Sulyok Tamás megszólalt a lemondásáról, ez jön most
Sulyok Tamás hosszú interjúban reagált arra a politikai nyomásra, amely hetek óta a lemondását követeli. A köztársasági elnök szerint nincs olyan alkotmányos vagy jogi ok, amely miatt távoznia kellene, ezért továbbra is hivatalban marad. Miközben Magyar Péter május 31-ig adott neki határidőt, Sulyok nem visszavonulásra készül: a hírek szerint ott lesz a csíksomlyói pünkösdi búcsún.
Sulyok kimondta: nem mond le
Sulyok Tamás az Indexnek adott interjúban egyértelművé tette, hogy nem lát alkotmányos indokot a lemondására. Úgy fogalmazott: felesküdött az Alaptörvényre és az alkotmányos rend védelmére, ez az eskü pedig a mindenkori többséghez, a kisebbséghez és az egész politikai nemzethez is köti. Azt mondta, érti, hogy vannak politikai és társadalmi szándékok a köztársasági elnöki hatáskörök újradefiniálására, de szerinte a lemondásának nincs alkotmányos oka.
Ez a válasz lényegében lezárja azt a kérdést, hogy Sulyok önként távozik-e a Magyar Péter által megjelölt határidőig. Az államfő álláspontja világos: a köztársasági elnök nem politikai bizalmi pozíció, hanem közjogi tisztség, amelyet nem a napi politikai erőviszonyok alapján kell betölteni vagy elhagyni.
A Sándor-palota korábban a Telex megkeresésére is hasonlóan reagált: a köztársasági elnök jogállását és hivatalviselésének feltételeit az Alaptörvény szabályozza.
Magyar Péter nyomása alatt is kitart
Magyar Péter az Országgyűlés alakuló ülésén ismét lemondásra szólította fel Sulyok Tamást, és május 31-i határidőt szabott. A köztársasági elnök az Index-interjúban arról beszélt, hogy a miniszterelnökkel folytatott egyeztetései tárgyszerűek és őszinték voltak, de a lemondás kérdésében nem változott az álláspontja.
Ez is érdekelhet
Sulyok szerint a mostani vita valójában arról is szól, hogy egyes politikai szereplők újraértelmeznék a köztársasági elnöki intézményt. Ő ezt alkotmányos keretek között lehetséges vitának tartja, de nem tekinti olyan helyzetnek, amely miatt neki távoznia kellene.
A köztársasági elnök azt is jelezte, hogy az államfő szerepe nem politikai egység megteremtése, hanem a nemzet egységének közjogi kifejezése. Magyarán: szerinte nem az a feladata, hogy minden politikai oldal elégedett legyen vele, hanem az, hogy az alkotmányos rend keretein belül működjön.
Nem zavarta, hogy lehagyták a képekről
Az interjúban szóba kerültek azok a miniszteri kinevezésekkor készült képek is, amelyekről Sulyok Tamást látványosan lehagyták. Az államfő azt mondta, ez számára nem volt kellemetlen helyzet. Szerinte a köztársasági elnök feladata a kinevezési aktus végrehajtása, a fotók és személyes benyomások pedig nem befolyásolják a közjogi döntéseit.
Ez is jól mutatja, hogy Sulyok a nyilvános politikai gesztusokat igyekszik nem személyes konfliktusként kezelni. Kérdés persze, hogy a közvélemény is így látja-e. A politikai térben ugyanis a képek, gesztusok és hiányok sokszor legalább akkora üzenetet hordoznak, mint a hivatalos nyilatkozatok.
Gyermekvédelmi ügyekről is kérdezték
Sulyok Tamás a gyermekvédelmi ügyekkel kapcsolatban is megszólalt. Azt mondta, közleményben fejezte ki szolidaritását az áldozatokkal, de a folyamatban lévő hatósági eljárások miatt nem tartotta helyesnek az aktívabb államfői beavatkozást.
Ez az egyik legérzékenyebb pontja a vele szembeni kritikáknak. A kegyelmi ügy és a gyermekvédelmi botrányok után sokan erősebb erkölcsi megszólalást vártak volna a köztársasági elnöktől. Sulyok viszont jogászi logikával érvel: szerinte az államfő csak akkor avatkozhat be erősebben, ha az intézményrendszer működésében rendszerszintű zavar keletkezik.
Lemondás helyett Csíksomlyó
A politikai feszültség közepette Sulyok Tamás nem visszavonulásra, hanem újabb nyilvános szereplésre készül. A Maszol beszámolója szerint jelen lesz a csíksomlyói pünkösdi búcsún, amely Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb katolikus zarándoklata. A szervezők idén mintegy 300 ezer zarándokot várnak a csíksomlyói nyeregben tartott szentmisére.
Timár Sándor Asztrik atya a Maszolnak azt mondta: a ferences rend részéről mindig csak egy hivatalos meghívott van, a szabadtéri szentmise szónoka. Mindenki mást zarándokként várnak szeretettel. Ez azt jelenti, hogy Sulyok Tamás részvétele elsősorban zarándoklatként értelmezhető, nem hivatalos politikai eseményként.
Sulyok tavaly is részt vett a csíksomlyói búcsún, akkor Facebook-oldalán úgy fogalmazott: „Többszázezer magyar szív együtt dobbant. Csíksomlyó.” Tavalyi erdélyi látogatása során több helyszínt is felkeresett, köztük Gyimesfelsőlokot, Gyimesbükköt és Parajdot.
Ez jön most
Sulyok Tamás tehát nem hátrál. A lemondására irányuló politikai nyomást jogi érvekkel hárítja, és továbbra is az Alaptörvényre tett esküjére hivatkozik. Magyar Péterék részéről viszont aligha zárul le a kérdés: a köztársasági elnöki intézmény szerepének újragondolása várhatóan továbbra is napirenden marad.
A következő napokban két szál fut majd párhuzamosan. Az egyik a politikai: mit lép a Tisza-kormány, ha Sulyok május 31-ig nem mond le. A másik a szimbolikus: az államfő a belpolitikai vihar közepén Csíksomlyóra megy, ahol nem politikusként, hanem zarándokként jelenik meg.
Ettől azonban a kérdés nem tűnik el. Sulyok Tamás maradni akar, Magyar Péter távozását követeli, az ország pedig azt figyeli, meddig fér meg egymás mellett egy új politikai többség és egy régi parlament által megválasztott köztársasági elnök.