A Tisza nekimegy a vidéki kiskirályoknak, vége a hatalmuknak
Évtizedes magyar vidéki történet, hogy egy kisebb településen a polgármester nem egyszerűen polgármester. Ő tudja, ki kaphat közmunkát, kinek jut önkormányzati megbízás, melyik helyi egyesület nyer támogatást, ki kerül egy önkormányzati cég élére, és nem ritkán azt is, kit érdemes jobb híján jóban tartani.
Ez természetesen nem minden polgármesterre igaz, és a vidéki Magyarországot különösen igazságtalan lenne néhány botrányos történet alapján egyetlen feudális díszletté egyszerűsíteni. Az elmúlt években azonban elég sok konkrét ügy került elő ahhoz, hogy a „vidéki kiskirály” kifejezés mögött ne csak politikai szlogen, hanem egy létező hatalmi probléma rajzolódjon ki.
A kiskirály nem attól kiskirály, hogy ő a polgármester
Egy erős polgármester önmagában nem probléma, sőt egy kis településen sokszor éppen erre van szükség. A baj ott kezdődik, amikor a közpénz, a munkahely, a szociális segítség, az önkormányzati megrendelés és a politikai lojalitás egyetlen helyi hatalmi központ körül kezd forogni.
Ilyenkor papíron továbbra is működik az önkormányzat, vannak képviselők, bizottságok, pályázatok és közbeszerzések. A gyakorlatban azonban egy kiszolgáltatott faluban nagyon mást jelent nemet mondani annak az embernek, akinek közvetlen vagy közvetett befolyása lehet arra, lesz-e jövő hónapban munkád.
A közmunka különösen alkalmas volt függőségi helyzetek kialakítására
A közfoglalkoztatási rendszerrel kapcsolatban már évekkel ezelőtt kutatók és civil szervezetek is arra figyelmeztettek, hogy a legszegényebb településeken rendkívüli helyi hatalmat adhat a munkáltató önkormányzat kezébe. Ha valakinek nincs más reális álláslehetősége, a közmunkás státusz elvesztése nem egyszerű munkahelyváltás, hanem egzisztenciális fenyegetés lehet.
Ez is érdekelhet
És nemcsak elméleti kockázatról beszélünk. Egy korábbi baranyai ügyben bíróság mondta ki több vádlott bűnösségét olyan közfoglalkoztatási pénzekkel kapcsolatban, amelyeknél a dolgozók csak fizetésük egy részét kapták meg, idén pedig egy másik baranyai polgármester ellen emelt vádat az ügyészség 14, a vád szerint ténylegesen nem dolgozó közfoglalkoztatott elszámolása miatt.
A rokonok és ismerősök körül is visszatérően előkerül ugyanaz a minta
Áprilisban Halásztelek polgármesterét olyan ügyben gyanúsították meg, amelyben a nyomozó ügyészség szerint egy hetvenéves rokon jól fizető képviselői alkalmazotti állást kapott, miközben tényleges munkát nem végzett. A hatóság szerint több mint 13 millió forintot vett fel, amelynek egy részét visszaosztotta.
Ez jelenleg gyanúsítás, nem jogerős ítélet, ezért a bűnösségről nem lehet kész tényként beszélni. A történet mégis tankönyvi példája annak, miért veszélyes, amikor politikai kapcsolatok, családi viszonyok és közpénzből finanszírozott állások kerülnek túl közel egymáshoz.
Tázláron még annak is ára lett, hogy valaki rákérdezett a vagyonra
Idén januárban derült ki, hogy 8,5 millió forintos kártérítést fizetett a Bócsai Közös Önkormányzati Hivatal egy korábbi aljegyzőnek. A nő azt követően veszítette el az állását, hogy a képviselő-testület elé vitte a tázlári polgármester és felesége vagyonnyilatkozatával kapcsolatos kérdéseket.
Az önkormányzati bizottság korábban maga is arra jutott, hogy a 2022-es és 2023-as nyilatkozatok valótlan adatokat tartalmazhatnak. Ez nem azonos annak bizonyításával, hogy a polgármester törvénytelenül gazdagodott, de azt tökéletesen megmutatja, milyen nehéz helyzetbe kerülhet helyben az, aki egy erős településvezető vagyonát kezdi firtatni.
Most viszont megváltozott az egyik legfontosabb dolog: a politikai környezet
A 2026-os kormányváltással eltűnt az a központi politikai rendszer, amelyben a Fidesz parlamenti, kormányzati és vidéki önkormányzati hálózata egyszerre működött. Ez önmagában egyetlen polgármestert sem tesz bűnössé, de megszakít olyan informális kapcsolatokat, amelyek korábban politikai biztonságérzetet adhattak egyes helyi szereplőknek.
Nem arról van szó, hogy egy fideszes polgármester május óta automatikusan gyanús személy lenne. Arról van szó, hogy ha valaki korábban tényleg a pártközpont, egy országgyűlési képviselő vagy egy minisztérium politikai védelmében bízott, az a biztos pont ma már egyszerűen nincs ugyanott.
És közben elkezdték kinyitni a közpénzes fiókokat
A kormány nemrég kereshető adatbázisban hozta nyilvánosságra az elmúlt öt év civil támogatásait. Több mint húszezer szervezet és több mint 415 milliárd forintnyi támogatás került egyetlen rendszerbe, ahol településre és választókerületre lebontva lehet megnézni, ki mikor, milyen programból és mennyi közpénzt kapott.
A sajtó ezután több mint hatszáz olyan támogatott szervezetet azonosított, amelynek vezető tisztségviselője 2024-ben hivatalosan a Fidesz színeiben indult helyi választáson. Ettől egyetlen támogatás sem válik automatikusan törvénytelenné, de a korábban egymástól távoli adatpontok hirtelen nagyon könnyen összeolvashatóvá váltak.
És itt válik igazán kellemetlenné a százmilliós „civil” világ
Akadt olyan fideszes polgármesterhez kapcsolódó szervezet, amely rövid idő alatt százmilliós nagyságrendű állami támogatást kapott, és olyan is, amelynek nyilvános tevékenységéről alig lehetett információt találni. Más szervezeteknél politikai rendezvények, helyi kampányok és állami támogatások kerültek feltűnően közel egymáshoz.
Ismét fontos a különbség: politikus által vezetett egyesület is végezhet teljesen tisztességes közösségi munkát, és kaphat jogszerű támogatást. Az új helyzet lényege az, hogy ezt mostantól sokkal könnyebb összevetni azzal, mi készült el a pénzből, kik kaptak megbízást, és volt-e valódi teljesítés.
Erre érkezett meg szeptemberben az NVVH
Szeptember 1-jén munkába állt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, amelynek elnöke Unger Anna lett. Az NVVH jogkörei kifejezetten kiterjednek az állami és önkormányzati vagyonra, a közpénzből finanszírozott beszerzésekre és az állami vagy uniós támogatásban részesülő projektekre is.
A hivatal belenézhet iratokba, szerződésekbe, pénzügyi adatokba és nyilvántartásokba, saját büntetőügyeiben pedig nyomozati és vádképviseleti jogosítványai is vannak. Vagyis egy problémás önkormányzati támogatás vagy vagyonügy többé nem feltétlenül csak annál a helyi hatósági láncnál köt ki, amelyről az érintettek esetleg évek óta tudják, hogyan működik.
A vagyont sem lesz olyan egyszerű eltüntetni
A büntetőeljárásban az NVVH vagyonkutatást végezhet, és alkalmazhat vagy kezdeményezhet lefoglalást, zár alá vételt és más vagyonbiztosítási intézkedéseket. Ez nem azt jelenti, hogy egy hatóság kedve szerint elveheti bárki házát vagy bankszámláját, mert a végleges vagyonelkobzás továbbra is bírósági döntés.
A kormány ráadásul szeptemberben további törvénymódosítást is beterjesztett, amely megnehezítené a bűncselekményből származó vagyon egyszerű továbbadását más személynek. A javaslat még nem ugyanaz, mint egy hatályos ítélet, de az irány világos: a „nincs semmi a nevemen” típusú vagyonmentés dolgát akarják nehezebbé tenni.
A polgármesterek vagyonnyilatkozata sem marad ugyanaz a papírgyakorlat
A júniusban elfogadott új szabályok alapján az Integritás Hatóság már a polgármesterek és helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát is ellenőrizheti. Az új rendszerben az ellenőrző szerv tényleges adathozzáférést kap, vagyis nem kizárólag azt kell elhinnie, amit a tisztségviselő önként ráírt egy papírra.
A Büntető Törvénykönyvbe ráadásul külön tényállás került: aki lényeges vagyoni tényt szándékosan eltitkol vagy valótlan nyilatkozatot tesz, akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Ez nem utólagos automatikus vagyonelkobzás, de a korábbi következmények nélküli nyilatkozatokhoz képest egészen más kockázat.
Az Európai Ügyészség pedig egy másik ajtót nyit ki
Magyarország augusztusban hivatalosan is az Európai Ügyészség együttműködésének résztvevője lett. Amint a magyar szervezeti feltételek felállnak és az EPPO ténylegesen megkezdi itteni működését, a 2021. június 1-je utáni, uniós pénzügyi érdekeket sértő korrupciós és csalási ügyekben egy Magyarországtól intézményileg független európai ügyészi rendszer is megjelenik.
Ez különösen a vidéki uniós beruházásoknál lehet fontos, ahol út, tér, csarnok, turisztikai fejlesztés vagy vállalkozási támogatás mögött európai pénz áll. Az EPPO azonban nem általános korrupciós rendőrség: egy önkormányzati rokon kinevezését például csak azért nem fogja vizsgálni, mert politikailag visszásnak tűnik.
Az önkormányzati rendszer reformja közben külön csatatér lesz
A Tisza választási programja nem az önkormányzatok felszámolását ígérte, hanem éppen több korábban elvont hatáskör, intézmény és forrás visszaadását. Magyar Péter azt is cáfolta, hogy a kormány egyszerűen előrehozott önkormányzati választással akarná eltakarítani a 2024-ben megválasztott polgármestereket.
Ez fontos demokratikus határ. Egy településvezető mandátuma attól még érvényes, hogy közben országosan más párt nyerte meg a választást, és egy jogállamban egy kormányváltás nem lehet ürügy a politikailag más színű polgármesterek lecserélésére.
Vagyis a „vége a hatalmuknak” nem azt jelenti, hogy holnap elveszik a polgármesteri kulcsot
A törvényesen megválasztott polgármestereknek megmarad a demokratikus felhatalmazásuk. Aminek vége lehet, az az a fajta informális hatalom, amely nem a szavazócédulából, hanem a központi politikai kapcsolatokból, a nehezen átlátható pénzosztásból és az ellenőrzés hiányából származott.
Ez nagy különbség. Egy jó polgármesternek az új rendszerben semmitől nem kell tartania azért, mert fideszes, független, baloldali vagy bármilyen más politikai háttere van; annak viszont, aki közhatalomból családi üzletet épített, már jóval több oka lehet figyelni az ajtócsengőt.
És előkerülhetnek azok az ügyek is, amelyek korábban elakadtak
Tázlár volt aljegyzője például arról beszélt, hogy több általa tett feljelentést nem vizsgáltak tovább vagy elutasítottak. Ebből még nem következik, hogy ezeket az ügyeket politikai utasításra állították le, és az sem, hogy valamennyi régi feljelentés újranyitható.
Az új intézményi rendszer viszont azt jelenti, hogy bizonyos közvagyoni történeteket más szerv is megvizsgálhat, és az Integritás Hatóság jogkörei is erősebbek lettek. Vagyis sok olyan szereplő számára, aki korábban egy lezárt aktát végleges megnyugvásként kezelt, érdemes lehet újra elővenni a régi papírokat.
A Tiszának itt van egy nagyon fontos kötelessége is
Ha az új kormány valóban az uram-bátyám rendszer végét akarja, akkor az új szabályoknak nemcsak volt fideszes polgármesterekre kell vonatkozniuk. Ugyanazzal a sebességgel kell vizsgálni egy tiszás városvezetőt is, ha néhány év múlva a sógora cége nyeri sorra a tendereket vagy a baráti egyesületét tömik ki közpénzzel.
Az NVVH éppen ezért csak akkor lesz több politikai fegyvernél, ha valóban független marad a kormánytól. Ha Magyar Péter vagy bármely miniszter telefonon mondhatná meg, kit kell nyomozni és kit kell békén hagyni, akkor nem felszámolták volna a kiskirályrendszert, csak lecserélték volna a királyokat.
A Fidesz már most politikai leszámolástól tart
A volt kormánypárt az NVVH-val szemben súlyos jogállami kifogásokat fogalmazott meg, és az új intézményt politikai elszámoltató szervként támadta. Ezeket az aggályokat nem kell lesöpörni az asztalról csak azért, mert tizenhat évig a Fidesz volt hatalmon.
A hatóságokat ugyanis éppen azok az eljárási garanciák teszik hitelessé, amelyek a legnépszerűtlenebb gyanúsítottakat is megilletik. Nyomozás, bizonyíték, védekezés, független bíróság és jogorvoslat nélkül az elszámoltatásból nagyon gyorsan bosszú lehet.
De akinek valóban tiszta minden számlája, annak ez jó hír is lehet
A vidéki politika egyik legnagyobb igazságtalansága éppen az volt, hogy a tisztességes polgármestereket is bemocskolta az a közeg, amelyben a politikai kapcsolat sokszor többet ért a jó gazdálkodásnál. Ha a támogatásoknak világos feltételei vannak, a pénzek kereshetők, a számlák ellenőrizhetők és a rokoni összefonódások láthatók, abból a szabályosan működő települések profitálnak.
Egy kis falu polgármestere ugyanis nem attól lesz „kiskirály”, hogy képes pénzt szerezni a településének. Attól válik azzá, ha közben elmosódik a határ a falu pénze és a saját köre, a közérdek és a személyes lojalitás, a hivatal és a családi vállalkozás között.
Most valóban eljöhet a számadás ideje
Az új vagyonnyilatkozati szabályok, az Integritás Hatóság erősebb jogkörei, az NVVH, a nyilvánossá tett támogatási adatbázisok és később az EPPO magyarországi működése ugyanabba az irányba mutatnak. Több adat, több ellenőrzési pont, több független szereplő és nehezebben eltüntethető pénzügyi nyom marad egy-egy közpénzes döntés után.
Ettől még nem fog minden régi pletyka egyik napról a másikra büntetőüggyé válni, és nem kerül minden hangos helyi politikus bíróság elé. De ha valaki az elmúlt években valóban saját gazdagodására használta a rábízott közhatalmat, annak az a korszak, amikor elég volt politikailag jó helyen állni, alighanem sokkal kényelmetlenebbé vált.
A kiskirályoknak végül nem a Tiszától kell félniük
Egy demokratikus rendszerben legalábbis nem ez volna a cél. Nem Magyar Pétertől, nem egy tiszás képviselőtől és nem egy kormányzati bosszúhadjárattól kellene tartaniuk, hanem attól, hogy egy független hatóság egyszer tényleg végigolvassa a szerződéseket, megnézi a bankszámlákat és összeveti a vagyonokat a bevallott jövedelmekkel.
Ha minden rendben volt, abból nem lehet baj. Ha viszont közmunka lett politikai fegyver, rokonból kamu alkalmazott, támogatásból magánüzlet vagy önkormányzati pénzből családi gyarapodás, akkor most valóban új korszak kezdődhet: nem azért, mert megváltozott a hatalom színe, hanem mert végre következménye lehet annak, amit a hatalommal tettek.
CÍMKÉK