Elindult a vizsgálat Lázár János alapitványa ellen: Cégeket, ménesbirtokot és több mint ezer ingatlant vehet vissza az állam
Gyors és alapos felülvizsgálat indul a Lázár Jánoshoz köthető Jövő Nemzedék Földje Alapítványnál. Bóna Szabolcs agrárminiszter szerint át kell nézni, hogyan kerültek az alapítványhoz stratégiai állami agrárcégek, földek és több mint ezer ingatlan kezelési jogai. Ha a vizsgálat szabálytalanságokat tár fel, a folyamat végén akár cégeket és 1374 ingatlant is kihúzhatnak Lázár János befolyása alól.
Villámrajtot vesz a felülvizsgálat
Bóna Szabolcs frissen kinevezett agrárminiszter a hódmezővásárhelyi állatkiállításon beszélt arról, hogy nagyon gyorsan nekiállnak a Jövő Nemzedék Földje Alapítványhoz kapcsolódó ügyek átvilágításának. A HVG beszámolója szerint a tárcavezető külön is jelezte: a Lázár Jánoshoz köthető agrárcégek és vagyonmozgások vizsgálata nem húzódhat el.
Az alapítvány kuratóriumi elnöke Lázár János, és az elmúlt időszakban több olyan állami vagyonelem került hozzá, amely miatt az új agrárvezetés most részletes vizsgálatot indítana. A legnagyobb figyelmet a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. sorsa kapja, de az ATEV Zrt. és a börtöngazdaságokhoz kapcsolódó földek ügye is terítékre kerülhet.
A történet súlyát az adja, hogy nem néhány kisebb ingatlanról vagy mellékes céges érdekeltségről van szó. A Telex már március végén megírta, hogy egy péntek esti kormányhatározat alapján összesen 1374 ingatlan került a Jövő Nemzedék Földje Alapítványhoz. A csomagban a beszámolók szerint legelők, szántók, rétek, erdők, utak, gyümölcsösök és börtöngazdaságokhoz köthető földek is szerepeltek.
A Ménesbirtok lehet az egyik legfontosabb ügy
A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok évek óta kiemelt szereplője az állami agrárpolitikának. Nem egyszerű gazdasági társaságként tekintenek rá, hanem stratégiai agrárvagyonként, történelmi és szakmai jelentőségű birtokként. Éppen ezért keltett komoly visszhangot, hogy ez a vagyon az alapítványi körbe került.
Ez is érdekelhet
Bóna Szabolcs mostani bejelentése alapján a Ménesbirtok sorsa a felülvizsgálat egyik központi kérdése lehet. A Szeretlek Magyarország összefoglalója szerint az új agrárminiszter arról beszélt, hogy meg kell nézni, milyen körülmények között és milyen indokokkal kerültek ezek a cégek, földek és jogosultságok az alapítványhoz.
Ez politikailag is érzékeny pont, mert Lázár János neve hosszú ideje összeforrt Mezőhegyessel. A volt miniszter sokszor beszélt a Ménesbirtok fejlesztéséről, az alapítványi modell kritikusai viszont azt kifogásolták, hogy jelentős közvagyont vittek ki olyan struktúrába, amely felett a közvetlen állami kontroll jóval nehezebben érvényesülhet.
A vizsgálat eredménye egyelőre nem ismert, így nem lehet tényként állítani, hogy szabálytalanság történt. Az viszont már most látszik, hogy az új agrárvezetés nem tekinti lezártnak a vagyonátadásokat.
Az ATEV milliárdos nyeresége is célkeresztbe került
A felülvizsgálat másik fontos szereplője az ATEV Zrt., vagyis az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat. Ez a cég olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyek nélkülözhetetlenek a mezőgazdasági és élelmiszeripari szereplők működéséhez. Bóna Szabolcs szerint éppen ezért alapvetően nonprofit logika mentén kellene működnie.
Ehhez képest az ATEV az elmúlt években jelentős, milliárdos nyereséget termelt. Az ATV beszámolója szerint Bóna arról is beszélt, hogy az alapítvány osztalékként vehetett ki profitot a cégből, és szerinte jó eséllyel kampánycélokra költhették el ezt a pénzt.
Ez nagyon súlyos állítás, ezért óvatosan kell kezelni: jelenleg Bóna Szabolcs politikai állításáról és a vizsgálat szükségességéről van szó, nem lezárt hatósági megállapításról. A pénzmozgások pontos útját, jogszerűségét és célját az átvilágításnak kell tisztáznia.
Ha azonban bebizonyosodik, hogy stratégiai, közérdekű agrárszolgáltatásból származó nyereséget nem a közfeladat ellátására, hanem politikai célokra használtak, az az ügyet a puszta vagyonkezelési vitánál jóval súlyosabb szintre emelheti.
1374 ingatlan: ezért lett országos ügy
A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány körüli vita már március végén új lendületet kapott, amikor megjelent a kormányhatározat a jelentős állami földvagyon kezelésbe adásáról. A 24.hu akkori összefoglalója szerint a döntés alapján az állam a Nemzeti Földalap közreműködésével ingyenesen megszerezte, majd az alapítvány kezelésébe adta az érintett területeket. A csomagban jellemzően szántók, legelők, erdők, mocsaras területek, utak és árkok szerepeltek.
A Telex azt írta, hogy az ingatlanok száma 1374 volt, és a felsorolásban többek között börtöngazdaságok földjei is megjelenhettek. A HVG pedig már korábban arról számolt be, hogy Lázár János alapítványánál landoltak börtöngazdaságokhoz kapcsolódó földek, összesen mintegy 16 ezer hektárnyi terület.
Ez azért vált kiemelt üggyé, mert a föld Magyarországon nem egyszerű vagyonelem. Politikai, gazdasági és társadalmi jelentősége van, különösen akkor, ha állami tulajdonú agrárterületekről, stratégiai cégekről és hosszú távú vagyonkezelési jogokról van szó. Ha ezek alapítványi struktúrába kerülnek, a későbbi kormányok mozgástere is beszűkülhet.
Most éppen ezt a kérdést nyitná újra a Tisza-kormány agrárvezetése: vissza kell-e venni, át kell-e szervezni, vagy jogilag újra kell-e keretezni azokat a vagyonelemeket, amelyek az előző időszakban kerültek az alapítványhoz.
A kamara megtisztítását is belengette Bóna
Bóna Szabolcs nemcsak a Jövő Nemzedék Földje Alapítványról beszélt, hanem a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jövőjéről is. A beszámolók szerint úgy látja, az eredetileg szakmai érdekképviseletként működő testület az elmúlt években sokszor politikai propagandát folytatott, miközben a gazdák valódi problémái háttérbe szorultak.
Az agrárminiszter azt hangsúlyozta, hogy nem a kamara politikai elfoglalása a cél, hanem éppen a politikai befolyástól való függetlenítés. Ez fontos különbség, mert az agráriumban sok szereplő nem újabb pártpolitikai csatateret akar, hanem kiszámítható érdekképviseletet, vízügyi megoldásokat, piaci együttműködést és valódi szakmai döntéseket.
Bóna szerint a magyar mezőgazdaság egyik nagy problémája az együttműködés hiánya. A kisebb gazdák külön-külön nehezen tudnak talpon maradni a piaci versenyben, miközben erős szövetkezésekkel, feldolgozókkal való együttműködéssel és közös értékesítéssel sokkal jobb pozícióba kerülhetnének.
Ez már túlmutat Lázár János alapítványának ügyén. A vizsgálat a múlt vagyonmozgásairól szól, de a miniszteri üzenet ennél szélesebb: új agrárpolitikát ígér, kevesebb politikai lojalitással és több szakmai elszámoltathatósággal.
Mi történhet, ha szabálytalanságokat találnak?
A legfontosabb kérdés most az, milyen jogi következménye lehet a vizsgálatnak. Ha az átvilágítás azt állapítja meg, hogy a vagyonátadások jogszerűek voltak, de politikailag vitathatóak, akkor a kormány mozgástere szűkebb lehet. Ha viszont szabálytalanságokat, közérdeket sértő döntéseket vagy nem megfelelő vagyonkezelést tárnak fel, akkor megnyílhat az út a cégek, földek és ingatlanok visszarendezése előtt.
Ez akár azt is jelentheti, hogy a Ménesbirtok, az ATEV vagy a több mint ezer ingatlan kezelési joga kikerülhet a Lázár János vezette alapítványi körből. De ezt egyelőre feltételesen lehet csak leírni: a vizsgálat eredménye, a jogi keretek és az esetleges parlamenti döntések határozzák meg, meddig mehet el a kormány.
Politikailag mindenesetre már most erős üzenet született. Az új agrárminiszter nem óvatos távolságtartással, hanem kifejezetten gyors vizsgálat ígéretével kezdett. A Lázár Jánoshoz kötött agrárvagyon ügye így könnyen a Tisza-kormány egyik első nagy elszámoltatási ügyévé válhat.
A következő hetekben kiderül, hogy ez valóban rendszerszintű vagyon-visszavételi folyamat kezdete lesz-e, vagy inkább politikai nyomásgyakorlás marad. Az viszont már most biztos: a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány körül felhalmozott cégek, földek és ingatlanok ügye nem marad csendben az irattárban.