Most érkezett a hír Ligeti Miklósról: a Tisza meglépi, hatalmas pozícióra jelölték
Nagy fordulat jött Ligeti Miklós ügyében. Néhány hete még arról szólt a vita, hogy a Transparency International Magyarország jogi igazgatója végül nem lett az új Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke, most viszont Magyar Péter bejelentette: a Tisza alkotmánybírónak jelöli.
Ez nem vigaszdíjnak kinéző állás. Ha az Országgyűlés kedden megválasztja, Ligeti 12 évre kerülhet Magyarország egyik legfontosabb alkotmányos intézményébe, amely törvényeket semmisíthet meg, alkotmányjogi panaszokról dönthet, és a mindenkori kormány hatalmának egyik legfontosabb jogi korlátja lehet.
Ligeti Miklós neve ott van az ötös listán
Magyar Péter csütörtök este jelentette be a Tisza öt jelöltjét. Chronowski Nóra alkotmányjogász, Ligeti Miklós büntetőjogász és jogvédő, Kovács András György kúriai tanácselnök, Orosz Árpád Gábor polgári jogász és korábbi kúriai kollégiumvezető, valamint Szomora Zsolt büntetőjogász kerül a parlament elé.
A miniszterelnök szerint a kiválasztásnál „feddhetetlenség, integritás, függetlenség és valódi szakmai teljesítmény” voltak a fő szempontok. Arra is törekedtek, hogy az öt jelölt különböző jogterületeket képviseljen, az alkotmányjogtól a büntető- és közigazgatási jogon át a polgári jogig.
Ligetinél különösen érdekes az időzítés
Ligeti neve alig néhány hete még az NVVH vezetői pályázata miatt volt mindenütt. Bejutott a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki posztjáért folyó kiválasztás utolsó körébe, végül azonban az Országgyűlés Unger Annát választotta meg.
Ez is érdekelhet
A döntés azért keltett feltűnést, mert Ligeti évek óta a magyar korrupcióellenes közélet egyik legismertebb jogásza. A Transparency International jogi igazgatójaként rendszeresen foglalkozott közpénzekkel, átláthatósággal, információszabadsággal és korrupciós kockázatokkal.
Most viszont egy 12 évre szóló pozíció következhet
Az alkotmánybírói mandátum tizenkét évre szól, vagyis ha Ligetit megválasztják, ez messze túlmutathat a jelenlegi parlamenti cikluson és a mostani kormány politikai életén. Pontosan ez a konstrukció lényege: az alkotmánybíró elvileg nem annak a pártnak az embere, amely jelölte vagy megszavazta.
Az Alaptörvény azt is egyértelművé teszi, hogy az alkotmánybíró nem lehet párttag és nem folytathat politikai tevékenységet. Ligeti tehát megválasztása esetén nem „tisza-s alkotmánybíró” lenne, hanem olyan bíró, akinek akár a Tisza-kormány törvényeivel szemben is függetlenül kell döntenie.
Ez lesz az igazi próba a Tiszának is
Egy kormány számára mindig könnyű a bírói függetlenségről beszélni addig, amíg az intézmények az előző hatalom döntéseit vizsgálják. Az igazi teszt akkor kezdődik, amikor egy saját többséggel megválasztott alkotmánybíró azt mondja valamelyik fontos kormányzati törvényre, hogy ez bizony nem fér bele az Alaptörvénybe.
Ha a Tisza valóban olyan jelölteket választ, akik később gond nélkül képesek nemet mondani neki is, az sokkal többet mond majd az intézményi fordulatról, mint bármelyik kormányzati sajtótájékoztató. Ligeti eddigi munkássága miatt éppen ezért különösen érdekes a jelölése.
Az Alkotmánybíróság nem díszpozíció
A testület az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve, döntései pedig mindenkire nézve kötelezőek. Vizsgálhatja jogszabályok alkotmányosságát, elbírálhat alkotmányjogi panaszokat, és bizonyos esetekben meg is semmisíthet jogszabályokat vagy bírói döntéseket.
Ezért az alkotmánybírói szék lényegesen több egy rangos jogászi címnél. Egy-egy döntés alapjogok, választási szabályok, tulajdonjog, sajtószabadság vagy éppen az állami intézmények egymáshoz való viszonyának egészét befolyásolhatja.
Polt Péter helye is most üresedett meg
Az öt új jelöltre azért van szükség, mert az Alaptörvény tizenhetedik módosítása ismét 70 éves felső korhatárt állapított meg az alkotmánybíróknál. Ennek következtében szeptember 1-jén megszűnt Polt Péter, Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán mandátuma.
Egy ötödik hely is hamarosan felszabadul: Czine Ágnes tizenkét éves mandátuma november 15-én lejár. Ezért tud a parlament most öt jelöltről dönteni, még akkor is, ha közülük az egyik egy később megüresedő helyre kerülhet.
Ligeti tehát akár Polt Péter utódainak egyikeként ülhet be
Személy szerint nem úgy működik a rendszer, hogy egy adott jelölt konkrétan egy távozó bíró „székét örökli”, ezért nem lehet egyszerűen kijelenteni, hogy Ligeti Polt Péter utódja lesz. A politikai kontraszt azonban így is látványos: a korábbi legfőbb ügyész távozásával megüresedett testületbe most egy korrupcióellenes civil szervezet legismertebb jogászai közül kerülhet be valaki.
Ligeti korábbi tevékenysége szinte végig az államhatalom ellenőrizhetőségéről és a közpénzek átláthatóságáról szólt. Ha alkotmánybíró lesz, ugyanezeket a kérdéseket már nem civil szervezeti jelentésekből, hanem egy alkotmányos bíróság döntéshozójaként kell majd megközelítenie.
Az NVVH-pályázat után sokan azt hitték, ennyi volt
Ligeti augusztusban maga is megpályázta az új vagyonvisszaszerzési hivatal vezetését, és a három esélyes jelölt közé került. Végül nem ő nyert, ami azonnal komoly vitát indított arról, miért nem a korrupcióellenes ügyekben évtizedes tapasztalattal rendelkező jogász kapta meg a posztot.
Ligeti akkor visszafogottan reagált, és nem kezdett nyilvános háborúba a döntés miatt. Most pedig kiderült, hogy a Tisza nem tette félre: egészen más típusú, de alkotmányos súlyát tekintve rendkívül erős pozícióra jelölte.
Hétfőn jön az első akadály
Az öt jelöltet hétfőn hallgatja meg az illetékes parlamenti bizottság. Itt várhatóan nemcsak szakmai pályafutásukról, hanem alkotmányosságról, bírói függetlenségről és a testület jövőbeli szerepéről is kérdezhetik őket.
A valódi döntés kedden délelőtt következik az Országgyűlésben. Alkotmánybírót a képviselők kétharmadának szavazatával, tizenkét évre választanak, tehát Magyar Péter Facebook-bejelentése önmagában még senkit nem ültet be a Donáti utcai tárgyalóterembe.
Az öt név önmagában is üzenet
A listán nem pártpolitikusokat, korábbi Tisza-képviselőket vagy kormányzati vezetőket találni, hanem akadémiai, bírói és jogvédő háttérből érkező jogászokat. Ez önmagában még nem garantálja, hogyan döntenek majd alkotmánybíróként, de az eddigi politikai pályák helyett láthatóan a szakmai önéletrajzokra helyezték a hangsúlyt.
A függetlenséget persze nem lehet egy jelölti életrajzból véglegesen megállapítani. Annak bizonyítéka majd az lesz, hogy ezek az emberek hogyan szavaznak akkor, amikor komoly politikai tétje lesz annak, amit az Alkotmánybíróság eléjük tesz.
Ligeti számára ez egészen más szerep lesz
A Transparency International jogi igazgatójaként az volt a feladata, hogy kritizáljon, adatokat kérjen ki, rendszerszintű problémákat mutasson meg és nyomást gyakoroljon a hatalomra. Az alkotmánybíró ezzel szemben nem aktivista és nem korrupcióellenes nyomozó: konkrét jogi ügyekben, szigorú alkotmányos keretek között kell döntenie.
Ezért azoknak is érdemes visszafogniuk a várakozásaikat, akik most valamiféle új elszámoltatási főszerepet látnak benne. Az Alkotmánybíróság nem ügyészség és nem NVVH, Ligeti feladata pedig nem az lenne, hogy egykori kormányzati szereplők után nyomozzon.
Mégis óriási jelentősége lehet annak, hogy ott ül
A korrupció elleni védelem ugyanis nemcsak büntetőeljárásokból áll. Legalább ilyen fontosak a közpénzek nyilvánosságát, az információszabadságot, a tulajdon védelmét, az állami szervek hatáskörét és a jogállami garanciákat érintő alkotmányos döntések.
Ezekben a kérdésekben Ligeti évtizedes tapasztalatot hozhat a testületbe. Hogy ebből milyen alkotmánybírói gyakorlat következik, azt ma még senki nem tudhatja, de nehéz lenne azt állítani, hogy a jelölése jelentéktelen személycsere.
Néhány hete nem kapta meg az egyik nagy pozíciót, most egy még hosszabb távú feladat várhat rá
Az NVVH elnökét egy új intézmény felépítése, vagyonvisszaszerzés és konkrét ügyek feltárása várja. Egy alkotmánybíró ezzel szemben tizenkét éven keresztül alakíthatja azt, milyen határok között mozoghat a törvényhozás és a végrehajtó hatalom.
Ligeti Miklós története ezért néhány hét alatt érdekes fordulatot vett. Augusztusban még arról szóltak a címek, hogy nem ő lett az NVVH vezetője, szeptemberben pedig már ott van a neve azok között, akik hosszú évekre meghatározhatják a magyar alkotmánybíráskodást.
A Tisza most jelölt – kedden derül ki, valóban alkotmánybíró lesz-e
A politikai döntés első része tehát megszületett, de a folyamat még nincs lezárva. Hétfőn meghallgatják Ligetit és négy társát, kedden pedig titkos parlamenti szavazás következik.
Ha megkapják a szükséges kétharmados támogatást, öt új taggal alakulhat át az Alkotmánybíróság. Ligeti pedig abból a jogászból, aki éveken át kívülről figyelte és kritizálta az államhatalom működését, egyik napról a másikra annak egyik legfontosabb alkotmányos ellenőrévé válhat.