Váratlanul odaléptek Magyar Péterhez és megzavarták, nem hiszed el hogy reagált
Váratlan közjáték alakult ki Magyar Péter ELTE-s tanévnyitójának végén: Gregor Anikó szakszervezeti vezető egyszerűen odalépett a miniszterelnökhöz, és személyesen a kezébe adott egy, az egyetemi dolgozók fizetéséről és bérköveteléseiről szóló tájékoztatót. Magyar reakciója azonban jóval kevésbé volt drámai, mint amire egy ilyen helyzetből következtetni lehetne: átvette az iratokat, belenézett, és a rendelkezésre álló információk szerint a jelenetből nem lett sem vita, sem ellenséges szóváltás.
Pedig a dokumentum tartalma nem éppen udvariassági ajándék volt. A szakszervezet lényegében azt vitte oda közvetlenül Magyar Péterhez, hogy szerintük mennyit keresnek ma az ELTE dolgozói, mekkora a lemaradásuk, és milyen béremelést várnak a kormánytól.
Magyar még az ELTE nehézségeiről beszélt, aztán elé tették a számokat
A jelenet különös kontrasztját az adta, hogy Magyar Péter nem sokkal korábban maga is az egyetem nehéz helyzetéről beszélt. A tanévnyitón azt mondta, tiszteletét fejezi ki az ELTE előtt, amiért az „sokszor ellenszélben, magára hagyva, elképesztő pénzügyi nehézségek közepette” állt helyt.
A rendezvény végén aztán ezek a pénzügyi nehézségek elvesztették az ünnepi beszédek általánosságát. Gregor Anikó odalépett hozzá, és átadta azt a tájékoztatót, amelyben az érdekképviselet már konkrét fizetésekről, százalékokról és béremelési követelésekről ír.
A váratlan „zavarásból” nem lett jelenet
A történet egyik legérdekesebb mozzanata éppen az, hogy mennyire hétköznapian zajlott le. Nem előre egyeztetett kormányzati bejelentésről volt szó: egy szakmai érdekképviselet képviselője odament a miniszterelnökhöz egy olyan dokumentummal, amelyben lényegében számon kérik a felsőoktatási bérek rendezését.
Ez is érdekelhet
Magyar Péter mégsem hárította el a helyzetet, hanem átvette az anyagot és belenézett. A rendelkezésre álló leírás szerint a hangulat nem vált barátságtalanná, így a címben szereplő „megzavarás” végül inkább egy váratlan szakmai közbelépést jelentett, mint valódi incidenst.
Nem véletlenül mentek oda hozzá
A szakszervezet akcióját az előzte meg, hogy többen hiányolták a tanévnyitóról a konkrét béremelési vállalást. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete által megosztott dokumentum ezért már nem általában beszél az egyetem pénzügyi nehézségeiről, hanem számszerűsíti, mit jelent mindez a dolgozók számára.
A gesztus üzenete nehezen félreérthető: ha már a miniszterelnök maga is arról beszél, hogy az ELTE súlyos pénzügyi problémák között működik, akkor az érdekképviselet azt szeretné, hogy ebből konkrét kormányzati döntés is következzen. Ennek érdekében nem távolról üzentek, hanem szó szerint a kezébe adták a követeléseiket.
A papírokban már keményebb számok szerepeltek
A szakszervezet szerint az ELTE azzal, hogy nem került alapítványi fenntartásba, jelentős bérhátrányba került az ilyen rendszerben működő egyetemekhez képest. Állításuk szerint ugyanazért a munkáért az alapítványi fenntartású intézményekben legalább 20–30 százalékkal többet fizetnek.
Az átadott anyag egyik legerősebb összehasonlítása szerint egy ELTE-s egyetemi tanár garantált minimumbére is elmarad egy pályakezdő szakoktató fizetésétől. A dokumentum azt is állítja, hogy az ELTE dolgozóinak 60 százaléka kevesebbet keres annál a 822 ezer forintos összegnél, amelyet egy általános iskolai tanár átlagjövedelmeként jelölnek meg, miközben az egyetemi oktatók maguk is pedagógusokat és tanárokat képeznek.
Ezek az adatok a Magyar Péternek átadott szakszervezeti tájékoztatóból származnak, vagyis az érdekképviselet állításai. A kép, amelyet felrajzolnak, ettől még világos: szerintük az ELTE dolgozóinak fizetése olyan mértékben leszakadt, hogy már nem elegendő általánosságban elismerni az egyetem pénzügyi gondjait.
Legalább 20–30 százalékos lemaradást akarnak ledolgozni
A dolgozói képviselet szerint a béremelés szükséges forrását jelenleg nem látják a költségvetésben, és úgy érzik, nem tudnak tovább várni. Rövid távon azt szeretnék elérni, hogy az ELTE fizetéseit legalább az alapítványi fenntartású egyetemek szintjére hozzák fel.
Ez a szakszervezet saját összehasonlítása alapján legalább 20–30 százalékos különbség ledolgozását jelentené. Középtávon pedig ennél átfogóbb változást, egy új felsőoktatási ágazati bértáblát tartanak szükségesnek.
A reakció volt a jelenet legérdekesebb része
Magyar Péter tehát egy olyan helyzetbe került, amelyet nem ő rendezett meg: a hivatalos tanévnyitó végén odalépett hozzá egy szakmai érdekképviselet vezetője, és közvetlenül elé tette a dolgozók problémáját. Nem általános politikai üzenetet kapott, hanem számokat és konkrét követeléseket.
Ő pedig átvette az anyagot és belenézett. Ettől önmagában természetesen még nem nőnek meg az ELTE-s fizetések, de a pillanat éppen azért érdekes, mert a kellemetlen szakmai közbelépésből nem lett konfliktus vagy elutasítás, hanem egy rövid, normális találkozás alakult ki a döntéshozó és az érdekképviselet között.
Az iratokat átvette, most már az a kérdés, mi lesz velük
A szakszervezet szempontjából persze nem az a végső siker, hogy Magyar Péter belenézett a dokumentumba. A lényeg az lenne, hogy a benne szereplő állítások és követelések után megszülessen az a pénzügyi döntés, amelyet az ELTE dolgozói várnak.
A váratlan jelenetnek ezért van egy meglehetősen egyszerű folytatása: Magyar Péter most már személyesen is megkapta a számokat. A dolgozói oldal legalább 20–30 százalékos bérhátrányról beszél, nem látja a szükséges forrást a költségvetésben, és új felsőoktatási bértáblát akar; innentől nem az a kérdés, hogy sikerült-e eljuttatni hozzá az üzenetet, hanem az, hogy mit kezd vele a kormány.