Megtalálták a módszert Sulyok Tamás azonnali lemondatására, elkezdődött a végjáték
Újabb front nyílt a Sándor-palota körül: Róna Péter közgazdász-jogász professzor szerint nem feltétlenül lenne szükség Alaptörvény-módosításra ahhoz, hogy Sulyok Tamás távozzon a köztársasági elnöki posztról. A felvetés azért robbant nagyot, mert Magyar Péter korábban már nyilvánosan felszólította az államfőt a lemondásra. A kérdés most az, hogy politikai nyomásgyakorlásról, valódi közjogi lehetőségről vagy egy vitatható alkotmányértelmezési kísérletről van-e szó.
Új ötlet került elő Sulyok Tamás ügyében
Róna Péter szerint létezhet egy eddig kevésbé emlegetett út Sulyok Tamás eltávolítására. A HVG és az Index is beszámolt arról, hogy az ellenzék korábbi államfőjelöltje úgy látja: az Alaptörvényben már most is szerepel egy olyan, igaz, erősen értelmezésfüggő elem, amely alapján az Országgyűlés kimondhatná, hogy a köztársasági elnök nem felel meg a tisztségével szemben támasztott alkotmányos követelményeknek.
A vita középpontjában az Alaptörvény 9. cikke áll, amely szerint Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki „kifejezi a nemzet egységét”, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Róna érvelése szerint ha az Országgyűlés úgy ítéli meg, hogy az államfő ezt a szerepet nem tölti be, akkor politikai-alkotmányos alapon megnyílhatna az út a visszahívása előtt.
Ez azonban nem egy mindenki által elfogadott, egyértelmű jogi menetrend. A köztársasági elnök tisztségétől való megfosztására az Alaptörvény és az alkotmánybírósági törvény külön eljárást ismer: az ilyen ügyekben az Alkotmánybíróság jár el, ha az indítvány szerint az államfő szándékosan megsértette az Alaptörvényt vagy valamely törvényt, illetve szándékos bűncselekményt követett el. Éppen ezért Róna javaslata várhatóan komoly jogi vitát váltana ki.
Magyar Péter már korábban távozásra szólította fel
A Sulyok Tamás körüli politikai feszültség nem most kezdődött. Magyar Péter már áprilisban, választási győzelmi beszéde után felszólította az államfőt, hogy hívja össze az Országgyűlés alakuló ülését, kérje fel őt kormányalakításra, majd mondjon le. A HVG beszámolója szerint Magyar ezt később nemzetközi sajtótájékoztatón is megerősítette.
Ez is érdekelhet
A két politikai szereplő között azóta sem csillapodott a feszültség. Magyar Péter a Sándor-palotában tartott találkozója előtt is alkalmatlannak nevezte Sulyok Tamást, és azt mondta, az új kormány megalakulása után az államfőnek távoznia kell. Sulyok a beszámolók szerint akkor azt jelezte, hogy megfontolja az érveket.
A Telex később arról írt, hogy Magyar Péter közösségi oldalán is szavaztatta követőit Sulyok lemondatásáról. A Sándor-palota eközben annyit közölt: a köztársasági elnök jogállását és hivatali feltételeit az Alaptörvény egyértelműen szabályozza.
Sulyok szerint nincs jogi ok a lemondására
Sulyok Tamás álláspontja eddig az volt, hogy nincs olyan jogi vagy alkotmányos ok, amely a távozását megalapozná. Az Indexnek adott interjújában arról beszélt, hogy a köztársasági elnöki tisztségnek szerinte nincs politikai felelőssége, csak közjogi feladatai vannak.
Ez a mondat lett a vita egyik kulcsa. A Sulyok távozását követelők szerint az államfő nem bújhat el a közjogi semlegesség mögé, ha politikailag megosztó döntéseket hozott vagy a korábbi hatalomhoz kötődő lépéseket hitelesített. A másik oldal viszont azt mondja: a köztársasági elnök nem a mindenkori parlamenti többség politikai bizalmából ül a posztján, hanem az Alaptörvényben rögzített mandátummal rendelkezik.
Róna Péter mostani felvetése éppen ezt a falat próbálja megkerülni. Nem klasszikus megfosztási eljárásról beszél, hanem arról, hogy az Országgyűlés politikai-alkotmányos döntéssel kimondhatná: Sulyok Tamás nem testesíti meg a nemzet egységét. Ez erős állítás, de éppen ezért jogilag is támadható lehet.
Baka András neve is előkerült
Róna Péter arról is beszélt, hogy kora miatt ő maga már nem vállalná az államfői tisztséget. Az Index összefoglalója szerint lehetséges utódként Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnökét említette.
Baka neve nem véletlenül került elő. Őt a Fidesz-kormány idején, a bírósági rendszer átalakítása során távolították el a Legfelsőbb Bíróság éléről, az ügy pedig nemzetközi jogi fórumokon is visszhangot kapott. Róna szerint Baka pártfüggetlen, elismert jogászként alkalmas lehetne arra, hogy egy új közjogi korszakban stabil szerepet vállaljon.
Ettől azonban még messze van a valóság. Jelenleg nem ismert olyan hivatalos parlamenti eljárás, amely már elindult volna Sulyok Tamás leváltására Róna Péter javaslata alapján. A nyilvánosságban egy jogi-politikai ötlet jelent meg, amelyből csak akkor lehetne konkrét lépés, ha a kormányoldal és a parlamenti többség vállalná az ezzel járó konfliktust.
Nagy politikai csata jöhet a Sándor-palotáért
A vita tétje jóval nagyobb annál, hogy ki ül a Sándor-palotában. A köztársasági elnök személye a kormányalakítás, a törvények aláírása, a kinevezések és az alkotmányos intézményrendszer működése miatt kulcskérdés lehet egy politikai fordulat után. Éppen ezért a Sulyok Tamás körüli vita nem egyszerű személyi ügyként, hanem az új hatalmi rendszer egyik első nagy próbatételeként jelenik meg.
Róna Péter javaslata mindenesetre új muníciót adott azoknak, akik szerint Sulyoknak távoznia kellene. A kérdés csak az, hogy ez a „harmadik út” valóban járható-e, vagy inkább politikai nyomásgyakorlásként működik majd. Egy biztos: ha az Országgyűlés ilyen irányba mozdulna, abból azonnal komoly alkotmányjogi és politikai összecsapás lenne.
Sulyok Tamás egyelőre hivatalban van, a Sándor-palota pedig az Alaptörvényre hivatkozik. Magyar Péter távozást sürget, Róna Péter pedig felvázolt egy jogi értelmezést, amely akár új fejezetet is nyithat a történetben. A következő napokban derülhet ki, hogy ez csak hangos politikai figyelmeztetés marad, vagy valóban elindul a köztársasági elnök leváltásáról szóló végjáték.