Sorra rángatja be a Vizsgálóbizottság a volt magasrangú politikusokat, elindult a lavina
Hónapokig elsősorban arról szóltak a hírek, hogy megalakult ez vagy az a parlamenti vizsgálóbizottság. Most viszont elindult az a szakasz, amelyet a korábbi magas rangú állami és politikai vezetők már jóval kevésbé tudnak távolról figyelni: elkezdték összeállítani és kiküldeni a személyes meghallgatásokra szóló idézéseket.
A kegyelmi botrányt vizsgáló bizottság szerdán egyszerre tíz ember meghallgatásáról döntött, köztük Polt Péter volt legfőbb ügyészéről és Balog Zoltán volt miniszteréről. De ez csak egyetlen bizottság: az MNB, a gyermekvédelem és a végrehajtói rendszer ügyeit vizsgáló testületeknél is egyre hosszabb névsor készül.
Polt Péter és Balog Zoltán már biztosan sorra kerül
A kegyelmi botrány felelőseit feltáró vizsgálóbizottság egyhangúlag döntött Polt Péter és Balog Zoltán meghallgatásáról. Balog 2012 és 2018 között vezette az Emberi Erőforrások Minisztériumát, Polt Péter pedig az ügy szempontjából fontos időszakban Magyarország legfőbb ügyésze volt.
A bizottság természetesen egyiküket sem vádlottként vagy gyanúsítottként idézi be. A parlamenti vizsgálat célja politikai, intézményi és döntéshozatali felelősségi láncok feltárása, nem pedig büntetőjogi ítéletek meghozatala.
Nem csak két nagy névről van szó
A bizottság döntése alapján Csókay Lászlót, a bicskei gyermekotthont korábban fenntartó fővárosi önkormányzat egykori gyermekvédelmi osztályvezetőjét, valamint Csomós Miklós és Bagdy Gábor volt főpolgármester-helyetteseket is meghallgatják.
Ez is érdekelhet
Mátrahalmi Tibor egykori megyei gyermekvédelmi vezető, Simon László volt Fejér megyei rendőrfőkapitány és Szabó Máté volt ombudsman neve ugyancsak felkerült a listára. A bicskei gyermekotthon két korábbi dolgozóját pedig zárt ülésen hallgatják meg.
És ez még mindig csak az első fejezet
Schummer Orsolya bizottsági elnök már az alakuló üléskor világossá tette, hogy Novák Katalin és Varga Judit meghallgatását is szükségesnek tartja. A Mi Hazánk szintén mindkettejük, valamint K. Endre meghallgatását sürgette, csak az időzítésről nem döntöttek még.
Balog Zoltán tehát már bekerült az első konkrét körbe, de a kegyelmi döntés legfontosabb közjogi szereplői még hátravannak. Ha a vizsgálat valóban végigmegy a kegyelmi döntés megszületésének teljes láncán, Novák és Varga megkerülése nehezen lenne magyarázható.
A meghallgatás már nem egyszerű udvarias meghívó
Az új szabályok egyik lényeges eleme éppen az, hogy az érintettek ne tudják egyszerűen figyelmen kívül hagyni a parlamenti testületeket. Az együttműködési kötelezettséggel idézett személy önhibából történő távolmaradásának már konkrét következménye lehet.
Az első igazolatlan távolmaradásnál százezer forintos, a másodiknál egymilliós bírság szabható ki. Harmadik alkalom után a bizottságnak már jogi lehetősége nyílhat arra is, hogy kikényszerítse az érintett megjelenését.
Ez nagyon más helyzet, mint az előző ciklusok bizottsági színháza
Magyarországon korábban sem volt ismeretlen a parlamenti vizsgálóbizottság műfaja, a politikai jelentőségüket azonban sokszor éppen az csökkentette, hogy a kulcsszereplők egyszerűen nem jelentek meg. Egy vizsgálat elég gyorsan elveszíti az értelmét, ha mindenki, akitől valódi választ várnának, távol maradhat.
Most ennek próbálnak véget vetni. Ettől még egy bizottsági meghallgatás nem válik bírósági kihallgatássá, de jóval nehezebb lesz azzal elintézni, hogy valaki nem ér rá vagy nem kíván részt venni a politikai vitában.
Közben az MNB-ügyben is elkezdtek neveket mondani
A Magyar Nemzeti Bank működését és az alapítványi vagyon sorsát vizsgáló testületnél már megszületett az első konkrét döntés: Bánki Eriket és Kósa Lajost akarják elsőként meghallgatni. Mindketten fontos szerepet játszottak abban a 2016-os politikai és jogalkotási folyamatban, amely során vita alakult ki az MNB-alapítványok vagyonának közpénzjellegéről.
Bánki kezdeményezte azt a törvénymódosítást, amely alapján az alapítványokhoz került vagyon elveszítette volna közvagyonjellegét, Kósa pedig akkori fideszes frakcióvezetőként nyilvánosan védte az elképzelést. Az Alkotmánybíróság később kimondta, hogy az alapítványokhoz juttatott vagyon nem veszítette el közpénz jellegét.
Matolcsy György és fia is ott van a tervek között
Csőszi Attila tiszás bizottsági elnök már a munka indulásakor arról beszélt, hogy meg akarják hallgatni Matolcsy György volt jegybankelnököt és fiát, Matolcsy Ádámot is. A tervezett körben Varga Mihály neve szintén szerepel, bár ezeknél a meghallgatásoknál még különbséget kell tenni a bizottsági elnök által bejelentett terv és a teljes testület által már elfogadott konkrét idézés között.
Ez azért fontos, mert az MNB-ügyben éppen az a kérdés, milyen politikai, jegybanki és felügyeleti döntési lánc tette lehetővé az alapítványi vagyon kezelését. Ha ezt komolyan akarják feltárni, a korábbi jegybanki vezetés meghallgatása gyakorlatilag elkerülhetetlennek látszik.
Még Orbán Viktor neve is elhangzott
Az MNB-bizottság ülésén Apáti István, a Mi Hazánk képviselője külön rákérdezett arra, felmerülhet-e Orbán Viktor volt miniszterelnök meghallgatása. A tiszás Weigand István erre azt válaszolta, hogy Orbán neve addig nem szerepelt a listán, de senkit nem zárnak ki előre a meghallgatható személyek köréből.
Ebből még nem következik, hogy Orbánt be fogják idézni, erről semmilyen bizottsági döntés nincs. Politikai értelemben azonban már önmagában figyelemre méltó, hogy egy olyan testületben hangzott el a neve, amely az Orbán-korszak egyik legnagyobb közpénzügyi botrányának politikai hátterét vizsgálja.
A végrehajtási bizottságnál még nagyobb névsor készül
Talán még látványosabb, ami a Toroczkai László vezette Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottságban történik. Toroczkai szerint már közel hetven ember van azok között, akiket a testület valamilyen formában meg akar hallgatni.
Nyilván nem fér bele hetven teljes személyes meghallgatás az év végéig, ezért egy részüket írásban kérdezhetik. A nagyságrend azonban önmagáért beszél: itt már egy egész rendszer működését próbálják visszafejteni, nem egyetlen konkrét döntés történetét.
Az első három ember már megvan
A végrehajtási vizsgálóbizottság elsőként Hack Péter jogtudóst, Szabó Máté volt ombudsmant és Fiszter Zsuzsannát, a Mi Hazánk végrehajtási és hitelügyi szakértőjét hallgatja meg. Ezek a meghallgatások már a következő héten elkezdődnek.
Ők elsősorban a rendszer kialakulásáról, a korábbi panaszokról és a végrehajtási rendszer szerkezeti problémáiról adhatnak képet. Innen lehet majd továbbhaladni azok felé, akik politikai, igazgatási vagy végrehajtói döntéshozóként közvetlenebbül kapcsolódtak az egyes korszakokhoz.
Schadl és Völner ügye fölött nyilván nem lehet átsétálni
A végrehajtói rendszer problémáiról szóló parlamenti vizsgálat óhatatlanul eljut ahhoz a korszakhoz is, amelyben a Schadl–Völner-ügy kirobbant. Arról azonban jelenleg nincs nyilvános bizottsági döntés, hogy Schadl Györgyöt vagy Völner Pált mikor és milyen formában hallgatnák meg.
Éppen ezért korai lenne őket már beidézettként felsorolni. A közel hetvenes tervezett névsor és a vizsgálat tárgya alapján azonban aligha lehet úgy teljes képet rajzolni az elmúlt évek végrehajtói rendszeréről, hogy ennek a korszaknak a kulcsfontosságú szereplőit egyáltalán ne érintsék.
A gyermekvédelmi bizottságban is egyre magasabbra ér a névsor
A Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottságban már arról zajlik a vita, hogy korábbi politikai vezetőket is meg kell-e hallgatni. A Fidesz és a KDNP inkább szakmai vizsgálatot szeretne, a Tisza és a Mi Hazánk viszont politikai felelősségről is beszél.
Dúró Dóra kijelentette, támogatja, hogy az elmúlt tizenhat év gyermekvédelemért felelős fideszes vezetői jelenjenek meg a testület előtt. A Tisza részéről pedig már konkrét nevek is elhangzottak.
Pintér Sándor, Fülöp Attila és Koncz Zsófia
A szerdai ülésen Fülöp Attila volt gyermekügyekért felelős államtitkár és Pintér Sándor egykori belügyminiszter neve is szóba került a potenciálisan meghallgatandó politikusok között. Melléthei-Barna Márton tiszás képviselő Koncz Zsófiát is megnevezte.
Ezek esetében még nem ugyanolyan erős a helyzet, mint Polt Péternél vagy Balog Zoltánnál: potenciális meghallgatottakról van szó, nem már kiküldött idézésekről. Az irány azonban itt is világos: a bizottság egy része nem elégedne meg intézményvezetők és szakemberek meghallgatásával.
A Fidesz ezt már politikai elszámoltatásnak látja
Panyi Miklós fideszes képviselő a politikusokat inkább lehúzta volna a gyermekvédelmi meghallgatási listáról. Azzal érvelt, hogy a politikai felelősségre vonás elvi és gyakorlati problémákat vet fel, és a bizottságnak elsősorban szakmai síkon kellene vizsgálnia a gyermekvédelmi rendszer hibáit.
A Tisza válasza nagyjából az, hogy éppen az lenne furcsa, ha tizenhat év politikai irányítása után a politikai vezetőket nem kérdeznék meg. Ebben van egy nehezen megkerülhető logika: rendszerszintű kudarcot nehéz kizárólag az alsóbb szinten dolgozók felelősségeként vizsgálni.
De itt nagyon könnyű átesni a másik oldalra is
A parlamenti meghallgatások értéke attól függ majd, valódi információszerzés történik-e, vagy minden ülésből négyórás politikai megszégyenítő műsor készül. A kettő között hatalmas a különbség.
Egy volt miniszter beidézése önmagában semmit nem bizonyít róla. Akkor lesz értelme a meghallgatásnak, ha előtte ott vannak a dokumentumok, a döntési láncok, a dátumok és az egymásnak ellentmondó vallomások, amelyekre konkrét kérdéseket lehet építeni.
Ezért érdekes, hogy a gyermekvédelmi bizottság külön etikai szabályokat is készített
A testület fő szabály szerint nyilvános meghallgatásokat tervez, de érzékeny gyermekvédelmi ügyeknél zárt ülést is elrendelhetnek. Egyúttal azt is rögzíteni akarják, hogy nem elfogadható a megalázó, fenyegető, személyeskedő vagy megfélemlítő kérdezés.
Ez nem fölösleges finomkodás. Ha a vizsgálóbizottságok valóban nagyobb hatalmat kapnak arra, hogy embereket megjelenésre kényszerítsenek, akkor ezzel együtt nagyobb felelősségük is van abban, hogy ne politikai lincselést rendezzenek.
Öt vizsgálóbizottság egyszerre
Az Országgyűlés májusban összesen öt nagy vizsgálóbizottságot állított fel: külön testület foglalkozik a kegyelmi botránnyal, a gyermekvédelem rendszerszintű válságával, az MNB ügyeivel, a végrehajtási visszaélésekkel, valamint a spontán privatizáció és a közvagyon elvesztésének történetével.
Az ötödik, privatizációs bizottságnál egyelőre nem jelent meg hasonlóan részletes, nyilvánosan ismert meghallgatási névsor. A testület feladata viszont az 1987 és 2000 közötti politikai, vállalatvezetői, banki, külkereskedelmi és állambiztonsági kapcsolatok feltárása, így ott is hosszú történelmi névsorra lehet számítani.
Ez már tényleg egy lavina kezdete lehet
Nem azért, mert minden behívott korábbi politikusról kiderül majd valami terhelő. Könnyen lehet, hogy egyes meghallgatottak éppen dokumentumokkal tudják tisztázni saját szerepüket, mások pedig olyan információt adnak, amely egészen más szereplőhöz vezet.
A lavinahatás abból jöhet, hogy egy meghallgatás új neveket, dokumentumokat és döntéseket hozhat felszínre. Ha A azt mondja, hogy B utasítására járt el, B pedig azt, hogy C döntött, a vizsgálat természetes módon halad tovább felfelé vagy oldalirányba.
És talán pontosan ettől lehet kellemetlen a régi rendszernek
Tizenhat év kormányzás alatt rendkívül hosszú döntési láncok épültek ki. Miniszterek, államtitkárok, állami intézményvezetők, ügyészi, rendőrségi és gazdasági vezetők százai dolgoztak ugyanabban az intézményi rendszerben, így egy-egy botrány ritkán magyarázható egyetlen ember döntésével.
A parlamenti vizsgálóbizottságoknak éppen az lehet az értelmük, hogy ezt a hálózatot próbálják rekonstruálni. Nem azt kérdezni, ki volt éppen kéznél, amikor kipattant a botrány, hanem azt, ki mikor tudott róla, milyen döntési joga volt, és mit tett vagy nem tett.
Polt Péter meghallgatása ebből a szempontból különösen érdekes
Egy volt legfőbb ügyész parlamenti meghallgatása önmagában is nagy politikai esemény. Polt hosszú időn keresztül az ügyészségi szervezet csúcsán állt, így a bizottság nyilván arra lesz kíváncsi, milyen információk jutottak el az ügyészséghez a bicskei történésekről és milyen eljárási döntések születtek.
Ebből azonban előre semmilyen mulasztásra nem lehet következtetni. Pontosan a meghallgatásnak kellene tisztáznia, mit tudott az ügyészség, mikor tudta, milyen jogi lehetősége volt, és azokkal hogyan élt.
Balog Zoltánnál már más jellegű kérdések jöhetnek
Balog nemcsak volt miniszterként fontos szereplője a történetnek. Korábban maga is beszélt arról, hogy K. Endre feleségének kérésére közbenjárt Novák Katalinnál a kegyelmi ügyben, így a bizottság számára kulcskérdés lehet, pontosan milyen információkat adott át az akkori államfőnek.
Balog egyházkerülete már jelezte, hogy a püspök eleget tesz a meghívásnak és válaszolni fog a kérdésekre. Ez mindenesetre jobb kiindulópont annál, mintha már az első idézésből jogi huzavona keletkezne.
Novák és Varga meghallgatása lehet majd a politikai csúcspont
Novák Katalin hozta meg a kegyelmi döntést, Varga Judit pedig igazságügyi miniszterként ellenjegyezte azt. A kegyelmi dokumentumok alapján Varga korábban nem támogatta K. Endre kérelmét, így különösen fontos kérdés, végül hogyan és miért került mégis az ellenjegyzése a döntésre.
Erre közvetlen választ leginkább ők ketten tudnak adni. Ha a bizottság eljut hozzájuk, a kegyelmi botrány kirobbanása óta először kerülhetnek olyan nyilvános helyzetbe, ahol rendszerezetten és egymással összevethetően kérdezhetik őket a teljes döntési folyamatról.
Az MNB-bizottság pedig még ennél is nagyobb pénzekről beszél
Ott nem egyetlen kegyelmi döntés, hanem több százmilliárdos jegybanki alapítványi vagyon, az Optima-csoport befektetései, ingatlanügyletek és a kecskeméti egyetemi alapítvány pénzei kerülnek terítékre. A büntetőeljárás és a parlamenti vizsgálat párhuzamosan halad, de teljesen más feladatuk van.
A nyomozóhatóság bűncselekményeket vizsgál, a parlament pedig azt, hogyan épült fel az a jogi és politikai rendszer, amelyben ezek a pénzügyi döntések megszülethettek. Bánki, Kósa, Matolcsy és akár további volt kormányzati vezetők meghallgatása ezért nem mellékszál, hanem a vizsgálat központi része lehet.
Most dől el, hogy elszámoltatás vagy politikai show lesz belőle
Az új parlamenti többség számára óriási kísértés lehet, hogy minden volt fideszes vezető meghallgatásából látványos politikai eseményt csináljon. Rövid távon ez biztosan hozna nézettséget és erős videókat a közösségi médiára.
Hosszú távon azonban éppen az ellenkezője lenne hasznos: higgadt kérdések, dokumentumok, visszakérdezések és pontos jegyzőkönyvek. Ha valóban volt intézményi felelősség, annak nincs szüksége ordibálásra, mert a papírok és a válaszok önmagukban is elég erősek lehetnek.
A régi reflex, hogy „nem megyek el”, közben veszélyesebbé vált
A százezres, majd egymilliós bírság és végül a kikényszeríthető megjelenés lehetősége egészen más erőviszonyt teremt. Egy volt miniszter vagy intézményvezető számára politikailag is nehéz lesz elmagyarázni, miért inkább bírságokat vállal, mint hogy beüljön a Parlamentbe és válaszoljon.
Ez nem jelenti azt, hogy a bizottság automatikusan igazat mond, a meghallgatott pedig automatikusan rejteget valamit. Annyit jelent, hogy az „erre nem válaszolok és el sem megyek” korszakának sokkal komolyabb ára lehet.
És a névsor még messze nincs kész
Polt Péter, Balog Zoltán, Kósa Lajos és Bánki Erik már konkrét bizottsági döntésekben szerepelnek. Novák Katalin, Varga Judit, K. Endre, Matolcsy György, Matolcsy Ádám és Varga Mihály különböző szinten már szintén megjelentek a tervezett meghallgatások között, a gyermekvédelmi testület pedig Pintér Sándor, Fülöp Attila és Koncz Zsófia nevéről is vitázik.
A végrehajtási bizottság eközben közel hetven ember meghallgatásával számol. Vagyis amit most látunk, könnyen lehet, hogy még nem a nagy elszámoltatási hullám közepe, hanem csak az első néhány dominó eldőlése.
A lavina akkor indul el igazán, ha elkezdenek beszélni
Egy bizottsági idézés önmagában még csak papír. Az igazi politikai kockázat akkor kezdődik, amikor egykori miniszterek, állami vezetők és intézményvezetők ugyanarról a történetről egymástól eltérő verziókat adnak elő, miközben előttük fekszenek a korabeli dokumentumok.
Onnantól minden válasz új kérdést szülhet, minden név egy újabb idézést, minden ellentmondás egy újabb dokumentumbekérést. A vizsgálóbizottságok hónapokig tartó szervezése után most éppen ez a szakasz kezdődik – és vélhetően ezért lesz az ősz jóval kellemetlenebb a régi hatalom több szereplőjének, mint a nyár volt.