Most érkezett: ismét megjelentek a nyomozók a Fidesznél, már lefoglalási paranccsal érkeztek
Újabb szervereket foglaltak le a Fidesz parlamenti frakciójánál a Nemzeti Kulturális Alap 17 milliárd forintos támogatási botránya miatt zajló nyomozásban. A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség a Telexnek megerősítette, hogy a hatóság ismét eljárási cselekményt hajtott végre, és ezúttal a képviselőcsoport elektronikus adatait tároló eszközök is a nyomozókhoz kerültek.
Az ügy már messze túl van a politikai üzengetés szakaszán. Korábban szervereket vittek el, hét embert gyanúsítottak meg, több érintett letartóztatását is elrendelték, most pedig a hatóság közvetlenül a Fidesz parlamenti frakciójának informatikai rendszerében kereshet bizonyítékokat.
A lefoglalás nem jelenti azt, hogy a Fidesz valamely vezetőjének büntetőjogi felelőssége már bizonyított lenne. Azt azonban egyre nehezebb állítani, hogy pusztán egy jelentéktelen támogatási vitáról vagy néhány rosszul kitöltött pályázati adatlapról volna szó.
Hankó Balázs még a parlamentben beszélt, amikor megérkeztek
Az újabb hatósági intézkedésről először Bóka János, a Fidesz új frakcióvezetője beszélt hétfői parlamenti sajtótájékoztatóján. Állítása szerint miközben Hankó Balázs volt kulturális miniszter az Országgyűlésben az NKA-eljárást koncepciósnak nevezte, az ügyészség emberei megjelentek abban a szerverteremben, ahol a Fidesz-frakció adatait tárolják.
A jelenet politikailag aligha lehetett volna filmszerűbb. Hankó éppen arról beszélt, hogy szerinte a hatóság politikai megrendelést teljesít, miközben a nyomozók már a frakció elektronikus rendszerének lefoglalásán dolgoztak.
Ez is érdekelhet
A főügyészség később megerősítette a szerverfoglalás tényét, de arról nem közölt részleteket, pontosan hol és milyen körülmények között történt az intézkedés. A hatóság a nyomozás érdekeire hivatkozva azt sem árulta el, milyen adatokat keresnek, és milyen időszak kommunikációját vizsgálják.
Már korábban is elvittek szervereket
Nem ez volt az első alkalom, hogy a nyomozók hozzáférést kértek a Fidesz elektronikus adataihoz. A múlt héten már lefoglaltak olyan szervereket, amelyeket a párt kommunikációs rendszerének és adatbázisainak tárolására használtak.
A hatóság akkori tájékoztatása szerint az adatok rendkívüli mennyisége, valamint a helyszíni közreműködés hiánya miatt nem lehetett az információkat ott helyben biztonságosan lementeni. Ezért az adathordozókat fizikailag is elvitték.
Ez különösen súlyos részlet. Amennyiben egy szervezet önként és teljes körűen együttműködik, a digitális bizonyítékok egy részét sok esetben helyszíni másolással is biztosítani lehet. Ha azonban fennáll az adatvesztés, a hozzáférés akadályozásának vagy a bizonyítékok megváltoztatásának veszélye, a hatóság magukat az eszközöket is lefoglalhatja.
A mostani intézkedés arra utal, hogy az első körben megszerzett adatok nem zárták le a vizsgálatot. Éppen ellenkezőleg: újabb nyomok vezethettek a Fidesz parlamenti frakciójához.
Már hét gyanúsítottja van az ügynek
Az NKA-botrányban időközben a hetedik embert is gyanúsítottként hallgatták ki. A bíróság ezt követően elrendelte a sajtóban Hankó Balázs egykori kabinetfőnökeként azonosított érintett letartóztatását.
A letartóztatás kényszerintézkedés, nem büntetés. Elrendeléséhez azonban a bíróságnak azt kell megállapítania, hogy fennáll valamely törvényben meghatározott ok, például a szökés, a bizonyítás befolyásolása vagy a bűnismétlés veszélye. A döntés ellen az érintett és védője jogorvoslattal élhet.
Hankó Balázs szerint volt munkatársait indokolatlanul tartják fogva, az egész eljárás pedig politikai leszámolás. A volt miniszter azt állítja, hogy a támogatások felülvizsgálatát még ő kezdeményezte, és minden döntés a törvényeknek megfelelően született.
Ezzel szemben a nyomozás eddigi iránya arra utal, hogy a hatóság nem csupán a támogatások szakmai indokoltságát vizsgálja, hanem azt is, történt-e hűtlen kezelés, hivatali visszaélés vagy más bűncselekmény.
Tizenhétmilliárdos pénzosztás került célkeresztbe
A vizsgálat középpontjában az NKA Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának több mint 17 milliárd forintos kerete áll. A pénzeket a választást megelőző időszakban osztották szét, összesen több mint ezer támogatási döntésben.
A nyilvánosságra került adatok szerint a kedvezményezettek között fideszes kötődésű szervezetek, kormánypárti celebek és olyan rendezvények is szerepeltek, amelyek politikailag segíthették a Fidesz kampányát. Más esetekben az merült fel, hogy a támogatott programok költségvetése, megvalósítása vagy szakmai indokoltsága nem volt kellően alátámasztva.
Azóta több konkrét támogatást is visszavontak. Olyan pályázatok is előkerültek, amelyeknél korábbi állami forrásokat vagy várható jegybevételeket nem tüntettek fel megfelelően. Ettől azonban még minden egyes esetet külön kell értékelni: szabálytalan adatközlés, támogatási szerződés megszegése és büntetőjogi felelősség nem ugyanaz.
A nyomozók feladata most annak feltárása, hogy a rendszerben elszigetelt hibák történtek-e, vagy központilag szervezett pénzosztási gyakorlat működött.
Miért fontosak a frakció szerverei?
A parlamenti frakció informatikai rendszereiben levelezések, belső utasítások, dokumentumok, naptárbejegyzések, kapcsolattartási adatok és támogatási kérelmekkel összefüggő kommunikációk is lehetnek. Ezekből kiderülhet, hogy a pályázati döntések előtt kik egyeztettek egymással, érkezett-e politikai kérés egy-egy támogatás odaítélésére, és milyen kapcsolat volt a minisztérium, az NKA döntéshozói, valamint a Fidesz kampányapparátusa között.
Önmagában az, hogy egy pályázó kapcsolatba lépett politikusokkal, még nem bizonyít bűncselekményt. A döntő kérdés az lehet, adott-e valaki jogellenes utasítást, tudatosan megkerülték-e a szakmai szabályokat, illetve okoztak-e vagyoni hátrányt az államnak.
A digitális adatok azért különösen fontosak, mert a hivatalos papírok gyakran csak a döntés végső, formailag rendezett változatát mutatják. A levelezésekből és belső üzenetekből viszont az is rekonstruálható lehet, hogyan született meg valójában egy támogatási javaslat.
Orbán Viktor szerint senki nem tett semmi rosszat
Orbán Viktor korábban koncepciós eljárásnak nevezte a nyomozást. A Fidesz elnöke szerint az NKA döntéseiben részt vevők mindössze a magyar kultúra rendelkezésére bocsátották azt a pénzt, amelyet a kormány erre a célra elkülönített.
Ez politikai álláspont, amely azonban nem válaszol a nyomozás konkrét kérdéseire. Nem az a vita tárgya, hogy lehet-e kulturális programokat állami pénzből támogatni, hanem az, milyen szempontok alapján választották ki a kedvezményezetteket, szabályosak voltak-e a pályázatok, és használták-e kampánycélokra a közpénzt.
A Fidesz mindaddig hivatkozhat politikai üldöztetésre, amíg a hatóságok nem mutatják be bizonyítékaikat. Ugyanakkor a „senki nem tett semmi rosszat” kijelentés is korai, amikor már hét gyanúsított, több letartóztatás és ismétlődő szerverlefoglalás jelzi, hogy a nyomozók komolyabb összefüggéseket vizsgálnak.
Az ügy most új szintre lépett. A hatóság már nemcsak a támogatási döntések iratait nézi át, hanem a Fidesz parlamenti frakciójának elektronikus rendszerében is adatokat keres.
A politikai magyarázatokból eddig sem volt hiány. Most már az lesz a döntő, mit tartalmaznak a lefoglalt szerverek.