Most jött a hír az Európai Ügyészségről: Elkezdtek dőlni a dominók!
Most jött a hír az Európai Ügyészségről: vannak, akik azt hitték, megúszhatják, de az EPPO elől nem lehet elbújni! Elkezdtek dőlni a dominók!
A Fidesz éveken át úgy kezelte az Európai Ügyészséget, mintha maga volna a nemzeti szuverenitásra leselkedő végső veszedelem. Orbánék számára vörös vonal volt a csatlakozás, miközben újra és újra azt magyarázták, hogy a magyar hatóságok tökéletesen képesek megvédeni az uniós pénzeket. Most viszont már nem arról folyik a vita, csatlakozik-e Magyarország. Ez eldőlt. Magyarország az EPPO részt vevő tagállama lett, az Igazságügyi Minisztériumban pedig már azokat a törvényeket készítik elő, amelyek után az Európai Ügyészség tényleges magyarországi működése előtt is egyre kevesebb akadály marad.
És itt jön az a rész, amely miatt néhány korábbi szereplőnek érdemes lehet újra elővennie a régi naptárakat. Az Európai Bizottság döntése alapján ugyanis az EPPO magyarországi hatásköre nem egyszerűen a csatlakozás után elkövetett ügyekre terjedhet ki. Az uniós pénzügyi érdekeket sértő, hatáskörébe tartozó bűncselekményeknél 2021. június 1-je a határ. Vagyis az Európai Ügyészség bizonyos feltételekkel olyan ügyekhez is hozzányúlhat, amelyek még bőven az Orbán-kormány idején történtek.
Ez már egészen más történet annál, mint amikor egy választási kampányban valaki azt mondja, hogy „elszámoltatás lesz”. Itt nem Magyar Péter fog egy asztal mögött ülni és neveket felírni egy papírra. Nem egy Tisza-politikus dönt majd arról sem, kinél kell házkutatást tartani. Egy uniós, a tagállami kormányoktól független ügyészi szervezet kap magyarországi nyomozási és vádemelési lehetőséget a hatáskörébe tartozó ügyekben.
A csatlakozás már megtörtént, most a gépezetet kell beindítani
Magyarország május végén jelezte hivatalosan, hogy csatlakozik az Európai Ügyészséghez, az Európai Bizottság pedig július 10-én jóváhagyta a részvételt. A döntés augusztus elején hatályba is lépett. Innentől tehát a „csatlakozzunk-e vagy ne?” vita nagyjából történelem.
A következő feladat sokkal prózaibb, de éppen ezért sokkal fontosabb: működőképessé kell tenni az EPPO magyarországi jelenlétét. Ki kell választani Magyarország európai ügyészét, létre kell hozni a delegált ügyészek kiválasztásának szabályait, hozzá kell igazítani a hazai jogszabályokat az új rendszerhez, és meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek között az Európai Ügyészség ténylegesen nyomozhat Magyarországon.
Ez is érdekelhet
Az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint ennek érdekében már munkacsoport dolgozik, az első nagy jogszabálycsomag pedig az őszi parlamenti időszakban kerülhet az Országgyűlés elé. Ebbe az Alaptörvény módosítása és az európai ügyész, valamint a delegált ügyészek kiválasztásának szabályozása is beletartozik. A büntetőeljárási és más kapcsolódó törvények további átalakítása 2027-ben folytatódhat.
Magyarul: a politikai döntés megszületett, Brüsszel rábólintott, most már a vezetékeket szerelik a falban. És amikor felkapcsolják a villanyt, néhány sötét sarok hirtelen sokkal érdekesebbé válhat.
A legkellemetlenebb dátum: 2021. június 1.
Az egész történet egyik legfontosabb részlete eddig meglepően kevés figyelmet kapott. Az Európai Bizottság Magyarország csatlakozásáról szóló határozata kifejezetten kimondja, hogy az EPPO hatásköre Magyarországon a 2021. június 1-je után elkövetett, az uniós ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekményekre terjedhet ki.
Ez azért nem jelentéktelen apróság. Ha egyszerűen csak a 2026-os csatlakozás utáni ügyekről lenne szó, a korábbi rendszer szereplői nyugodtan hátradőlhetnének: ami volt, elmúlt, innentől majd mindenki nagyon fegyelmezetten viselkedik. Csakhogy az Európai Bizottság döntése pontosan ezt a kényelmes megoldást kerülte el.
A dátum visszanyúlik az EPPO tényleges működésének kezdetéig. Ez azt jelenti, hogy öt évnyi magyar ügy kerülhet elvileg olyan helyzetbe, ahol meg kell vizsgálni: érintette-e az Európai Unió pénzügyi érdekeit, beleillik-e az EPPO hatáskörébe, és fennállnak-e az eljárás feltételei.
Nem minden korrupciógyanús történetből lesz tehát EPPO-ügy. Nem minden túlárazásnak tűnő szerződés kerül automatikusan Laura Kövesi asztalára. Az Európai Ügyészségnek világosan meghatározott hatásköre van. De ahol uniós pénzről, támogatási csalásról, korrupcióról, pénzmosásról vagy megfelelő feltételek mellett súlyos áfacsalásról van szó, ott innentől egy teljesen új szereplő jelenik meg.
És ezt a szereplőt már nem lehet a Karmelitából felhívni
Ez az egész csatlakozás valódi jelentősége. Nem az, hogy az EPPO épületén lesz egy magyar zászló is. Hanem az, hogy az uniós pénzekkel kapcsolatos büntetőügyek egy részében megjelenik egy olyan ügyészi szervezet, amely nem a magyar kormánynak, nem a magyar parlamenti többségnek és nem a hazai politikai rendszernek tartozik engedelmességgel.
Az EPPO saját szabályai szerint független szervezet. Az ügyészei nem fogadhatnak el utasítást a nemzeti kormányoktól. Magyarországon delegált európai ügyészek dolgoznak majd, de az EPPO rendszerén belül, luxembourgi felügyelet mellett. Ez pontosan az a modell, amelyet a Fidesz hosszú éveken át nem akart látni Magyarországon.
Orbánék korábban rendszeresen arra hivatkoztak, hogy az ügyészség nemzeti hatáskör, és az EPPO-hoz történő csatlakozás túl nagy beavatkozás lenne a magyar állam büntetőhatalmába. A hivatalos érvelés szerint a meglévő együttműködési formák is elegendők voltak az uniós pénzügyi csalások üldözésére.
Most ezt a vitát lényegében lezárta a választási eredmény. Az új kormány csatlakozási kérelmet adott be, Brüsszel elfogadta, és a folyamat elindult. A kapu már nem zárva van. Legfeljebb még szerelik rá a kilincset.
Az EPPO akár folyamatban lévő ügyeket is magához vonhat
Itt válik igazán érdekessé a jogi rész. Az Európai Bizottság határozata nemcsak azt rögzíti, hogy a 2021. június 1. utáni ügyek kerülhetnek az EPPO látókörébe. Arra is lehetőséget teremt, hogy az Európai Ügyészség bizonyos feltételek fennállásakor saját hatáskörbe vonjon olyan nyomozásokat, amelyek az ő hatáskörébe tartozhatnak.
A magyar hatóságoknak és az EPPO-nak ezért információt kell cserélniük azokról a büntetőeljárásokról, amelyek érinthetik az uniós költségvetést. Az uniós ügyészség ezek után eldöntheti, hogy egy adott ügyben él-e a saját hatáskörbe vonás lehetőségével.
Ez azért jelent minőségi változást, mert innentől nem feltétlenül egyetlen nemzeti intézmény dönti el, hogy egy EU-pénzzel kapcsolatos ügy meddig jut. Megjelenik egy második, önálló ügyészi centrum, amely belenézhet az aktába, és adott esetben azt mondhatja: köszönjük szépen, ezt innentől mi visszük tovább.
Aki tehát arra számított, hogy elég egy kellemetlen történetet néhány évig elhúzni, aztán majd mindenki elfelejti, annak a 2021-es dátum miatt lehet némi rossz híre. Az idő önmagában már nem feltétlenül old meg mindent.
Persze a jogállam pont attól jogállam, hogy itt sincs automatikus bűnösség
Egy dolgot azonban érdemes nagyon világosan kimondani. Az EPPO csatlakozása nem jelenti azt, hogy most minden korábbi fideszes politikusból automatikusan gyanúsított lesz. Nem jelenti azt sem, hogy minden régi ügyet újranyitnak, vagy hogy bármelyik korábbi döntés önmagában bizonyíték volna bűncselekményre.
A jogerősen lezárt ügyeket főszabály szerint a mostani hatáskör sem írja felül. Csak akkor kerülhet szóba újranyitás, ha azt a vonatkozó magyar jog egyébként is lehetővé teszi. És minden egyes ügyben ugyanazt kell végigcsinálni: bizonyítékot gyűjteni, meghatározni a gyanút, biztosítani a védelem jogait, majd bíróság elé vinni az ügyet.
Ez nem gyengesége a rendszernek, hanem éppen a lényege. Az elszámoltatás nem attól hiteles, hogy minél több ismert embert lehet bilincsben lefotózni. Attól hiteles, hogy aki lopott, az bizonyítékok alapján felel, aki pedig nem lopott, azt nem lehet politikai bosszúból meghurcolni.
És éppen ezért lehet sokkal kellemetlenebb egy valóban független EPPO, mint bármilyen kormányzati vizsgálóbizottság. A politikai vádra rá lehet mondani, hogy propaganda. Egy több országon átívelő bankszámla-mozgásra, egy lefoglalt szerződésre vagy egy bizonyíthatóan fiktív számlára már valamivel nehezebb.
Laura Kövesi neve sem véletlenül okoz idegességet
Az Európai Ügyészség vezetője Laura Codruţa Kövesi, aki korábban Románia korrupcióellenes főügyészeként vált ismertté. Az EPPO az elmúlt években több ezer nyomozást vitt vagy visz, több tízmilliárd euróra rúgó becsült károkat vizsgál, és különösen nagy figyelmet fordít az uniós támogatásokkal kapcsolatos csalásokra.
A szervezet lényege pontosan az, amit a határokon átívelő pénzügyi bűnözés régóta kikényszerített. Az EU-pénz Brüsszelből érkezik, egy magyar projektben költik el, egy másik országban bejegyzett cégen keresztül számlázzák, aztán a pénz harmadik országban köt ki. Erre a klasszikus modellre a nemzeti hatóságok külön-külön mindig lassabban tudtak reagálni.
Az EPPO viszont egyetlen rendszerben dolgozik. Ha egy magyar nyomozás román, osztrák, szlovák vagy német számlához vezet, nem kell minden egyes lépésnél új diplomáciai expedíciót indítani. Az európai delegált ügyészek ugyanannak a szervezetnek a részei.
Ez az a mondat, amelyet azoknak érdemes megjegyezniük, akik abban bíztak, hogy elég néhány határon átnyúló cég és ügyesen egymásba csomagolt szerződés ahhoz, hogy a pénz útja követhetetlenné váljon.
A Fidesz éveken át kívül tartotta Magyarországot
Utólag különösen érdekes visszaolvasni azokat az érveket, amelyekkel az Orbán-kormány a csatlakozás ellen küzdött. Nem szükséges. Nem hatékony. Sérti a szuverenitást. A magyar ügyészség együttműködik az OLAF-fal és az Eurojusttal, tehát minden rendben van.
Technikailag ezek között voltak értelmezhető jogi érvek is. A politikai kérdés azonban mindig ott maradt mögöttük: miért zavarja annyira a magyar kormányt egy olyan független ügyészség, amely kizárólag az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel foglalkozik?
Ha valóban minden támogatást tisztán, szabályosan és kifogástalanul költöttek el, akkor az EPPO jelenléte legfeljebb még egy pecsét arra, hogy semmi látnivaló. Ehhez képest az Orbán-kormány éveken át szinte alkotmányos élet-halál kérdésként kezelte, hogy az Európai Ügyészség lehetőleg ne kapjon közvetlen magyarországi hatáskört.
Most ezt az ajtót kinyitották. És érdekes módon Magyarország szuverenitása ettől még másnap reggel is megvolt.
A dominók azért nem egyetlen nap alatt dőlnek el
Az EPPO teljes magyarországi működése nem holnap reggel kezdődik. Először ki kell választani a magyar európai ügyészt. A Bizottság döntése szerint az EPPO kulcsfontosságú eljárási jogosítványai a magyar európai ügyész kinevezését követő huszadik naptól működhetnek teljesen Magyarországon.
Ezért annyira fontos a most készülő jogszabálycsomag. Nem valami technikai uniós adminisztrációról van szó, hanem arról a mechanizmusról, amely kijelöli azokat az embereket és szabályokat, amelyek után az EPPO ténylegesen beléphet a magyar büntetőeljárások világába.
Aztán jönnek a delegált ügyészek, a büntetőeljárási szabályok összehangolása, az információcsere és az intézményi együttműködés. Nem látványos folyamat. Nincs minden héten rendőrségi villogó és vezetőszár. Aki viszont érti, hogyan működik egy ügyészség, pontosan tudja, hogy ezek a csendes jogszabályi lépések sokkal fontosabbak, mint bármelyik hangos politikai sajtótájékoztató.
Az igazán kellemetlen ügyek még az akták mélyén lehetnek
Az elmúlt hetekben már a magyar hatóságoknál is látványosan felpörögtek egyes korábbi állami ügyek nyomozásai. Az NKA körül őrizetbe vételek és letartóztatások történtek, más nagy állami ügyekben házkutatásokról és gyanúsításokról érkeztek hírek, az NNI pedig olyan nyomozati szálról is beszélt, amely mentelmi joggal rendelkező személyhez vezethet.
Ehhez érkezik meg rövidesen egy másik szereplő: az Európai Ügyészség. Nem minden ügyben, nem minden gyanú esetében, és nem azért, hogy a hazai hatóságokat leváltsa. Hanem pontosan ott, ahol az Európai Unió pénze érintett, és ahol az EPPO-rendelet hatáskört biztosít neki.
Ez pedig azért különösen érdekes, mert az uniós források a NER gazdasági világának egyik legfontosabb üzemanyagát jelentették. Építkezések, pályázatok, infrastruktúra, vállalkozásfejlesztés, turizmus, közbeszerzések egész sora működött részben vagy egészben európai pénzből.
Senkit nem tesz bűnössé az, hogy ilyen projektben vett részt. De aki az elmúlt években uniós támogatással kapcsolatban csalást, korrupciót vagy más, az EPPO hatáskörébe tartozó bűncselekményt követett el, annak most egy új ügyészi szervezettel is számolnia kell.
Ezért lehet most valóban azt mondani: dőlnek a dominók
Az első dominó a választási eredmény volt. A második az, hogy Magyarország hivatalosan kérte a felvételét az Európai Ügyészségbe. A harmadik az Európai Bizottság jóváhagyása. Most készülnek azok a hazai jogszabályok, amelyek lehetővé teszik az ügyészek kiválasztását és az operatív működést.
És ami talán a legfontosabb: már azt is tudjuk, hogy a hatáskör időben 2021. június 1-jéig nyúlhat vissza. Ez az a részlet, amely az egészből nem jövőbeli korrupcióellenes ígéretet, hanem potenciálisan nagyon is múltba nyúló vizsgálati lehetőséget csinál.
Aki tisztán kezelte az uniós pénzt, annak ettől nincs oka félni. Akinek a projektje rendben volt, a számlái valósak, a közbeszerzése szabályos, a támogatás pedig arra ment, amire kapta, annál legfeljebb néhány dossziéval több kerül az asztalra.
Akinek viszont van a szekrényében egy 2021 utáni, uniós pénzből finanszírozott csontváz, annak már sokkal érdekesebb lehet az ősz.
Orbánék évekig azt hitték, ezt az ajtót zárva lehet tartani
Ez talán az egész történet legnagyobb politikai iróniája. A Fidesz több mint egy évtizeden át elképesztő energiát fordított arra, hogy minden fontos magyar intézményt saját politikai rendszerének logikájához igazítson. Kinevezések, kétharmados szabályok, hosszú mandátumok és olyan struktúrák épültek, amelyekben a rendszer még egy választási vereség után is sokáig őrizhette volna a befolyását.
Csakhogy az Európai Ügyészséget nem lehetett előre feltölteni tizenkét évre kinevezett fideszes káderrel. Nem lehetett kétharmados törvény mögé rejteni. Nem lehetett azt mondani, hogy majd a következő parlament eldönti. Az egyetlen biztos módszer az volt, ha Magyarország egyszerűen nem csatlakozik.
Ez a védelem most megszűnt.
Nem azt jelenti, hogy holnap hajnalban fekete autók sora indul el korábbi miniszterek házai felé. Az ilyen mondatok jól mutatnak a Facebookon, csak éppen nem így működik a büntetőjog. Azt jelenti, hogy létrejön egy új, független nyomozási és vádemelési út, amelyhez a magyar belpolitikai hatalom lényegesen kevésbé fér hozzá.
Most már csak egy kérdés maradt: mit találnak?
Az EPPO csatlakozása önmagában még nem ítélet senki fölött. A valódi történet akkor kezdődik, amikor megérkeznek az első magyar ügyek, az első értesítések, az első saját hatáskörbe vont nyomozások, és az első delegált ügyészek elkezdik végigkövetni a pénz útját.
Lehet, hogy sok olyan ügy lesz, amelyről kiderül: nincs benne bűncselekmény. Lehetnek olyan gyanúk, amelyek látványosan elbuknak a bizonyítékok hiányán. Így működik egy normális igazságszolgáltatás. Nem azt kell előre eldönteni, ki a bűnös, hanem azt, hogy végre legyen olyan intézmény, amelyik politikai telefonszámok nélkül is végig tudja vinni a vizsgálatot.
Az viszont már biztos, hogy az az időszak véget ért, amikor a Fidesz egyetlen politikai döntéssel Magyarország határain kívül tarthatta az Európai Ügyészséget. Magyarország csatlakozott. Az EPPO jogi hatásköre 2021-ig visszanyúlhat. A magyar európai ügyész kiválasztását előkészítik. A szükséges törvényeket írják.
A dominók tehát tényleg elindultak.
És aki évekkel ezelőtt arra építette a nyugalmát, hogy az Európai Ügyészség úgysem teheti be a lábát Magyarországra, annak lassan ideje lesz másik megnyugtató gondolatot keresnie.