt ezeket a privilégiumokat egyáltalán megkapná.
Ez szerintem sokkal nehezebben támadható elv, mint maga a jelenlegi helyzet. Az ugyanis meglehetősen furcsa társadalmi üzenet, hogy egy átlagos dolgozó elveszítheti a végkielégítését bizonyos körülmények között, miközben egy idő előtt távozó államfőnek évtizedes lakás-, titkárság- és autófinanszírozás járhat.
Sulyok Tamás helyzete lehet a jogilag érdekesebb rész
A júniusi terv nemcsak Schmitt Pált és Novák Katalint említette potenciális érintettként, hanem Sulyok Tamást is, akinek 2026-ban szintén a teljes ciklus előtt szűnt meg az elnöki megbízatása.
Az ő esete azonban eltér a két lemondott elnökétől, ezért különösen fontos lesz látni a tényleges törvényszöveget. Nem tudjuk még, pontosan milyen megszűnési okokat és milyen átmeneti szabályokat tartalmaz a Magyar Péter asztalán fekvő tervezet.
Ezért most még ne vegyük készpénznek, hogy holnap elvesznek mindent
A politikai irány világos, de a jogi részletek egyelőre nem azok. Nem tudjuk, hogy a törvény automatikusan minden, mandátumát ki nem töltő volt elnökre kiterjed-e, mely juttatásokat szüntetné meg, maradna-e valamilyen átmeneti ellátás, és mikor lépne hatályba.
Magyar Péter maga mondta, hogy a javaslatot még el kell olvasnia és be kell terjeszteni. A végleges döntést tehát a Parlament hozza majd meg, és csak a nyilvános normaszövegből lehet biztosan megmondani, pontosan mit veszít Schmitt, Novák vagy bárki más.
Politikailag azonban az üzenet már most világos
Az államfői tisztség többé nem feltétlenül lesz olyan pozíció, amelyből idő előtt távozva is automatikusan jár az élethosszig tartó VIP-csomag. Ez azért fontos, mert a közjogi méltóság nem egy nyereményjáték, amelyben már a nevezés pillanatában megszerezzük az egész életre szóló fődíjat.
Aki öt évre vállalja az ország képviseletét, attól nem túlzott elvárás, hogy az öt év teljesítésének legyen jelentősége. Ha pedig valaki saját politikai vagy személyes botránya után idő előtt lemond, annak a következménye ne kizárólag az legyen, hogy másnap már nem kell bemennie dolgozni a Sándor-palotába.
Az új világot persze nem a bosszú fogja hitelessé tenni
A szabály akkor védhető, ha általános, világos és a jövőben a Tisza által megválasztott államfőkre ugyanúgy alkalmazandó. Ha egyszer egy Tisza-közeli elnök bukna meg két év után, neki se járjon automatikusan olyan privilégium, amelyet ma igazságtalannak tartanak Schmitt vagy Novák esetében.
Éppen ez választja el a rendszerszintű reformot a politikai leszámolástól. Nem az a kérdés, melyik párt ültette valaha a Sándor-palotába az érintettet, hanem az, milyen objektív feltételeket teljesített az államfő a közpénzből finanszírozott életre szóló juttatásokért.
Schmitt és Novák számára most tényleg megszólalhat a csengő
A két volt elnök története nagyon különböző, egy ponton mégis találkozik: egyikük sem töltötte ki a mandátumát. Ha a Tisza a korábban bejelentett elvet foglalja törvénybe, éppen ez lehet az a körülmény, amely a jövőben elválasztja őket a teljes ciklust teljesítő volt államfőktől.
Magyar Péter most már nemcsak beszél erről: állítása szerint elkészült a javaslat, és hamarosa