Velkey György borította a dominókat: Az eddigi legsúlyosabb ügy látott napvilágot
Volt itt már minden: Aranykonvoj-ügy, Nemzeti Kulturális Alap körüli támogatási botrány, egészségügyi visszaélések gyanúja, százmilliárdos állami szerződések, feljelentések és letartóztatások. Amikor pedig úgy tűnik, hogy az előző kormány hagyatékában már nem lehet mélyebbre ásni, rendszerint kinyílik egy újabb pinceajtó.
Most a BYD szegedi beruházásához kapcsolódó iratok kerültek elő a Külgazdasági és Külügyminisztériumban. Velkey György László parlamenti államtitkár közlése szerint az Orbán-kormány több mint hetvenmilliárd forintnyi infrastrukturális fejlesztést vállalt a kínai vállalat kedvéért, emellett pedig közvetlenül is hatalmas összegű állami támogatást ígért.
A pontos összeg üzleti titok, Velkey azonban annyit elárult: a nagyságrend a debreceni CATL-gyárnak juttatott forrásokéhoz mérhető.
A történet politikai súlyát tovább növeli, hogy a megállapodások korábbi kormányzati felelőse, Szijjártó Péter nemrég visszavonult a hazai politika első vonalából, és éppen a BYD nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetőjeként folytatta pályafutását.
Tízezer állás, tízezer vendégmunkás
Velkey György László a minisztériumban talált dokumentumokra hivatkozva azt mondta, a BYD körülbelül tízezer külföldi vendégmunkás behozatalára kapott engedélyt. Ez csaknem ugyanannyi ember, mint ahány új munkahely megteremtését a beruházás kapcsán korábban ígérték.
Ez is érdekelhet
Ez önmagában még nem bizonyítja, hogy a szegedi gyár kizárólag külföldi dolgozókkal működne. Egy beruházás építési szakaszában, majd a termelés felfuttatásakor eltérő lehet a szükséges munkaerő létszáma és összetétele. Az arány azonban súlyos kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az előző kormány pontosan milyen foglalkoztatási garanciákat kért a több százmilliárdosra becsülhető állami szerepvállalásért cserébe.
Amennyiben az állam közpénzből infrastruktúrát épít, adókedvezményt biztosít, és közvetlen támogatást ad egy multinacionális vállalatnak, joggal várható el, hogy a beruházás ne csak a cég mérlegében, hanem a magyar munkavállalók életében is érezhető eredményt hozzon.
A most előkerült dokumentumok alapján azonban egyelőre az látszik, hogy a vendégmunkások behozatalához szükséges engedélyekről gondoskodtak. Az már kevésbé világos, milyen garanciák születtek a szegedi és környékbeli dolgozók alkalmazására.
Hetvenmilliárd csak az infrastruktúrára
Az államtitkár szerint a magyar állam több mint hetvenmilliárd forintnyi infrastrukturális fejlesztést vállalt a BYD szegedi gyára körül. Ez utak, közművek, energetikai és más állami beruházások finanszírozását jelentheti, amelyek nélkül a gyár nem vagy csak jóval drágábban tudna megépülni.
A hetvenmilliárd azonban csupán az egyik tétel. Ezen felül közvetlen támogatást is ígértek a vállalatnak, amelynek összegét az üzleti titokra hivatkozva egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
Velkey megfogalmazása szerint a támogatás nagyságrendje a CATL debreceni akkumulátorgyárához kapcsolódó állami forrásokkal vethető össze. Ez azt jelenti, hogy nem néhány milliárdos ösztönzőcsomagról, hanem a magyar költségvetés számára is érzékelhető kötelezettségvállalásról lehet szó.
Ekkora összegnél az üzleti titok nem lehet mindent eltakaró függöny. A vállalat üzleti érdekei védhetők, de az adófizetőknek joguk van tudni, milyen feltételekkel, milyen teljesítményért és milyen garanciák mellett költik el a pénzüket.
Szijjártó tárgyalt a BYD-vel, majd a BYD alkalmazta
Az ügy legsúlyosabb része nem pusztán a támogatás nagysága, hanem az események sorrendje. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterként a kínai autó- és akkumulátoripari beruházások egyik legfontosabb politikai támogatója volt. Tárcája részt vett a vállalatokkal folytatott tárgyalásokban, állami támogatások előkészítésében és a beruházásokhoz szükséges kormányzati döntések meghozatalában.
Szijjártó később bejelentette, hogy hátrébb lép a politikától, és a BYD nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetőjeként folytatja. Állítása szerint nem lesz közvetlen feladata a magyarországi gyártással, hanem nemzetközi munkát végez, és sokat utazik majd.
Ez azonban nem oszlatja el az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérdéseket. A probléma nem kizárólag az, hogy Szijjártó foglalkozik-e majd a szegedi gyárral, hanem az, hogy miniszterként milyen döntésekben vett részt, milyen támogatásokat segített elő, és ezek után milyen feltételekkel szerződtette őt a kedvezményezett vállalat.
A rendelkezésre álló információk nem bizonyítják, hogy a BYD állása ellenszolgáltatás lett volna a korábbi kormányzati segítségért. Ennek megállapításához szerződésekre, döntési iratokra, kommunikációra és szükség esetén hatósági vizsgálatra lenne szükség. A látszat azonban olyan súlyos, hogy azt egyszerű kommunikációs magyarázatokkal aligha lehet eltüntetni.
Magyar Péter kezében van a megállapodás
Magyar Péter korábban azt mondta, a kezében tartja azt a megállapodást, amelyet Szijjártó Péter a BYD állami támogatásáról írt alá. A miniszterelnök akkor nem ismertette a dokumentum pontos tartalmát, csak annyit közölt, hogy a volt külügyminiszter jelentős támogatást lobbizott ki a kínai vállalatnak.
Most Velkey György állítása újabb részletekkel egészítette ki ezt a képet. A közvetlen támogatás mellett több mint hetvenmilliárdos infrastruktúrafejlesztésről, valamint tízezer vendégmunkás behozatalára szóló engedélyről beszélt.
A következő lépésnek a dokumentumok lehető legszélesebb nyilvánosságra hozatalának kell lennie. Nem elég politikusi videókban részleteket közölni, miközben a megállapodások lényegi részei továbbra is zártak. A közpénzből vállalt kötelezettségeket tételesen, a döntéshozók és a feltételek megnevezésével kell bemutatni.
A szegediek nem ezt kérték
Stumpf Péter, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, a térség országgyűlési képviselője három alapvető elvárást fogalmazott meg a BYD beruházásával kapcsolatban: a vállalat tartsa be a környezetvédelmi szabályokat, biztosítson jól fizető munkahelyeket magyaroknak, és Szeged is részesüljön a gyár gazdasági eredményéből.
Szerinte az előző kormány tárgyalásain nem ezek az érdekek álltak az első helyen.
A beruházás jelentőségét nem érdemes elvitatni. Egy ekkora autógyár munkahelyeket teremthet, növelheti a helyi adóbevételeket, és új beszállítói láncokat hozhat létre. De éppen a projekt mérete miatt nem mindegy, milyen árat fizet érte az állam, kik kapják a munkát, és ki viseli a környezeti vagy gazdasági kockázatokat.
Az eddigi Orbán-kormányok gyakran a beruházás bejelentését tekintették a történet végének. Pedig az csak a kezdet. Az igazi mérleg azt mutatja meg, mennyi közpénzt kapott a vállalat, milyen kötelezettségeket vállalt érte, és azokból mennyit teljesített.
Szijjártót a nemzetbiztonsági bizottság is meghallgathatja
A Tisza már felvetette, hogy Szijjártó Pétert személyesen hallgassa meg az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága. A volt külügyminiszter új állását azért tekintik kockázatosnak, mert korábbi tisztségében érzékeny gazdasági és külpolitikai információkhoz férhetett hozzá, miközben most egy stratégiai jelentőségű kínai vállalatnak dolgozik.
A meghallgatás nem jelentene előzetes ítéletet. Lehetőséget adna arra, hogy Szijjártó válaszoljon: mikor kezdődtek a tárgyalások az új pozíciójáról, milyen szerepe volt a BYD-támogatásokban, milyen korlátozások vonatkoznak az államtitkok és bizalmas információk felhasználására, illetve milyen díjazásért vállalta el a munkát.
Ezek nem magánéleti kérdések, hanem egy volt külügyminiszter közfeladatából következő elszámoltathatóság részei.
Mindig van mélyebb réteg
A BYD-ügy azért lehet az eddig feltárt történetek egyik legsúlyosabbika, mert egyetlen pontban sűríti össze az Orbán-rendszer több visszatérő problémáját: a titkos állami támogatásokat, a külföldi nagyvállalatoknak adott különleges kedvezményeket, a vendégmunkások tömeges behozatalát és az állami vezetők magánszektorba történő átülését.
Mindez egyelőre nem jogerős ítélet és nem bizonyított korrupciós konstrukció. A dokumentumok alapján azonban olyan kérdések merültek fel, amelyekre a volt kormány szereplőinek érdemi válaszokat kell adniuk.
Ki döntött a támogatás összegéről? Milyen vállalásokat tett cserébe a BYD? Miért engedélyeztek csaknem annyi vendégmunkást, mint ahány munkahelyet ígértek? Mikor kezdett Szijjártó tárgyalni saját új állásáról, és tudott-e erről, amikor még miniszterként a vállalat ügyeivel foglalkozott?
Volt már Aranykonvoj, NKA-botrány, Eximbank-ügy és százmilliárdos informatikai szerződés. Most pedig előkerült egy titkolt támogatási csomag és egy volt miniszter, aki az általa korábban segített vállalatnál kapott vezető állást.
A dominók valóban dőlni kezdtek. A kérdés már csak az, melyik irat lesz az, amelyik a teljes sort magával rántja.