Orbán Viktort nem kímélték: úgy felkérdezték, hogy a szeme is kikerekedhetett
Orbán Viktor hetekig alig mutatkozott a napi politikai kommunikációban, aztán hirtelen úgy tért vissza a Facebookra, mintha egy komplett gazdasági kampányt akarna néhány tőmondatból felépíteni. „Rekordmagas benzinár! Rekordmagas költségvetési hiány! Rekordmagas államadósság!” – írta, majd Bóka János videójával folytatta a Tisza-kormány támadását.
Csakhogy ezúttal még a saját kommentfala sem szolgált kényelmes visszhangkamraként. A bejegyzés alatt gyorsan megjelentek azok, akik nem Magyar Pétert, hanem magát Orbánt kezdték kérdezgetni arról, hogy pontosan melyik kormány hagyta hátra a 2026-os költségvetés első hónapjainak állapotát.
„Ez most önirónia akart lenni?”
Az egyik hozzászóló egyetlen kérdésben foglalta össze a reakcióját: „Ez most önirónia akart lenni, ugye?” Egy másik ennél is direktebb volt: „Vajon ki verte mínuszba a költségvetést januártól áprilisig? Na, ki?”
Akadt olyan kommentelő is, aki már Orbán kommunikációs csapatát kérdezte fel: „Nem tudom ki kezeli ezt az oldalt, de azért dolgozik, hogy Orbánt még jobban lejárassa!” Ennél kellemetlenebb fogadtatást nehéz elképzelni egy olyan posztnál, amely eredetileg a politikai ellenfelet akarta sarokba szorítani.
A január–áprilisi kérdés azért különösen fájdalmas
Orbán most az „elszabadult” költségvetési hiányért támadja az új kormányt, miközben az államkassza már a hatalom átadásának idejére rendkívül rossz állapotba került. Április végén a központi költségvetés pénzforgalmi hiánya 3849,8 milliárd forintnál járt, vagyis az eredetileg tervezett teljes éves deficit több mint 91 százaléka már négy hónap alatt összejött.
Ez is érdekelhet
Ez tehát nem egy utólag kitalált Facebook-visszavágás, hanem olyan számsor, amely valóban kellemetlenné teszi Orbán mostani kommunikációját. Amikor valaki néhány hónappal a kormányváltás után a hiányért kizárólag az utódját próbálja felelőssé tenni, óhatatlanul felmerül: akkor április végéig pontosan ki vezette az országot?
A „rekordmagas benzinár” még látványosabban visszaüt
Orbán egyik leghangosabban ismételt állítása szerint jelenleg rekordmagas a benzin ára. Csakhogy szeptember 8-án a 95-ös benzin országos átlagára 622 forint volt literenként, a gázolajé pedig 697 forint.
Ehhez képest 2022 júniusában, Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt a piaci áron értékesített 95-ös benzin átlagára 801,9 forint, a gázolajé pedig 820,9 forint volt. A mostani üzemanyagár valóban magas és fájdalmas, csak éppen a „rekordmagas” szó nem lesz igaz attól, hogy egy Facebook-grafikára nagybetűvel ráírják.
Ez már nem vélemény, hanem két szám összehasonlítása
Lehet vitatkozni azon, melyik kormány milyen adópolitikával, árszabályozással vagy nemzetközi környezetben próbálta kezelni az üzemanyagárakat. Az viszont meglehetősen egyszerű ténykérdés, hogy 622 nagyobb-e 801,9-nél.
Nem nagyobb. Orbán kommunikációjának egyik leglátványosabb állítása tehát már az első ellenőrzésnél elbukik, ami után érthetőbbé válik, miért kezdtek a saját posztja alatt is öniróniáról beszélni.
A rekordhiány mögül Orbán kihagyott egy fontos részletet
Az augusztusi 2311,2 milliárd forintos pénzforgalmi hiány valóban történelmi havi rekordnak számít. Ha azonban itt véget ér a mondat, akkor éppen a történet legfontosabb fele marad ki.
A Pénzügyminisztérium szerint ugyanis ebből 2186,9 milliárd forintot az uniós helyreállítási programok előfinanszírozása okozott. Ha ezt az egyszeri tételt kivesszük, az augusztusi havi deficit 124,3 milliárd forint volt.
Vagyis a rekord valódi, a hozzá csomagolt történet már sokkal kevésbé
Az állam előre kifizetett több mint kétezer milliárd forintnyi uniós programot, miközben a hozzájuk tartozó EU-s bevételek később érkeznek be. Ettől a pénzforgalmi egyenleg egy adott hónapban brutálisan rosszul néz ki, de nem ugyanaz történik, mintha ennyivel tartósan elszaladt volna az állam működési költekezése.
Orbán posztjából ez a nüansz természetesen kimaradt. Maradt helyette a „rekordmagas költségvetési hiány”, ami Facebookon sokkal jobban mutat, mint egy több soros magyarázat az RRF-programok előfinanszírozásáról.
Az államadósságnál is ügyesen megválasztották a mérőszámot
Bóka János 65 715 milliárd forintos államadósságról beszélt, és ezt rekordként mutatta be. Nominális forintösszegben az államadósság valóban új csúcsokra emelkedhet, de egy növekvő nominális gazdaságban önmagában ez a szám keveset mond az ország tényleges eladósodottságáról.
A közgazdaságban ezért használják elsősorban a GDP-arányos adósságot. Az MNB 2026-ra 74,6 százalék körüli év végi adósságrátával számolt, miközben 2020-ban – Orbán Viktor kormányzása alatt – a magyar államadósság a GDP 80 százaléka fölé emelkedett.
Három rekordból tehát rögtön három külön történet lett
A benzin ára nem történelmi rekord, ha a tényleges korábbi piaci árakkal vetjük össze. Az augusztusi havi költségvetési deficit valóban rekord, csak döntően EU-s programok átmeneti előfinanszírozása okozta, az államadósság pedig nominálisan lehet rekordösszegű, miközben GDP-arányosan járt már jóval magasabban is.
Ez nem jelenti azt, hogy a magyar gazdaságban minden rendben lenne. A benzin drága, a hiány magas, az államadósság pedig komoly teher, csak éppen ezekből nem következik automatikusan az a háromszavas politikai plakát, amelyet Orbán most újra és újra kiposztol.
A saját kommentelői pedig pontosan erre tapintottak rá
A legkellemetlenebb kérdés nem is az, hogy most hány forint egy liter benzin. Hanem az, hogy Orbán miért beszél úgy a 2026-os költségvetésről, mintha az január elsejétől Magyar Péter kormánya által megalkotott gazdasági konstrukció lett volna.
A büdzsét még az előző kormány készítette, és az év első négy hónapjában is Orbán kabinetje hajtotta végre. Mire megtörtént a kormányváltás, az eredeti éves pénzforgalmi hiánycél több mint kilenctizede már összejött.
Ezért talál annyira pontosan a „Na, ki?”
„Vajon ki verte mínuszba a költségvetést januártól áprilisig? Na, ki?” – kérdezte az egyik kommentelő. Ebben a két rövid kérdésben több gazdasági kontextus van, mint Orbán három „rekordmagas” feliratában együtt.
Az új kormánynak természetesen saját döntéseiért ugyanúgy felelnie kell, és néhány hónap múlva már egyre kevésbé lehet mindent az örökséggel magyarázni. De szeptemberben úgy tenni, mintha a január–áprilisi költségvetési folyamatokért is a májusban hivatalba lépő kabinet felelne, meglehetősen merész történetmesélés.
Orbán visszatért, csak mintha a saját múltját kihagyta volna a posztból
A volt miniszterelnök csaknem háromhetes csend után látványosan felpörgette Facebook-oldalát. Rövid idő alatt több bejegyzést tett közzé, és ugyanazt a három gazdasági állítást kezdte ismételni: benzinár, hiány, államadósság.
A stratégia érthető: három egyszerű szó sokkal könnyebben terjed, mint egy költségvetési táblázat. A probléma csak az, hogy Orbán tizenhat évig vezette az országot, ezért minden gazdasági mutatónál akad egy nagyon kézenfekvő összehasonlítási alap – Orbán Viktor saját kormányzása.
A benzinárnál pedig ez az összehasonlítás különösen kegyetlen
A mostani 622 forintos 95-ös benzinre lehet azt mondani, hogy túl drága, és a kormánytól lehet követelni intézkedést. Arra azonban már nehezebb magyarázatot találni, miért nevezi Orbán történelmi rekordnak, amikor az ő kormányzása alatt 800 forint fölötti piaci átlagárat is mértek.
Ha valaki ellenzékbe kerül, természetesen joga van keményen támadni a kormányt. Attól azonban a korábbi számok nem törlődnek, és az internet különösen rossz hely arra építeni, hogy senki nem emlékszik rájuk.
A Facebook-kommentek persze nem közvélemény-kutatás
Néhány kritikus hozzászólásból nem következik, hogy Orbán minden követője elfordult volna tőle, és azt sem lehet tudni, milyen arányban vannak a támogató és bíráló vélemények. A kommentmező nem reprezentatív minta.
Politikailag azonban így is beszédes, amikor egy volt miniszterelnök saját oldalán ugyanazokat a kérdéseket kapja vissza, amelyekkel ellenfelét próbálta megszorítani. Különösen akkor, amikor a kérdésekhez nagyon könnyen előkereshető számok is tartoznak.
Orbán felkérdezte a kormányt – a kommentfal pedig visszakérdezett
A terv valószínűleg az volt, hogy három „rekordmagas” szóval sikerül ráégetni Magyar Péterre a gazdasági problémákat. Ehelyett rövid idő alatt arról kezdődött vita Orbán saját oldalán, hogy ki készítette ezt a költségvetést, ki kormányzott az év első négy hónapjában, és mikor volt valójában rekordmagas a benzin.
Ez már a politikai kommunikáció azon pillanata, amikor a bumeráng elindul visszafelé. Orbán Viktor három hét után hangosan visszatért a Facebookra – csak arra talán nem számított, hogy a saját kommentelői közül is lesznek, akik előbb megnézik a régi számokat, aztán felteszik a legegyszerűbb kérdést: „Na, ki?”